Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
17 2) A szorosban vett bölcsészeti tanok, különösen a logika, lélektan, és böl- esészettörténelem ismerése. A bölcsészeti képzettség legyen bemutatható éló' és Írott előadásoknak mind idomában a logikai rendezet által ; mind tartalmában, mely a positiv bölcsészeti tanokkal és rendszerekkel való ismeretséget kitüntesse. A lélektani jártasság legyen lényeges kiegészítője a nevelési elméletnek és gyakorlatnak; de azon felül dolgozatokban s előadásokban csillanjon ki a lélektani indokok helyes használhatása. Főkint a logika alapos tudása nemcsak magának « tan előadójának kell hogy jó szolgálatot tegyen; hanem minden tan rendszeres előadhatására, s a tanítványoknak, kezdve a legalsó osztálytól, helyes gondolkodástani fejlesztésére, gyakorlására képesítse a tanárt. 3) Tudományos és gyakorlati avatottság élőnyelvekben, névszerint: a) minden esetre a haza köznyelvében, következő részletesebb célpontokig: a grammatika, prosodia, vers- és irály tan ismerete; folyékony hibátlan beszállás; szabatos irály zás, jeles művek idomra, tartalomra nézve megfelelő felfogása és magyarázása, irodalomtörténetünkben! tájékozottság, s a Kazinczy ótai jelesb munkák olvasásból merített ismerete. b) azon másik hazai élő nyelvben, melyen netán szintén adandó az illetőiül tanítás, vagy mely ennek épen valószínűleg tantárgya leend ; s ha e nyelv nem volna a német, úgy minden esetre c) a német nyelvben is legalább a német tudományos irodalom önálló használhatásáig. 4) A lyceumi folyamokban hallgatandók, ha tanárvizsgánál újra elő nem vétetnének is, a theologiai tanok. Jegyzet. Egy vagy két gc'piebb tantárgy (minő az irás, számvetés, rajz) előadására vajba minden leendő tanár hozna magával készültséget. Jól mondja a jeles Curtman: „Auch den gelehrten Mann kann es nicht schänden, einigen mechanischen Unterricht zu ertheilen. Gerade durch Mischung verschiedenartigen Unterrichtes wird er am ersten vor pädagogischer Verknöcherung bewahrt.“ II. Szak-szerinti készület tárgyai. 1) Túlnyomólag philologiai, egyszersmind történelmi szak. a) Közönséges képességfok. «) Jelesebb magyarázati numkák s egyetemi exegetai leckék tanulmányzása; ho- spitatiók éskisérletek általi gyakorlatibb megalapítása a műmagyarázásbeli jártasságnak, alkalmazva classicusokra; s ezekbeni kiterjedtebb olvasottság, tüzetesebben a következőkben: Caesar, Livius, Nepos, Cicero (beszédek, választékos levelek, kisebb bölcsész, müvek.) Virgil Aenéise, s Ovid oly darabjai, melyek iskolai használatra valók, Xenophon, Ilomér, és Herodotus. — ß)A latin és görög grammatika s legbasználtabb metrumok biztos tudása, r) Folyékony és szabatos használata a latinságnak Írásbeli feltevésekre, d) Az irók dologi magyarázatához nélkülözhetlen ismeretkészlet a görög és római régiségekből, mythologiából és irodalomtörténetből. Éhez a históriai ismeretek köréből birandók: Magyarország történelme és földrajza; az ó-, közép- és uj kor kortani ismerete; a korszakoló világesemények biztos átnézete; a földszin ismerete természeti mivoltai és állami felosztásai szerint főbb tekintettel Európára s Amerikára. b) Magasabb fok. Itt az a) pont alatt elsorolt philologiai igényekhez járulnának még a következők: az olvasottság és magyarázati képesség kiterjed Sallustiusra, Taeitusra, Cic . nagyobb pliilos. műveire, leveleire, Plautus- és Terentiusra, Horatiusra, Plafonra, Thuky- didesre, Demostenesre, Euripidesre, Sophoklesre; a latin Írásbeli jártasság kiegészítendő latinul-beszéllési képességgel. Tudományosb ismérete latin, görög, magyar grammatikának; a görögnél tekintettel a dialektusokra.
