Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864

IG

Innét a leendő tanároktól kettes készültség igény éltetik: egyik az általános- képzettség, mely különbség nélkül minden tanártól, bogy őmaga, és bármely szakbani működése a tudományosság színvonalán álljon, megkivántatik; másik a behatóbb avatott- ság bizonyos szakokban. Egyes tanra magában véve gymnásiumban mint külön szakra nem szorítkozhatni; a szakcsoportozatok pedig, melyek szerint az akadémiai előkészülésnek is- történnie kell, véleményünk szerint a következők lehetnének :

<• 1-ső főszak: túlnyomólag ó-klasszikai nyelvtudomány s irodalom, kiegészítve történelemmel és földrajzzal:

2- ik főszak: túlnyomólag történelem és földrajz, kiegészítve bizonyos fokú jártassággal a philologiában;

3- ik fő szak: mathematika és természettudomány, kiegészítve egyik v. másik műveltebb élő nyelv (német, francia, angol) körébeni szaktanítősággal.

Mindahárom főszak alapul föltételezi a gymn. tanár átalános képzettségi kellékeitr melyekről legitt szólandunk. Azonban ignorálni nem szabad a felsőbb osztályokban igénylett mélyebb és tágabb szakismereteket, úgyszintén nem a tanároknál azt a különböző tehetség-fokot, melynél fogva némelyek ugyan a gymnásiumi feladat egészének kellő átérté- sével s az abbani sikeres köz remüködhetésre a kellő képességgel bírnak; de minden esetre másoktól az egyes szaknak k ül- és belterjesek!) áthatásában, s annak terén az önállóbb irói dolgozásban felülmulatnak.

Ennél fogva, és csak is ily értelemben, jó lesz mindahárom főszakban az egyszerű képesség mellett egy magasabb kép esség-fokot különböztetnünk, melyek közül az utóbbi szerint az alkalmazandó egyén mindjárt a legfelső osztályokban igénylett tudományossági mértéknek is eleget tehetend; mig az első szerint csak föltétesen ismertetnék föl az ottani szaktanitásra a képesség, ha t. i. a készült s vizsgált egyén időjártával kibővitendi tudását.

A főszakok ekkinti csoportosítását illetőleg megjegyzem, hogy a két elsőt lehetne ugyan egybefoglalni, de vagy a philologiai vagy a történelmi szak rövidségével, mennyiben mindenik magában véve roppantabb mező, semhogy mindkettőt szakilag mivelni egész teljességében egy ember győzze; a mivelendő tér célszerű megosztása pedig, egyelőre az alapos előkészülhetésnok, utóbb a tökéletes mivelhetésnek lényeges feltétele. Másfelől a pliilo- logia nem nélkülözheti a históriát, akár mert az idők fonalából kiszakítottan nem bir teljes értelemmel; akár mert az a történelemnek tartalomgazdagsága nélkül kopár és meddő. Viszont azonban maga a történelmi kritika s kutfőtanulmány szükséges volta, bizonyos fokig,, a philologiai tanulmányok karöltését igényli. Ezt követeli a Jtanok célszerű feloszthatása is tanárok s osztályok szerint, mennyiben az ifjúság helyes vezethetése szükségek, hogy az osztálytanár önosztályában számosb órán át s igy több tárgyban is legyen elfoglalva. Tekintsük immár először az általános, majd a szak-szerinti készület tárgyait.

I. Átalános készület tárgyai.

Minden leendő gymnásiumi tanártól megkivánhatók a következők:

1) Jártasság a paedagogikában s didaktikában s e tudomány történelmében, úgyszintén a tanítástan alkalmazásában; s különösen oly képesség, melynél fogva a cél tudatával s módszeri biztossággal vezettessenek a tanítványok oda, hogy jól olvassanak, jól beszéljenek, és gondolataikat, látküriik tőrjeiméhez képest, világosan s ügyesen kifejteni tudják.

más tárgyak bízattak reájuk, mint melyekre ifjúságuk legszebb évein át készültek volt.“ — Oly észrevétel, mely a szoros értelemben úgy címzett főiskolai tanárokra vonatkozik inkább; de azért a kö- zéptanodaiaknál sincs helyén kívül.