Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909
22 az orografia is: a Duna begyek közé jut. Ezek alakulatai egyes helyeken oly remekül érdekesen rejtik el az ember szemei elöl a nagy viz további folyását, hogy nem csodálkozhatunk azon, ha a tutajos tótok, amikor először érnek idáig, ijedten kötnek ki, azt hívén, hogy itt a hegyek alá fut a Duna. A hegyes vidék első állomása Báziás. Itt ér véget a Temesvár felöl jövő vasút. (Itt szállt föl hajónkra a nagyszalontai főgimnázium kiránduló csapata) Ezen alul kezdődik Kisiljevó szerb sziget, a magyar parton: Divics, Belobreszka, Szuska, Pozsezsána, Macsevics és Ómoldova következnek. Ez utóbbitól északkeletre egy völgyben fekszik rézbányáiról híres Ujmoldova, előtte a Dunában a tojás alakú Moldova-sziget. Ettől kezdve a Duna medre erősen megszükül, a két partján húzódó hegyek erősen közelednek egymáshoz. Egyik szerbparti erdöboritotta hegy lábánál, közel a viz fodros tükréhez elénk tárultak Galambóc várának költői romjai s velük szemben László várának egyetlen megmaradt fala mered égnek magasan a magyar hegy koszorún, „amelyről hajdan büszkén tekintett alá a Megváltó keresztje a galambóci törökök félholdjára.“ Rozgonyi Cicelle képe ötlött föl egy pillanat alatt lelkünk szemhatárán: a „hova-hova édes férjem, megyek a csatába, Galambőcnál vár a török, ne várjon hiába“ gyönyörű történelmi nevezetességű jelenetében. Régi csaták mohval lepett és a daliás múltba vezető árnya suhant át fölöttünk, mialatt tompán zúgott alattunk a hajókerék által fölzavart vizár. Még ezelőtt 15—20 évvel szép nagy várrom volt Lászlóvára, de azóta széthordta köveit a lakósság építkezési célokra. Bizony szomorú jelenség ez, hogy nem tudjuk megbecsülni és megőrizni történelmi emlékeinket! Bezzeg nem tesz igy a német: rajnaparti várromjaikat milyen gondosan ápolgatják és a várromokhoz fűződő minden mondát és regét kikutatnak, s ott árulják a várromok képeivel. Mert jól tudják, hogy a „történelmi poézis felséges
