Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1892
10 kotásának volt egy kevés része még az emberiség művelődésének irányításában is. A mezőség fogalmának és határvonalainak szabatosabb megállapításánál teljes joggal vehetjük hát tekintetbe a földtani viszonyokat is. Tehetjük ezt annyival inkább, mert geologiailag egy igazán characteristicus s igy éles vonalokkal körülhatárolt területtel van dolgunk. Ha csak egy pillantást vetünk arra a földtani térképre, melyet dr. Koch Antal a legújabb adatokra is reflectálva a f. évben végzett be s a mely a kolozsvári egyetem ásványföldtani intézetben van kiállítva, azonnal szembetűnik, hogy az erdélyi medencze széleit körös-körül a kis területekre összeszorult, különböző formatiókat jelző színek tarkasága jellemzi, a medencze közepének északi felét pedig egy nagy halvány-sárga mező. A mi mezőségünket takarja ez a halvány-sárga szin, melynek egyhangúságát alig mérsékli imitt-amott a szin- kulcsnak némi változása. A mezőség t. i. az eddigi tapasztalatok szerint —- és e tapasztalatok nem kevés idő és nem kis fáradság eredményei — kizárólag a felső medi- terannak abból a sajátságosán jellemzett réteg csoportjából áll, melyet épen ezért »mezőségi rétegek« neve a- latt vezetett be a tudományba dr. Koch Antal. M A mezőségi rétegek uralkodó kőzete egy szennyesen sárgás vagy kékes szinü, hasadékos, palás elválásu tályag, melyet »pala« köznéven ismernek a vidékünkön. E tályag mellett szerepel a sárgás-fehér, kékes, zöldes, néha e színek foltjaitól tarka quarz-andesit vagy dáczittuffa. Vékony táblás-palás rétegekben fordul elő sok helyen e kőzet, de durva breccia-szerü padokban is. Helyenként szilárd, kemény kőzetté forrasztja össze a kovasavhydrat. Aczéllal tüzet ád az ilyen módosulat s a mezőség ősembere különféle eszközöket készített magának az ilyen menilites tuffá- 1 1) Dr. Koch Antal »Jelentés a kolozsvári szegély-hegységben 1883. évben végzett földtani részletes fölvételéről.« Földtani közlöny XIV. 1884. 229. 1.
