Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900

Kálmán király pedig véglegesen Magyarországhoz csatolta. A mongolok 1242-ben teljesen feldúlták; IV. Béla pedig szab. kir. várossá és a szlavón herczegek székhelyévé tette, a káptalan város azonban tovább is a püspök fönhatósága alatt maradt és épen ezért e két városrész sokszor folytatott egymás ellen komoly harczot. Történelmünkben Zágráb nem egyszer játszott nevezetes szerepet. Mikor Róbert Károlyt a Felsővárosban magyar királylyá koronázták, a káptalan Endre szlavón herczeg pártján maradt és az ekkor egymás ellen vívott véres harczok emlékét tartotta fenn a Véreshid, mely a két város részt elválasztó Medvecsak patakon vezet át.

A török háborúk rövid időre egyesítik a két ellenséges várost a közös ellennel szemben, de a mohácsi vész a magyar királysággal együtt Zágrábot is ismét két részre szakítja; mert a Felsőváros Ferdinánd pártjára állott, a káptalan pedig Frangepán Kristóf bánnal Sza- polyait ismerte el királyául. Ferdinánd ekkor a Káptalant — melyet az előbbi törökháborúkban erős várfallal és bástyákkal vettek volt körül — huzamos ideig, de sikertelenül osttromoltatta is. A két városrész közti ellenségeskedés csak akkor szűnt meg, midőn később Ferdinánd utódai Horvátországot elfoglalták. A 16. és 17. században több ízben dúlta fel a várost földrengés, pusztította el tűz, és lakóit pestis tizedelte meg. Rohamos fejlődésnek 1868 után indult — midőn Magyarország Horvátországnak függetlenségét visszaadta —, mit fényesen bizonyít lakosságának rohamos növekedése is. 1850-ben 14.000; 1870-ben 20.000; 1891-ben pedig már közel 38.000 lett lakóinak száma. Azóta fejlődtek közművelődési intézményei, ipara, kereskedelme is szokatlanul gyors léptekkel.

Séta a városban.

Gyalog sétánk a pályaudvartól indul ki és a hosszú parkon vezet végig, melyet kétfelől a horvát főurak palotái és díszes középületek szegélyeznek. A park túlsó végén a műcsarnokot látjuk; a szintén parkírozott akadémia-téren