Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)
1919-03-04 / 54. szám
O rvuacyyedik évfolyam. 34 ili szám. ELŐFIZETÉS KSLVMN . VIDÉKEN; ig* évra 48 É —4, SLullld: Hgy hört 4K—L ird*té*a dijak 4.«rá fizetendők. fizflflf) Pomnn Egyes y.r.äm ára 20 fillér. CV^euciftKrekon S# fillér. SZERKESZTŐSÉG Kazinczy-a 4. KIADÓHIVATAL! Eötvös-utca i. Telefoiwszámok; Szerkesztőség . 373 Í iadóhivatal , . 414 e!. szerkesztő fakása .... 399 ^ %Í $ S. ZF, MjftR-NÉMETl 1919. Felelős szerkesztő: Dépes Sándor. S*erke»ziő: Df. Bö ^er Dezsői Vfs * KEDD, MARC. 4. Szatmár-Németi ünnepe. Károlyi Mihály, Böhm Vilmos és Nagy Vince Szatmáron. Szatmár, márc. 3. Királyok jöttét fogadhatta nagyobb disz, nagyobb pompa, koronás fők látogatásakor pazarabb fényben ragyoghattak a diszrnagyarok aranycsattiai, ősnemesi családok előkelő sarjainak ékszerei, pompázhattak a selymek, bársonyok és prémek, tombolhatott - az előkelőség, koronás fő lábai alatt süppedhetett a szöryeg és odvába kényszerült bújni a profán, ünneprontó szegénység.. .| Károlyi Mihály köztársasági elnöknek és vendégtársainak jöttét nem várták disz- magysros leventék, hamis gazdaságok ragyogása. Károlyi Mihályt egész Szatmár város népe várta, várta gazdagja, szegénye polgára és munkása, kalapos dámája és szó óta tóé proletár assr crya. Az ő étkeié sénéi nem kiválogaioítak állottak sorfalat és amikor a köztársasági elnök kocsija befordult abba a széles, előkelő utcába, amelybe a püspöki rezidencia emelkedik, az utca sarkán falábú, mankós, béna, rokkant katonák kiáltották felé az üdvözlő éljent! És mégis minden ember melegét, a közvetlenségét, mint érezhették azok, akik pár hónappal ezelőtt tanul lehettek annak a másfélmiiliós vizitnek, amikor Habsburg Károly — e néven utolsó — első és utolsó látogatását tette a legnagyobb magyar városban. Nem az ékszerek, a sziveknek, a lel- keknek melege pompázott' ezen az ünnepélyen, amelyen nem kiváltságosak ünnepeitek, h^nem ünnepelt ennek a városnak mincen nolgára, rangra, társadalmi állásra és felekezetre való tekintet nélkül. A különvonal érkezése reggel 9 órára volt jelezve, de már jóval 8 óra előtt megelevenedett az utca, vágtattak a vendégek elé kirendelt magánfogatok, haladtak a vonat felé a bandérium lovasai és a gyalogosok ezrei.. . Reggel 9 órára már együtt volt a fogadtatásra megjelent közönség. A város vezetősége, a katonai hatóságok, a pártok elnökségei, a törvényszék, államügyészség, rendőrség, csendőrség, a székely nemzeti tanács, a halmii járás küldöttsége és még számosán. A perronon Hódy százados vezetése alatt á székelyek egy dirzszázada állott és kivonult a 12. magyar gyalogezred zenekara is. A fogadtatás. A köztársasági elnök vonata 35 perc késéssel robogott be a nemzeti szalagokkal és fenyőgölyakkal diszitelt pályaudvarra, r. melynek nemzeti színekben pompázó-bejáratánál a szociáüsták égő vörös zászlója lobogott. A különvonat öt kocsiból állott. Az 'első szalonkocsiból ellőnek Ugrón Gábor száilott ki, akit rövid, zöldes-szürke bekecsben Károlyi Mihály követett. A: elnök lesegiteité feleségét, akin galambszürke gallérköptny volt nagy vörös kihajtóval, egyszerű, szürke file kalappal. Majd utána következtek dr. Nagy Vince és felesége, hosszú sötétkék kabát volt kék-róka prémmel, kis kerek fekete kalappal. Utánuk Bőhm Vilmos hadügyminiszter szállott ki, majd a többi kocsikból Pogány József, a katona ianácsok elnöke, Kralochwill ezredes, Erdély katonai pa rancsnoka, Slromfeld Aurél ezredes, Kovács Irrne es Barud őrnagyok, Böhm mi niszter v-ara^csőrl‘o.Uíj, Huukár Aladár niin. oszt. tanácsos, a köztársasági elnök titkára, dr. Biky Andor, címzetes min. oszt. tanácsos, a belügyminiszter titkára, Jeszenszky Imre gárdaparancsnok; Barteíeit angol újságíró, a Daily Telegraph munkatársa, Gellért Oszkár a miniszterelnöki sajtóiroda főnöke, Herczeg Géza és Simony i Henry, min. tanácsosok, dr. Mól ár, a | Politikai Híradó szerkesztője, Kéry Pál mennyivel jobban érezte i hírlapíró, majd Makray Mihály vármegyei ennek az ünneplésnek a kormánybiztos és többen Nagykárolyból, akik a megyeszékhelyen ; /.