Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1878
— 9 — ját több bár minő rangú és rendű lények közt megoszták, s ez által a polytheismus karjaiba jutottak. Nem találunk népet, mely egy felsőbb Lény létéről való ismeretnek még nyomaival sem bírna. De mivel ezen egy Isten eszme a legtöbb mivelt pogányoknál az igaz hit monotheismussával ellentétben, a polytheismus alakjában található, azon kérdés támad, valljon ezen legtöbb pogány nép eredetileg a polytheismust ismerte-e vagy pedig ezen polytheismus az eredeti monotheismus fattyú kinövése, mely időhaladtával magát a valódi fát támadta meg? A tiszta és valódi monotheismus, melynél fogva egy Istent imádunk, mint mindennek szabad és a világon kiviil álló teremtőjét — csak a választott zsidó népnél vala régen felelhető ugyan egész tisztaságában, éppen innen következik, e népnek legnagyob ellentéte kezdettől fogva a pogánysággal, — de annak magva fölfedezhető a többi vallási rendszerekben is, melyekben a népek, úgy mint a bölcsek és költők, az istenek atyjáról egy Főistenről, vagy az istenek felett álló Fátumról elmélkedtek, mi az egységre törekvésnek világos bizonyítéka. Különben is a pogányoknál nem a tiszta monotheismust, hanem csak annak nyomait keresem, és úgy Kelet, mint Nyugat népeinél feltalálom. Kelet minden ős pogány vallása egy örök, végtelen, teremtettlen Őslényt állít istenrendszerc élére, s ezt, mint a többi istenektől egészen különböző, s ezek fölött lévő inkább szellemi, mint anyagi Lényt tünteti fel. De ezen általános állításomat nagyobb világosság kedvéért részletezem; tekintsük röviden azon különféle elnevezést a melylyel ezen teremtetlen Őslényt, — mely általános hit szerint Ormuzd, mint közvetítő, vagy legfőbb szellem által teremtette a világot, — nevezik: igy a perzsák a „végtelen idő“ neve alatt ismerték; az egyptomiak, mint „jó szellemet“ szerepeltetik a teremtésnél; a dunaiak a legfőbb lényt „Ti en-égnek“ nevezik, azonban megkülönböztetik az anyagi mennybolttól, a reá ruházott legfőbb tulajdonok által. Nincs oly pogány vallás, a melyben a monotheismus nyomaira ne akadhatnánk és egy felsőbb lényben való hitet fel ne fedeznénk természetesen ezen egy felsőbb lényben való hitet nem a tiszta monotheisticus alakban, hanem a pantheismus fejlődé-
