Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
23 látománya“ milyen jól esik a modern köznapi életből kimenekült utas szórakozni vágyó fantáziájának. Szerbia épségben tudta tartani Gálámbócot, mi pedig elengedtük hordani Lászlóvárát. A két várrom között a Babakáj-szikla emelkedik ki magasan a Duna habjaiból. Egy csodaszép török menyecske gyászos történetét tapasztja a monda e csupasz sziklatömbhöz. A gálámbóci török basa fiatal felesége beleszeretett Magyar Lászlóba, Lászlóvár urába. Éjjelenként a sziklaszirten adtak találkát egymásnak. Megtudván ezt a basa, szörnyű haragra gyulladt ellenük. Lászlóvárát bevette, a vár urát lefejeztette. Hűtlen feleségét a Babakáj-sziklához köttette, kezébe adván kedvesének levágott fejét. Feltűnik a kolumbácsi barlang is. Erről azt tartja a nép, hogy innen rajzanak ki a jószágra igen veszedelmes kolumbácsi legyek, melyek a Szt-György vitéz által leölt és e barlangban feloszlásnak indult sárkánykigyó rut testéből keletkeznek. Ettől kezdve fokozott figyelmet igényel a hajó kormányzása. A L)una medrében rejtőző hatalmas sziklazátonyok „ezer halállal fenyegetnek.“ Valóságos tudomány itt a hajó vezetése. Tiz évi tapasztalat kell ahhoz, hogy itt valaki kormányos lehessen. Ismernie kell az összes vizalatti sziklák, zátonyok, forgatagok térképét. A parti fákhoz, sziklákhoz, házakhoz és emelkedésekhez van kapcsolva az egész vizalatti térkép, s ha a kormányos reá tekint az egyik hegyfokra, fára vagy egyéb ilyen külső támpontra, akkor segítségükkel hajszálra tudnia kell, hogy merre vezesse a hajót, ha ki akarja kerülni a halálthozó vészt. A Dunának Drenkova és Tiszovica közti hatalmas kanya- rulatú szakaszában lépten-nyomon Scylla és Charybdis közt haladunk. A Kozla és Dojke, a Bival-szirtek, az Izlas és Tachtalia, a Greben és a Juc a legveszedelmesebb zátonyok Ezen pontokon a technika tudományának kellett a gyakran lehetetlenné vált hajóközlekedést lehetővé tenni azáltal, hogy egy helyeken óriási sziklatömböket távolított el, másutt széles és mély csatorna-utat vágott a zátonyokba.
