Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1898

-ló­toknak sokfélül való összegyűjtésére, rendezésére, össze­hasonlítására vagyunk utalva, különösen ép a házassági szokásaikat és szertartásaikat illetőleg. De a legszorgo­sabb utánjárás, a legészszerűbb rendezés s a minden legapróbbnak látszó adat lelkiismeretes vizsgálata után is ki leszünk téve a kételkedésnek, a hiányoknak vagy épen a tévedésnek. A mi a fölvett tárgyat illeti, a római Írók itt is, ott is említenek fel egy-egy szokást vagy szertartást, de ugyanegy szokást vagy szertartást gyakran különféleképen magyaráznak. Adataikból mindamellett ha nem is tökéletes képet, de valamelyest mégis alkot­hatunk a rómaiak házassági szokásairól és szertartá­sairól. Mielőtt ezekre térek, bevezetésül előre bocsátom a házasságkötésnek törvényszabta módjait mintegy alapul a továbbiakhoz. Tanulók s az érdeklődő közönség szá­mára írtam, s ez okból az olvasást szüntelenül meg­akasztó idézeteket mellőztem. A mostan divó házassági szokásokkal és szertartásokkal való esetleges összeha­sonlítás az elmondandók alapján is elvégezhető. Használt müvek : Brissonius B.: De ritu nuptiarum liber singularis — a Graevius-féle Thesaurus Antiquita- tum Romanarum Vili. kötetében. — Marquardt: Das Pri­vatleben der Römer, Leipzig 1886. I. Th. a Marquardt- Mommsen-f. Handbuch der römischen Alterthümer VII. kötetében. — Rich-Müller: Illustr. Wörterbuch der römi­schen Alterthümer, Paris & Leipzig 1862. * * * A rómaiaknál két neme volt a házasságkötésnek: 1. olyan házasságkötés, melylyel a nő a férj hatalmába, rendelkezése alá kerül (in manum conventio); 2. házas­ságkötés a férj hatalmába kerülés nélkül (sine in ma­num conventione). A házasságkötésnek ez a két neme abban külön­bözik egymástól, hogy az első esetben a nő atyja hatalma alól férje családjába ment át s hozománya vagy férjéé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom