Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1885

— 10 —

Az elalváslioz persze nem kellett rengetés; de a felkeléshez sem kellett ám riadót fúvatni.

28-án reggel gyönyörű tavaszi nap köszöntött reánk. Sietve öltözködtünk. Az éjjeli nyugvás, az általunk merített hideg vizzeli pompás mosakodás, uj erőt és ruganyosságot kölcsönzött testünknek úgy, mint lelkűnknek. A reggelizéssel hamar készen — s 6 órakor már útban valánk.

A pesterei barlang megtekintése előtt czélunk volt egy közeli kirándulást tenni az Élesd város északi oldalán lévő u. n. Oltrás-árokba.

Ez az árok az ifjabb harmadkor agyagos-meszes — márga — rétegeibe vájódott. A szép lemezekre hasítható márgában különböző növények leveleit, törzseit, széntuskóit és apró bis halacskák pikkelyeit vagy egész lenyomatait is lehet találni.

Vigyázzatok fiuk! E helyen a kövületeknek különböző nemeit fogjuk találni! — Lássátok pl. itt e sárgás fehér szinü márga lemezen ezt a szén fekete rajzot. ? Mi ez ? Mindenik felismeri benne a falevelet. Csakugyan az! — Hát ez az idomtalan fekete tuskó mi lehet?... Ha aprólékosan megvizsgáljuk, kétségbevonhatlanul kitűnik rajta a fának a szövete, szerkezete. Nos hát mi ez? — „Elszenesedett fa tuskó.“ — ügy van.

Figyeljetek ide! E helyen az ifjabb harmadkorban tenyésző növények levelei, törzsei s talán még gyümölcsei is bé temetődtek a márga rétegei közé. Az agyagos, meszes márga elzárta a levegő élen.yét e növényi maradványok legfőbb alkató részétől a széntől. így azután a szén nem éghetett el, nem oxydálódhatott, hanem legnagyobb részt vissza maradt s lassanként kőszénné válva, ime fekete rajzban adja képét az elpusztult növénynek.

Minél tovább nyugosznak a növények igy eltemetve, annál inkább eltávoznak belőle a légnemű alkatrészek az éleny és köneny s igy annál tisztábbá válik a szén. Minél tisztább a szén annál kevésbbé lehet felismerni azon a fának vagy növénynek szerkezetét. Ezért van, hogy a föld fiatalabb rétegeibe eltemetett növényi részek — pl. a turfa