Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-09 / 267. szám

2. oldal. í 1918. november 9., 267. szám.) A 15. pont szerint a szövetségesek attasékat küldenek a magyar minisztériu­mok mellé a közélelmezés ellenőrzésére. A 16. pont meghagyja, hogy Német­országgal minden viszony megszakítandó és csak olyan összeköttetése tartható fenn, melyet az ántánt megenged. A 17-ik pont határozottan elismeri, hogy a magyar állam belső igazgatásába az ártánt nem avatkozik be. A 18. pont elrendeli az ellenségeske­dések beszüntetését. A miniszterelnök és Jászi behatóan megvitatták a tábornokkal a konvenció egyes pontjait 8 óra télé a tábornok va­csorázni ment s közben Károlyiék tanács­kozásra ültek össze. A helyzet ekkor igen feszült volt. A 17. pontban ugyanis egy hosszú bekezdés volt, amely kimondotta, hogy ha bárhol Magyarországon lázadás törne ki, az ántántnak joga van az illető területet saját adminisztrációjába venni. A magyar ; delegátusok ezt hevesén ellenezték s azzal j érveltek, hogy ebben a csehek, románok, ! délszlávok ürügyet találhatnak arra, hogy ' zavargásokat idézzenek fel oly célból, hogy magyar területek idegen hatóság alá ke­rüljenek. A tanácskozásokat egy órás szünet után folytatlak és sikerült a tábornokot meggyőzni álláspontjuk helyességéről, mire a kritikus pontot törölték, a konvenciót azonban igy sem Írták alá, hanem feltéte­lekhez kötötték annak aláírását. Ezen feltételek a következő táviratban vannak összefoglalva, amelyet a tábornok utján megküldünk az ántánt kormányoknak: A magyar kormány békeküldötisége elvben elfogadta a fegyverletételi feltétele­ket, a szerződést azonban a magyar kor­mány képviselői csak az esetben írják alá, ha az ántánt■ a béketárgyalásokon biztosítja \ a magyar állam határait Horvátországot nem beleértve, minden idegen támadással szemben, történjék az német, cseh, román, avagy délszláv részről. A béketárgyalásokig a magyar állam egész területén a kormány­zást a magyar kormány fogja gyakorolni, egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és német nemzeti tanácsokkal. Ezen feltétel teljesítése nélkül a magyar kormány nem érez magában annyi erkölcsi erőt arra, hogy a szerződést aláírja. Ezen üzenetnek a továbbítása körül izgatott vita fejlődött ki a tábornok és a magyar küldöttek között, akik kifejtették, hogy nem ők ragaszkodnak a halálomhoz, meit rájuk nézve a mai helyzetben való kormányzás valóságos kálváriája s szívesen átadják helyüket másoknak. Az amit ők akarnak minimum, amely nélkül az ország közvéleményét megnyugtatni lehetetlen. Le heteden, hogy az altalános békekongresz- szus előtt erőszakkal akarjanak fegyverleté­tel urán failt a complit teremteni Magyar- országon A tábornok hozzájárult a magyar kor­mány kiküldöttjeinek kívánságához s meg­ígérte, hogy a táviratot haladéktalanul to- vábbittatja Párisba, kiegészítve a magyar delegátusoknak a szénkérdésre vonatkozó javaslataival. Megígérte, hogy Károlyi me­morandumát egész terjedelmében közölni fogja az ántánt közvéleményével. Ezután Károlyiék átvették a fegyverszüneti konven­ciónak kijavított példányát, amelyből már hiányzott a 17. pontban kifogásolt passzus. Majd megtörtént a bucsuzkodás s Károlyi és kísérete éjjel fél egykor a „Mileneum“ személyszállító hajón elhagyta Belgrádot, hátrahagyva Stiely Walter vezérkari száza­dost egy francia tolmács kíséretében, hogy az összeköttetést a magyar kormány és az ántánt között fenntartsák. Nyugaton megkötötték a fegyverszünetet Rotterdam, nov. 8. Selzeető) Gentig csütörtökön délben minden fegyver elhallgatott. Az ántánt szövetséges seregei minden hadicselek­ményt Leszűrhettek-. SZAMOS Wilson felhívása Ausztria- Magyarország felszabadult népeihez Bpest, nov. 8. A Magyar Nemzeti Tanács az Egye­sült Államok berni információs irodája ut­ján Wilsontól a következő táviratot kapta : Az Egyesült Államok elnöke a követ kező felhívást intézte azon népekhez, me­lyek Ausztria—Magyarországhoz tartoztak és amelyek most az osztrák—magyar csá­szárság igája alul felszabadultak : engedtessék meg nekem, mint a legnagyobb számú és leglelkesebb bará­taik tolmácsának, hogy megmondjam önöknek, hogy a szabadság minden ba­rátja — bárhol legyenek is — azt várja és remeli főkent azoktól, akiknek jelen­legi és sürgős kötelességük segíteni a világ felszabadított népeit, hogy igazi szabadság felé vezessék népeiket. Tegyenek meg minden lehetőséget, hogy a folyamatban lévő válságos átala­kulások rendben, mérséklettel, megértő szeretettel és határozottsággal hajtassa nak végre Kerüljenek és akadályozzanak meg minden erőszakosságot, embertelen cselekedetet. Ne mocskoljak be ilyenek­kel az újjászületés korszakának évköny­veit ! Tudják meg, hogy az ilyen csele­kedetek csak késleltetik azon nagy dol­gokat, amelyekért valamennyien küzdünk. Bizalommal fordulunk hozzátok azon ké réssel: nyomjatok el minden erőszakos visszaélést, mely csak késleltethetné, disz- kreditálhatná a szabadság közeledését.“ A Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hock János a kormánnyal egyetértésben még ma válaszol Wilson táviratára. I Bajorországban kikiáltot­ták a köztársaságot Bécs, nov. 8 Brüsszelből ideérkezett hirek szerint Bajorországban kitört a forradalom, ami elterjedt az egész országban. Kikiáltották a j köztársaságot s az országban minden ha- ; talom a katona és munkás tanács kézé- í ben van. A szellemi munkások j szervezkedése _ > — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 8. | A szellemi munkások szervező-bizott- 1 ságának meghívására ma délután 3 órakor a városháza nagytermében nagyszámú kö­zönség gyűlt egybe, hogy megbeszéljék a nemzeti munkában való részvétel módo­zatait. A gyűlésen képviselve volt a helybeli intelligencia minden rétege: úgy a köz- és ma­gántisztviselők, mint a szabadfoglalkozásúak és férfiakon kivül hölgyek is jelen voltak. Az értekezletet Nyárády László igaz­gató főmérnök koreinök nyitotta meg, ki­nek javaslatára az értekezlet Balázs János törvényszéki bírót választotta meg elnökül. Az összejövetel tárgyát dr. Lettner Emil vizsgálóbíró ismertette. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a szel emi munkások pártjának megalakítását a szatmári értelmi­ségnek szine-java támogatja. E szervezke­désnek két iránya van : az, akik a szellemi munkások és főleg a köztisztviselők ellátá­sának kérdése, amit a kormányok eddig minden Ígéret dacára megoldatlanul hagy­tak ; a másik pedig az a közérdek, hogy a mai intéző szervekből ne hiányozzék az in telligens elem és a szaktudás képviselete Javasolja a szellemi munkások szervezeté­nek megalakítását, egy végrehajtó bizottság megválasztását és egy rövid időn belül ös­szehívandó gyűlésén annak az elhatározá­sát, hogy a szervezet melyik politikai párt­hoz csatlakozzék. Ezután Loveczky Ernő szólalt fel a szociáldemokrata párt megbízásából A tiszt­viselők — mondotta — szervezkedjenek, hogy gazdasági helyzetükön javítsanak. Mi­után azonban a gazdasági felszabaduláshoz a politika fegyvere szükséges, csatlakozni kell valamelyik politikai áramlathoz, hogy mint a munkások, a szellemi proletárok is számottevő politikai és gazdasági tényezők­nek ismertessenek el. Ismerteti ezután a szociáldemokrata párt programmját. A radikális párt megbízottjának, Hűnek Emil főgimnáziumi tanárnak felszólalása kö­vetkezett ezután, aki rámutatott arra a kü­lönbségre, mely a szociáldemokrata és a radikális pártok programmjai között van. A radikális párt — úgymond -- az ország értelmiségét, a müveit osztályt tömöríti. A müveit középosztály nem haladhat teljesen ugyanazon utakon, mint a fizikai munkások, mert az intelligenciának a fizikai lét tizto- sitása mellett más, ideálisabb céljai is van­nak. Kéri az értekezletet, hogy tlfoguHtla- nul tanulmányozza a két párt céljait és en­nek alapján mondja ki, hogy melyik párt hoz kivan csatlakozni. Dr. Biky Andor ügyvédjelölt szüksé­gesnek tartja a szervezkedési, de nem azt, hogy a szellemi munkások szervezete va­lamely párthoz csatlakozzék. Indítványozza, hogy mondja ki az értekezlet, hogy a szel­lemi munkások megfelelő helyet kérnek a Nemzeti Tanácsban. Dr. Hunwald Izidor ügyvéd a nem fixfizetésü szellemi munkások nevében üd­vözli az alakuló értekezletet és biztosítja őket az ügyvédi kar meleg szimpátiájáról. Jankovics Zoltán tanító azt javasolja, hogy várakozó álláspontot kell eltoglalni a politikai pártokhoz való csatlakozás kérdé­sében. Dr. Kiss Endre a közszabadsággal el lentétesnek tartja, hogy bárkire rákénysze- rittessék egy nézetével ellenkező politikai pártállás. A szellemi munkások szervezete tehát ne lépjen egy politikai pártba sem, de törekedjék arra, hogy a szellemi munkások­nak minél nagyobb súlyt és tekintélyt biz­tosítson. Dr. Gutman Lajos azt fejtegeti, hogy az események irányátásában tevékeny részt kell venni. Mindenkinek szabad vélemé­nyére bízza, hogy melyik politikai program- mot helyesli. Ezután az elnök határozatilag kimondta a szellemi munkások szervezetének megala­kulását. Az értekezlet nyolc tagja * * előkészítő bizottságot küldött ki az ügyek további elő­készítésére, melynek tagjai lettek : Hűnek Emil, dr. Papp Mihály, Bodnár Károly, dr. Papp Zoltán, dr. Leitner Emil, Loveczky Ernő, Babits Sándor és Szabó Mária. * T ' • a m v Istentisztelet. A szatmári reiormálus templomban f. hó 10 én, vasárnap délelőtt 10 órakor Thury Sándor s. lelkész, délután 2 órakor Mogyorós Sándor s. lelkész prédikál. Eltörölték a Militärkommando!. A kassai honvéd kerületi parancsnokság teg­nap parancsban értesítette az összes szat­mári katonai intézményeket, hogy a roH cs. és kir Miütárkommandót eltörölték és annak hatáskörét a kassai magyar honvéd kerületi parancsnokságra ruházták át. A helyi Nemzeti Tanács ma dél után 3 órakor gyűlést tart a városháza nagy tanácstermében, melyre van szeren­csém az egyes testületek részéről bejelen­tett tanácstagokat ezúton meghívni. Szat­már, 1918. november 8. Bélteky Lajos elnök A Szatmári Feminista Egyesület ma délutánra hirdetett gyűlése bizonytalan időre elmarad. HÍREK ebi sün /

Next

/
Oldalképek
Tartalom