Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1884
séről leltet szó, úgy annál inkább föltehető az egy kissebb álló viztömeg, egy tó vagy épen pocsolyáról. A vizek színesítése különböző okokban leli magyarázatát. Állandóan színezik a vizeket a medreknek, partoknak ilyen vagy amolyan színei A „Szent Anna“ tó sötét zöld színét bizonnyára a partjain emelkedő fenyvesnek sötét zöld koszorújától kölcsönözi. Hogy a mi Szamos-folyónk néha napján piszkos vörös színű hullámokat hömpölyget alá városunk mellett, annak oka egyszerűen azon tarka vörös agyag rétegekben keresendő, mely fönnebb a Számos-forrás vidéke s különösén Gyalu környékén oly nagy elterjedésnek örvend. Ha Gyaluba s azon a környéken nagy eső esik, a vörös tarka agyagnak patakok által a Szamosba szállított törmeléke megfesti a folyó vizét. Ismerjük továbbá mindannyian azt az általános „ békanyál “-nak nevezett alsóbb rendű vizi növényt, melynek bosszú szálai összeszövődve szép zöld bársonyszerű szőnyeggel vonják bé a kissebb nagyobb patakok s állóvizek fölszinét. Ez utóbbi esetben már élő szervezetek színesítik meg a vizet s a vizeknek ily szervezetek által előidézett zöld színe a leggyakoribb jelenségek közé tartozik. De nemcsak a növények, hanem az állatok is színesíthetik a vizeket. Az apróbb górcsői szervezeteknek tömeges megjelenése nagy szerepet játszik e téren s különösen a vörös színek létrehozásában. A vörös színekre festett vizek, vagy víztükrök jóval ritkábban fordulnak ugyan elő s mégis a legrégibb ó-kortól a mai napig számtalan följegyzést találunk a véres eső, véres hó, vérfoltokkal ellepett föld és vérré változott vizekről. Talán szükségtelen is mondanom, hogy a kellő vizsgálati módszerek, eszközök és természettudományi ismeretek hiánya miatt a természet fölöttiség csodálatos mezébe öltöztetett mindezen históriák egyszerűen a vizek, eső, hó és földnek apró szervezetek tömeges megjelenése által történt színesítésében lelik magyarázatukat. A véres — helyesebben veres — vizeket, tavat, esőt, földet a régibb időben, a mysticismus felé hajló babonás világban,
