Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
6 I. Előképzés a tanári hivatalra. A porosz állam a végett, hogy leendő gymn. és reáltanodái tanárok e hivatásra specialis előkészitést nyerjenek, nem állít fel külön tanárképezdéket, holott az elemi tanitás érdekében önálló semináriumokon készíttetnek elő' a leendő néjjtanitók. Foly pedig e nemtevés már magából a tudományos tanpályák (gymnásiumok s akadémiák) természetéből, melyeken a leendő gymnásiumi tanároknak okvetlenül át kell menniök. .Foly ez közelébh azon előleges feltevésből, hogy a tudomány alapos iizése már magában is módszeres képző erővel bir, hogy rend-, és módszeresen szerzett tudomány annak viszont rend- és módszeres alkalmazására is képesít, mig a módszer magának a tudomány anyagának alapos felfogása nélkül elsajátítva könnyen üres gépies idomitottsággá fajul. Minthogy azonban a tanári hivatalra való előképzés, mind magában véve, mind sokakra nézve, kik arra szánják magukat, egyedül a tudományos készülés által célhoz még nem vezet: Poroszországban sem hiányzanak magasabb tanintézetek kapcsában olyféle paedagogikai intézmények, melyek a tanárjelöltet bevezethessék a tanári hivatal különösb kellékeibe is. De ezek számra kevesek; tulnyomólag gyakorlati rendeltetésök miatt többnyire az egyetemi tanpályán túl foglalnak helyt, és csak oly tanárságra készülőket fogadnak be, kiknek tudományos képzettsége már némi bevégzettségig jutott. Az egyetemeken létező, és azokkal hol tágabb hol szorosb kapcsolatban álló képezdék (seminariumok)az egyetemek rendeltetésével őszliangzólag, túlnyomóan tudományos jelleggel birnak. Noha a legtöbb egyetemi képezdék fölállítására a gymnasiu- mok szükséglete szolgált első indokul: még is azokban egyelőre nem az van kitűzve célúlr hogy ott maga a tanitás tanultassék; hanem hogy u tm ut a t á s adassék: mi kép k e 11- jen a tudományt önállóan felhasználni és tovább fejleszteni. így például a philologiai képezdékben az tűzetik ki feladatul, hogy a jövendőbeli gymnásiumi tanár is szigorú tudományos gyakorlásba fogassák; tanulja ismerni a pontos, a művek anyaga és idoma iránt egyképen igazságos magyarázás törvényeit ; tanulja ismerni a tudományos kritika kellékeit, elveit; és alapján e kettős megismerésnek aztán vigye a magya- rázási és bírálási eljárást maga részéről tudatos biztosságig és gyakoroltságig. Ez intézmény tapasztalás által igen helyesnek bizonyult be, és kimutatható, hogy a porosz egyetemi képezdék sokkal járultak egy tudós és tudományosan hatni képes tanárrendnek képződéséhez. E képezdék főbb szakok szerint 4-félék, u. m. philologiai, históriai, mathematikai és paedagogikai seminariumok. Mindezekkel valamennyi porosz egyetem egyenlőn fölszerelve nincs; de philologiai képezde mindeniken létezik. Az egyetemi képezdék, belszerkezetiik lényegére nézve, egymással öszhangzók. A szerint a philologiai képezdék nyilvános, az egyetemmel összefüggő intézetek, és céljuk: azokat, kik a régiség tudományában kellőképen előkészülvék, minél különfélébb, a tudomány bensejébe vezető gyakorlások és mindennemű irodalmi segédeszközök által tovább és annyira kiképezni, hogy általuk jövendőben az ide vágó tanok fentartath assanak, tovább fejlesztessenek és tágíttassanak. A történelmi képezdék hasonszeriien azon tanulókat, kik arra elegendőképen előkészülvék és képesek, mélyebb történelmi művelődésre akarják segiteni, mely műveltség nem érhető el, hanemha a történelmi források kiterjedő megismerése, a történet módszerének használatában való jártasság, végre önálló, történelmi források kutatásán alapuló dolgozatok szorgalmas készitgetése által. Mathematikai seminariumok képzőgyakorlatai következők: élőszóval! (szabad) megvitatása bizonyos mathematikai tantételeknek, melyeket vagy az igazgató (el-
