Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1940
10 3 órakor, a szamosújvári magyar királyi állami főgimnáziumnak román vezetés és igazgatás alá való átadása alkalmával — a nagyszebeni Kormányzó Tanács rendelete értelmében. Jelen voltak: a) a magyar áll. főgimnázium részéről: Dömötör János igazgató, Fetzkó János, Grabovieczky Leon, Józsa János, Majoros Béla, Dr. Papp István, Dr Temesváry János, Vajdaffy Géza, Páll Bogdán rendes tanárok és Ujházy László h. tanár; b) a román áll. főgimnázium részéről: Dr. Precup Emil igazgató, — Coste János, Strámbu Gergely, Forna György, Pop Eugenia, Pop Aurél és Pa$ca Ágoston tanárok. Az örmény-kat. egyházközség képviselőjeként Bárány Lukács esperes jelent meg. Dr. Precup Emil felolvassa felettes hatóságának 9667—1919 sz. rendeletét, amely a magyar áll. főgimnázium helyébe román tannyelvű áll. főgimnáziumot nyit és őt jelöli ki annak vezetőjéül. Erre Dömötör János igazgató a következő nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: »Uraim ! Szamosújvár város magyar közönsége a magyar kultúra érdekeit akarta szolgálni akkor, amikor a magyar állam rendelkezésére bocsátotta örmény-kat. algimnáziumát, amely magyar tannyelvű volt, és azt jelentős áldozatokkal biztosította. Ha Önök el akarják foglalni ezt az intézetet egy idegen kultúra részére, -- tiltakozom ellene. És kell is tiltakoznom, mert akiket a sors birákul jelölt ki a románok óhajai és a magyar állam ezeréves uralma fölött, azok mostanig még nem jogosították fel sem Önöket arra, hogy önkényesen elfoglalják intézményeinket, sem bennünket nem köteleztek arra, hogy azokat átadjuk idegen érdekek számára. Kötelességemnek tartom, hogy fölhívjam figyelmüket arra a körülményre is, hogy a város örmény lakóinak, a magyar állammal kötött szerződése értelmében, joguk van a főgimnázium vagyonának egy részére«. Ezen nyilatkozat után Dr. Precup Emilhez fordult azzal a kérdéssel, hogy kész-e erőszakot alkalmazni, miután ő megtagadja a főgimnázium átadását. Az »igen« feleletre Dömötör János kijelenti, hogy ez az erőszakos eljárás védekezést követel, azonban nincs abban a helyzetben, hogy ellenálljon. Dömötör igazgató után Bárány Lukács örmény-kat. esperes vette át a szót és megerősítette Dömötör nyilatkozatát. Kijelentette, hogy ezt az intézetet az örmények vagyonából építették, akik 1672-ben jlttek ide Moldovából, gazdagon, és mivel jó fogadtatásra találtak a magyaroknál, azonosították magukat a
