Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1874
9 nek okát kifejteni, — mi azon tapasztalati tényre fektetjük további elmélkedésünket, hogy tettleg léteznek oly lélekalkatok, melyek a lelki élet állandó szervezetét képezik s melyeknek jellemzésénél mi is megelégszünk a régiek által elfogadott s egymással sarka1atos ellentétet képező négy válfajjal, u. m. a heves, közönyös, méla és vérmes lélek alkattal, melyek részletes jellemzését következőleg terjeszthetni elő. Mindenekelőtt a lélekalkatok osztályzásánál helyesebb átnézet végett két ellentétes főcsoportot vehetünk föl. Nevezetesen miután a lélekalkat alatt a minket körülvevő tárgyi világnak reánk vonatkozó hatását s erre irányult önleges visszahatásaink eredeti és maradandó fokát, mértékét és arányát kell értenünk: azért két fő lélekalkat különböztethető meg: 1. szabályos lélekalkat, mely abban áll, hogy a tárgy- lagos behatás és az erre válaszoló önleges kihatás teljesen ősz- hangzó és arányos az általunk megfigyelt embernél. Ezen szerencsés lélekalkat mai nap nagy ritkaság s a jelen kor zajos és izgalmas társadalmi életében fejlődő egyének között ilyen nyugodt, szenvedélytől ment, derült lélekalkatú embert csak elvétve találhatni. Ezért ezen szabályos lélekalkat bővebb ismertetésébe nem is mélyedek, miután erre a gyakorlati élet sokoldalú tapasztalataival kevésbé ösztönöz, s nem képez az oly tárgylagos mértéket, melylyel embertársaink lélekalkatának megítélésénél legtöbbször boldogulhatnánk. A szabályos lélekalkat fogalmában oly ideális követelésre ismerünk, melyre az öntudatos s öntudatlan emberiség fejlődésében utasítva van, de csak egyes egyéneiben közeliti meg kielégitőleg. Sokkal gyakoribb ennek ellentéte. 2. a szabálytalan vagy rendellenes lélekalkat, melynek általános jellemvonása az, hogy a tárgyi behatások s ezekre vonatkozó önleges visszahatások vagy szerfelett fokozottak vagy igenis lehangoltak, s igy abban aránytalanok, hogy a cselekvő embernél összes nyilatkozataiban vagy a tárgyi (obj zctiv), vagy az önleges (subjectiv) elem van túlsúlyban. Ezen szabálytalan lélekalkat alatt a fentebbi különböztetésből folyólag négy alfajt kell gondolnunk, mert vagy a) arány és összhang van ugyan a tárgyak behatás«* s a cse-
