Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1940

n magyarok érdekeivel és törekvéseivel, és állandóan arra töre­kedtek, hogy fejlesszék ezek kulturális életét. Azután elhatározzák, hogy az átadásról 2—2 eredeti jegyző­könyvet vesznek fel magyar és román nyelven: a magyar pél­dányokat át fogják adni Dömötör Jánosnak, a románokat pedig Dr. Precup Emilnek. Megállapítják még elvileg, hogy a szertá­rakat és gyűjteményeket a következő napokon adják át leltár szerint a román szertárőröknek, s az átadásról és átvételről jegyzőkönyvet készítenek. A régi szertárőröknek Dr. Precup Emil ad fölmentést... Aláírások: mint fent. Ettől kezdve teljesen román nyelven folyik a tanítás. A magyar tanári kar távozik az igazgatóval együtt. Megváltozik egészen az iskola belső élete, úgyszintén a város lakosságához való viszonya is. Az intézet teljesen a Dömötör János igazgató által említett „idegen érdeket“ szolgálja. A magyar nyelvet nagyon ritkán lehetett hallani az iskolában. Olykor-olykor egy-egy ro­mánul nem tudó szülő még használta, de sem a tanári kar, sem a tanuló ifjúság nem beszélhetett magyarul az iskola falain belül. Igaza volt Fiilöp József hírlapírónak, aki nehány évvel ezelőtt azt írta egyik cikkében, hogy a főgimnázium mint „meg­közelíthetetlen bástya“ teljesen elszigetelve áll a városban és sovén román nevelést ad. Azonban a szülői nevelés mégis ki­egyenlíti ezt a nevelést. A város közönsége mindennek ellenére harcolt a főgimnázium fennmaradásáért, mert ha román iskola is volt, de mégis évenként néhány „kisebbségi“ tanuló is tudott benne tanulni, s a szegényebb szülők nem voltak kényszerítve gyermekeiket más városban, drága internátusokban elhelyezni. Ügy hiszem, érdemes felemlíteni, hogy az 1919—1940. években hány „kisebbségi“ tanár működött ebben az intézetben, és hány ilyen származású ifjú tette le itt az érettségi vizsgálatot. Tanárok voltak: 1. Matyasovich Ferenc, 1919—1924-ig, amikor a sikertelen román nyelvi vizsga után megvált ezen állásától. 2. Berán János zenetanár, 1919—1929 január 19.-én be­következett haláláig. 3. Dr. Fáik Gusztáv 1924—1926. 4. Babos Béla 1924—1940. 5. Balogh Ödön 1929—1940. 6. Schramkó István 1938—1940. 7. Roth Ágoston 1926-ban ide kapott kinevezést, de azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom