Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)
1918-11-09 / 267. szám
2^ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 30 fillér. SZERKESZTÓSÉO és KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. Telefon-szamok: Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal . . 4M Fel. szerkesztő lakása .... 35i ötvenedik évfolyam. HLÓFIZETÉS MELYBEN És VIDÉKÉN: Snr érre 48K-L Pét „ 24 K—1. Magyedém-12 K— f. üfT hóra 4K— f. tüntetési dijak elére fizetendők. SZATMÁR-NÉMETI, 1918. I Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. SZOMBAT, NOV.9. TWI Károlyi belgrádi tanácskozása a francia főparancsnokkal Franches d‘ Esperay beszéde és fegyverietételi feltétegei - Károlyi Magyarország területi integritásának biztosítása nélkül nem írja alá Budapesl, nov. 8 Beigrádból jelentik : A Károlyi által vezetett békedelegáció tegnap délután érkezett Belgrádba fehér zászlóval ellátott hajón a megérkezés után Csernyák Imre százados és Api Albin testőrhadnagy partraszallt s a szerb parancsnokságra ment, ahonnan llkovics ezredestől azzal az utasítással tértek vissza, hogy a magvar delegáció tetszés szerint vagy a hajón töltheti az éjszakái, vagy pedig be megy a városba, ahol a Korona szállóban a szerb kormány vendége lesz. Károlyi a partraszállás mellett határozott, mire a de iegacio a szeib katonaság sorfala között a Korona szállodába vonult. A szállóban nemsokára megjelent llkovics ezredes s közölte Károlyival, hogy a főhadiszállásnak jelenlést telt a delegáció megérkezéséről, ahonnan azt a választ kapta, hogy Franchet d’ Esperay már útban van Nisből Bel- grád fele. Károlyi 7-én délelőtt visszaadta Ilko- vics ezredes látogatását, aki közölte vele, hogy Franchet d Esperay este fél 6 órakor érkezik meg. A tábornok délután 5 órakor autón érkezett meg Belgrádba s egyenesen a Szin- haz-utca 5. sz. házhoz hajtatott, amely egy gazdag szerb polgár villája és a megszállás ideje alatt Babits kormányzó helyettes lakása volt. A tábornok megérkezése után 2 tiszt megjelent Károlyinál s közölte vele, hogy a tábornok 6 órára várja a magyar kiküldötteket Károlyi kíséretével gyalog indult a szállóból a villába. Útközben mindenki tisztelettel nyitott utat a delegációnak. D: Esperay tábornok Donét vezérk, ri százados kíséretében fogadta a parlamen- taireket. Károlyi bemutatta a küldöttség tagjait: Jászy minisztert, Hatvány Lajost, mint a Nemzeti Tanács, Bokányi Dezsőt, mint a munkástanács és Csernyák századost, mint a katona-tanács kiküldöttjeit. Mikor a katonatanács kiküldöttjét bemutatták, a tábornok gúnyosan megjegyezte : — Már ennyire sülyedtek ? A delegáció félkörben állott fel s Károlyi felolvasta a magyar népkormány emlékiratát, amely röviden ismertette a forradalom újjászületését, rámutat a kormány munkáját irányitó demokratikus el vekre, hangsúlyozza az emlékirat azon készségünket, hogy tel.es egyetértésben, egymás jogainak megbecsülésében kívánunk élni és ezen törekvésünk támogatására felhívjuk Franciaországot és az ántánt közvéleményét Elmondja az emlékirat, hogy ezen háború a régi feudális autokrata monarchia müve volt, amely a porosz militárizmussal lángba bontotta Európát. Kossuth Lajos Magyarországa teljesen elnémittatott és csak az imperializmussal szimpatizáló és nemzetiségekkel ellenséges osztályok szava volt hallható. Ezen helyzet a múlt héten | tökéletesen megváltozóit. A múlt héten Budapesten kitört a forradalom, megdöntötte a régi rendet és tisöpörte a régi kormányt. Mi most már nem mint a király minisztere, hanem mint magyar nép megbízottai állunk önök előtt. November elsején felajánlottuk a fegyverletételt. Ezen elhatározásunkat azonban az Armceoberkmdo nem továbbította. Magyarország teljesen el van zárva az Európától való érintkezéstől. Az Armeeoberkmdó telefonvonalainkat szétszakította, csapataink felett nem mi rendelkezünk. Úgy vagyunk értesülve, hogy Diaz tábornok van megbízva a fegyverszüneti tárgyalások vezetésével Ennek dacára Önhöz tordultunk, mert fizikai lehetetlenség, hogy Diaz tábornokkal keressünk érintkezést. Célunk egyrészt informativ, másrészt j az, hogy a mai helyzet olyan likvidációját j érjük el, amely megfelel a magyar nép ; igazságos, méltányos kívánságainak. Sem miféle felelősséget nem vállalunk a múlt rendszerének sem bei-, sem külpolitikai tényeiért. A belpolitikában teljes demokráciát akarjuk haladéktalanul megvalósítani, továbbá az általános választójogot. A föl det visszaadjuk azoknak, akik megművelik, biztosítjuk az összes szabadságjogokat s az államforma kérdésében a pár hét múlva megválasztandó nemzetgyűlés fog dönteni. A külpolitikában pacifisták vagyunk, hallani sem akarunk többé a német imperialista szövetségről, elfogadjuk a független cseh és délszláv allam felállítását, csupán ez államok határainak a megszabása felől vannak bizonyos kontroverziák közöttünk, amelyeket készségesen bocsájtunk az általános békekongresszus elé. Az összes nemzetiségi kérdések megoldását szintén a békekonferencia elé terjesztjük. Kérjük a tábornok urat, kímélje meg szerencsétlen népünket mindenféle erőszaktól és visszaélésektől és amennyiben idegen csapatok akarnak Magyarországon elhelyezkedni azok olasz, angol, francia avagy amerikai haderők legyenek. A másik fontos kérésünk, hogy az égető szénhiány az ántánt részéről haladéktalanul orvosoltassék. Jóindulatú figyelmébe ajánljuk a magyarországi múzeumok ama kérését, hogy műtárgyaink sem zálogolás, sem egyéb címen el ne vitessenek. A magyar műkincsek között nincs egyetlen darab sem, amely zsákmányolás eredménye volna. Kérjük végül a tábornok urai, hogy erkölcsi tekintélyével támogassa a magyar népkormány nehéz feladatát A tábornok érdeklődéssel hallgatta a memorandumot s amikor Károlyi felolvasta, hogy küldötteink a magyar népakaratot képviselik, a tábornok közbeszólt : — Önök csak a magyar nemzetet képviselik, nem pedig Magyarország többi népéit! A tábornok a memorandumra rövid neszeddel válaszolt. Elmondotta, hogy a magyarok 1867-ig népszerűek voltak Franciaországban, mindaddig szerették őket, amig szabadságért harcoltak és igyekeztek lerázni magukról a német igát. Rákóczyt, Kossuthot Franciaországban is csodálták. 1867 óta azonban teljesen a németek jár- szallagáia kei ütlek, elnyomták a nemzetiségeiket. Ezzel a Magyarországgal szemben az ántánt népei ep úgy ellenséges érzelmeket táplálnak, mint Németországgal szemben. A magyarok együtt mentek a németekkel, együtt fognak meglakolni és fizetni. A mai válságos helyzctoen egyedül Károlyi Mihály orvosolhatja a magyur nép súlyos bajait. Tömörüljenek tehát a magyarok Károlyi körül, mert Karolyi az egyedüli ember, aui enyhíthet helyzetükön. A tábornok ezután rámutatott arra, hogy Magyarországot minden oldalról ellenségek veszik körül és csak jelt kell adnia es a csehek, tótok, a románok é* a délszlávok szétzúzhatják Magyarországot. Az ántánt számára azonban garancia Károlyi személye s ezért mégegyszer nyomatékosan figyelmezteti a magyar népet: támogassa Károlyit. A tábornok panaszkodott beszédében a magyar sajtó ellen, amely a háború alatt folyton gyalazta a franciákat. A tábornok beszédének végeztével elbocsájtotia a küldöttséget, ellenben Károlyi és Jászi vele ment dolgozószobájába, hogy megbeszéljék a részleteket. A tanácskozás 2 óra hosszat tartott. A tábornok átadta a fegyverszüneti feltételeket, amelyekben katonai konvenciókról van szó s amelynél első sorban az a szembeszökő, hogy az ántánt elismeri a magyar államot. Az első pont kimondja, hogy a magyar kormány katonailag kiüríti azon területi két, amelyeknek határa a Szamos, Beszterce, Marosvásárhely, a Maros a Tiszáig való folyásáig, Szabadka, Baja, Pécs és a Duna folyása a horvat szlavón hatáiig. Ezen demarkációs vonalon kivül csapatok nem tartózkodhatnak. A katonailag kiürített területek továbbra is a magyar kormány adminisztrációja alá tartoznak, amelynek joga van ott csendőrséget, rendőrséget tartani a rend fenntartására. A második pont előírja a teljes de- mobilizációt. Csak 6 gyalogos, 2 lovashad- osztáiyt hagy meg számunkra a rend fenntartására. A harmadik pont kiköti, hogy az ántánt seregei megszállhatnak Magyarországon minden stratégiai fontos pontot. A negyedik pont a vasutak kérdését szabályozza. Az ötödik pont a dunai flotilla-sorsáról, a hatodik, hetedik pont a szerbiai vasút, telefon, táviró hálózat helyreállításáról, a 8 ik pont a közlekedési eszközöknek rendelkezésre bocsátásáról, a 9-ik pont a fegyverek letételéről és összeggyüjtéséröl, a 10-ik pont a hadifoglyok és internáltak hazahozataláról, a Il ik a német fegyverletétel módozatairól, a 12-ik pont a rekvirálá- sok ügyéről, a 13-ik pont a dunai uszó- aknák eltávolításáról intézkedik. A 14-ik pont a magyarországi posta és táviróteJe- pek a szövetségesek ellenőrzése alá helyezéséről rendelkezik. Lapunk mai száma 4 oldal.