Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941

§2 ügyminiszteriumban alkalmazta. A hadügyi bizottságban az előadói tisztséget kapta. Egyúttal Kossuth figyelmébe ajánlotta, majd Erdély­be küldötte táborkari főnöknek. Országszerte feltűnést keltett műkö­désével, mely kétségtelenné tette szervező képességét és ezért rábíz­ták az erdé'yi hadsereg megszervezését. Neki köszönhető, hogy az 1848/49. évi hideg tél idején Erdély hadászatilag telj’S rendben állott és Puchner osztrák tábornok kénytelen volt visszavonulni. Szétverte Zsibónál a román hadakat: ő vezette a piski csatában golyózápor közepette csapatait a hidat védő osztrákok ellen. Bem tábornok mel­lett harcolt és 1849 március 11-én a szebeni csatában az ö üeyes és leleményes magatartása döntötte el az ütközetet. Bem ezen ütkö­zet után Czetz János ezredest tábornokká nevezte ki és Kossuth meg­erősítette kinevezését, sőt megbízta egy tartaléksereg megszerve­zésével. 30.000 főnyi tartaléksereget toborzott a 27 éves tábornok. Ezzel Czetz, mint az erdélyi hadsereg egyik főparancsnoka, Bem brassói előnyomulását vitézül tudta fedezni. Az egyik csatában leesett lováról és összezúzta lábát. Ekkor kénytelen volt a harcmezőről visszavonulni és ezért az oroszok ellen nem harcolhatott. A világosi fegyverletétel után, 1850 tavaszáig, Magyarországon bujdosott. Aztán Hamburgba menekült és megírta emlékiratát Bem erdélyi hadjáratának történetéről: »Memoiren über Behms Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849« cím alatt. Hamburgból Párisba ment és előkelő politikai és irodalmi körökkel lépett ismeret­ségbe. Azonban az 1851-ben történt államcsíny elvette kedvét a po­litikától és a Mont-Cénis pálya építésénél műszaki munkát vállalt. Gyakran utazgatott Spanyolországba. Szevillában megismerte és fele­ségül vette Juan Manuel O de Rovás tábornok leányát... 1859-ben, a francia-olasz-osztrák háború alatt, Cavour segítségével, az első ma­gyar légió szervezéséhez látott. A váratlanul megkötött villa-francai béke után, családjával együtt, elhagyta Európát és Argentínában tele­pedett le. A bujdosó magyar honvédtábornok a Csendes Óceán part­ján, 1865 körül, műszaki kérdésekkel foglalkozott. 1869-ben Sarmiento elnök a déli határszél védelmével bízta meg. Szaktudásával annyira ki­magaslott új hazájában, hogy öt bízták meg a katonai földrajzi iskola megszervezésével és igazgatásával. 25 éven át törzstiszteket képezett Argentínának és mint őszhajú és napbarnított férfiú került nyugdíjba. Czetz különösen a katonai irodalmat gazdagította. Irt egy német nyelvű könyvet, mely útmutatást ad a német tiszteknek, hogyan ta­nulhatják meg a magyar nyelvet: »Anleitung zur Erlernung der un­garischen Mililärsprache für deutsche Officiere« címen. Spanyolnyelvű novellákat fordított; önéletrajzát is előbb spanyolul irta meg s csak azután magyarul. Baráti levelezést foly atott a szamosújvári »Armenia« folyóirat szerkesztőjével, Szongott Kristóffal és magyarországi tisztelőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom