Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1900
24 találnak, a Mullus fajok nyáron szintén a partok közelébe vonulnak. Ragadozó halai is vannak, ilyenek: a Delphinus delphis, D. phoceana és a czápák közül különösen az Alopias vulpes és Zygaena malleus (pörölyhal). Az Orthogoriscus mola sokszor a tenger felszínén úszkál. A halakon kívül többféle rákfaj, köztük igen nagyok is, skorpiók, különféle kagylók és osztrigák fordulnak elő. A tengerpart talaja és növényzete. A fiumei öböl partpidéke a Karszt hegység déli lejtőin terül el s így talaja olyan mint a Karszt déli lejtőjéé, azaz rövid hasadéku calcit-eres trias mészkő. Szénsavas mész tartalma 74—97%, sok a vasoxidos (veres) agyagföld, mely völgyekben, fensíkokon összehordva kerti vetemények, szőllő, füge, olajbogyó s általában gyümölcs termelésre szolgáltat jó talajt. Növényzete általában elég gazdag, mert mesterségesen napról- napra több területet hódítanak meg a kopár szikla oldalokból és a Karszt-hegység jellemző fái és cserjéi itt is mind tenyésznek. A bükk, cser, a virágos kőris, gyertyánfa és éger, a piros bogyójú boróka, a veres gyűrű, kökény, mogyoró barkoczán kívül a platán, hárs, juhar, fenyő, babér otthonosabb itt s kertekben, különösen a bóra-mentes részeken, mint Abbasiában, Tersatton délszaki növények is virulnak. Az utóbbi két hely ligetei azt mondhatnék örökzöldek; a babér egész erdőket alkot. A babér mellett ott virít mindenütt a délszaki czitrom, aloe, pálma, magnólia, kamélia, cyprus és a zord éghajlat fényűje. A lugasos modorban művelt szőllő itt-ott kőoszlop csarnokokat fut be. Utunk Abbasiába. Az Adamich-moloról d. u. 3 órakor indultunk el. Előbb szemtanúi voltunk annak, hogy miként raktároztak be több száz magyar lovat egy óriási angol szállító hajóba, mely elindulásunk után kezdte meg hosszú, a más világrészbe, Transzválba vezető útját. Körívben
