Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882
4 „No lám! Hát a kövek ä természetnek kihalt mostoha gyermekei volnának?“ Bizony a dolog úgy áll, hogy a természet aránylag mostohául bánt el azon gyermekeivel, melyeket mi egy összesítő néven köveknek szoktunk nevezni a mindennapi életben. A természetnek ezen hideg szülöttei halva jöttek a világra, nem bírtak soha azokkal az életművekkel, szervekkel, a minők a tenyészésre, életre szükségesek s a minőkkel a természetnek más két gyermeke az állatok és növények fölvannak ruházva. — Ezért nevezzük őket kihalt, éllettelen, — helyesen — szervetlen természeti testeknek, melyeket a természetbúvárai 2 nagy csoportra osztanak föl, t. i. ásványok és kőzetek csoportjára. Az ásványok tömegükben egynemű testek, olyanok mint a minőt például találhatunk ott a piaczuuk és utczáink közepén lerakott gömbölyded kavics kövek között. Emeljünk ki csak nehány darabot belőlük, törjük ketté mindeniket s bizonyára akadunk közöttük nem egy olyan darabra, a mely a legszorgosabb vizsgálás mellett is tökéletesen egyneműnek látszik. Az ily darabot egy jó aczél kalapács segítségével a legfinomabb porrá zúzhatjuk szét s ha most a parányi, por- szemnyi darabkákat egy erősen nagyitó üvegen keresztül vizsgálva összehasonlítjuk egymással és a nagyobb darabbal, tapasztalni fogjuk, hogy azok minden tulajdonságaikban megegyeznek. Az ily egynemű szervetlen természeti testeket ásványoknak nevezzük. Az oly kemény, üveg fényű, többé kevésbé áttetsző ásványt pedig, mint a minőnek gömbölyű kavicsát széttörtük, nevezzük kvarcznak, kovagnak. A kvarcz egyike a legkeményebb ásványoknak, melyről az aczél szikrázva siklik le s a mely a természetben nagyon elvan terjedve. Számos válfajai közül az ibolyaszinü Amethystet és a husvörös Karneolt említem fel, csupán mint a melyek ékítő kövekül is szerepelnek. A piaczi kövezet gömbölyű kövei azonban nem csupán kvarczból állanak. Ha szét tördelünk még egy néhány darabot, akadunk olyan példányokra is, melyekben már szabad szemmel különnemű részeket veszünk észre. A kavics na