állottak fel a különvonatra. Elsőnek Kossaczky László kormány- biztos üdvözölte az érkező vendégeket, tolmácsolván előttük a város lakosságának kitörő örömét és lelkesedését és biztosítván őket arról, hogy a város minden lakosa féltve zárja síivébe személyüket. Majd dr. Lénái d István h. polgár- mester a következő beszédben üdvözölte a vendégeket■ — Elnök Ur! Szatmár-Némeíi város kapujánál a város polgársága és a város munkássága, fehíi a város egész, közönsége képviseletében magyaros szeretettel üdvözlöm Elnök Ura». Ezt a történelmi várost királyok nem látogatták soha. A nagy fejedelem Járt, sőt rövidebb ideig lakott is nálunk. Ö szintén a" szabadság zászlaját lobogtatta. Ha Elnök Ur, mint a magyar népköz- táf saság első feje, magas megjelenésével elsőnek a mi városunkat szerencséltette s ezzel azt akarja szimbolizálni, hogy Kelet Magyarországból villanjon föl a világosság, amely hivatva lesz bearanyozni az egész ofszágot, úgy ennek a városnak a polgársága és munkássága testvéri szeretethet} egyesülve fogják követni Önt Elnök Ur, hogy jöjjön el az idők teljessége s rövidesen konszolidált viszonyok közt iegyen boldog az országnak minden nemzetisége, isten hozta, Isten éltesse Elnök Urat! Az üdvözlésekre Károlyi Mihály válaszolt. i«l>unfc m*i Máma 6 iitgfat. — Nem azért jöttünk ide, mondotta, hogy ünnepeljünk vagy ünnp éltessük magunkat, hanem azért, hogy egy szomorú és magasztos kötelességet teljesítsünk, hogy Szatmár városát és a székely dandár katonáit meglátogassuk, kitartásukat, erejüket fokozzuk, hogy első soriján itt, ahol az ellenség kapuinkat döngeti, a polgárokat, munkásokat, őrt álló katonákat szivünk egész melegével kérjük, hogy iatsanak ki. Mi távoi a veszélytől minden pillanatban gondolunk Önökre és kézszoritással, lelkes szóval kérjük: segitsék meg ezt az országot, könnytelt szemmel, ökölbe szórtét kézzel várjanak, mert él bennünk a meggyőződés, az akarat, hogy a hazái lehetőleg jogi al pon megmentsük, hogv többé magyar vér ne folyjon. De ha kell, megvédjük az odaát levő magyarokat, akikei brutalizálnak. Követeljük jogainkat, hogy megmentsük a vérző, szenvedő magyarokat. Zugó, hatalmas éljenzés fogadta az elnök szavait, '«melyek után Béiteky Berluska gr. Károlyi Mihálynénak, Lénárd Annuska pedig dr. Nagy Vincénének nyújtotta át a szatmári nők-áítal ajándékozott virágcsokrot. Ezután a cigányzenekar eljátszotta a marseliaiset, majd, miközben Károlyi Mihály Nagy Pál ezredes -ársaságában ellépett a székely diszszázad előtt, a közönség a katonazenekar kísérete mellett elénekelte a hymnuszt. A bevonulás. Ezzel a fogadtatás véget ért és kezdetét vette a bevonulás. A mer.etet a gazdák lovas bandériuma nyitott! meg. Utánuk következett a püspök fogata Károjyi Mihály- iyal, nejével és dr. Lénárd Istvánnal, a m ásodik kocsiban Böhm Vilmosé hadügyminiszter foglalt helyet Kossaczky körmány- biztossal, az fezt követő négyes fogat pedig dr. Nagy Vincét és nejét vitte Béiteky Lajos társaságában. A hosszú kocsisor' lépést haladt az Attija-, Árpád-, Széchenyi-, Hám János- és Rákóczi-utcákon at dr. Nagy Vince lakásáig. Az útvonalon a zászlókkal díszített házak előtt végig állottak sorfalat a faipari szakiskola, polgári, kereskedelmi, katholikus, református főgimnázium, a református leányiskolák, a zárda növendékei, a szociálde- mokrasa-párt munkásai, vasutosnk, ifjúmunkások, különféle szakegyletek, a Széchenyi- utca sarkán a rokkantak, majd a munkásnők, végül a Rákóczi-utcán a postások. A város közönsége kendőlobogtatással, hangos éljenzéssel ünnepelte a bevonuló vendégeket. Minden arcon látható volt a mélységes nagy öröm, amellyel Szatmár város közönsége a köztársasági elnököt és kíséretét üdvözölte.
