Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900
4 jó iránt fogékony ifjú szive és elméje előtt e jótékonyságukkal egy hatásaiban gazdagon gyümölcsöző új világot segítettek megnyitni. Ezen utunk rövid leírását azért adom a következőkben, hogy annak főbb tanulságait a résztvevő ifjak elméjében fölelevenitsem és ekként a feledéstől megmentsem. Szamosujvártól a Dráváig. Elindulás és utazás Budapestig, Ápril hó 7.-én d. u. 4 ó. 22 perczkor indult kis csapatunk vándor útjára, magával vive a szülék, tanárok, tanulótársak és ismerősök jókívánságát: „Szerencsés utat és visszatérést!“ Kolozsvárt szállottunk át az államvasutak személyvonatára, hogy az egy átvirasztott éj után Budapest pályaudvarára bevigyen. Bár utunkat a szemlélet hasznos tapasztalatokkal nem • igen gazdagíthatta, mert az éj sötét szárnyával mindent elfödött a kiváncsi szem elől, mégis többnyire ébren töltöttük az egész éjszakát, hiszen egyiket a szűk hely, másikat az utazás szokat- lansága és a vele járó izgatottság nem hagyta pihenni. Azt a közvetlen szemléletet, melytől az éj sötétje megfosztott, itt-ott a vonatunk mellett elmaradó város látképével díszített levelező-lap vásárlásával pótoltuk. Csak a pirkadó hajnallal nyert látni vágyó lelkünk az alföldi róna végtelen síkján fölfrissitő táplálékot; bár a nemsokára előtűnedező halmok, dombok jelezték már, hogy az igazi síkság határán járunk és a mind sűrűbben fölbukkanó szöllő és lombkoszoruzta oldalok Budapest közelségét kezdték hirdetni. Rákost, Kőbányát elérve, sorban jetentkeztek a főváros közeledésének első fecskéi: a vonatunk mellett elrobogó villamos közutikocsik, a gyártelepek épület-koloszszusai, az egetelfedő füst felhők. Majd a por, füst és felszálló pára fátylán mind tisztábban kezdett áttetszeni a hatalmas kép, mely elénk rajzolta
