Szamos, 1918. január (50. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-03 / 3. szám
L évfolyam. Szatmár, 1918. január 3. csütörtök ELŐFIZETÉSI DIJAK: Helyben és vidéken Egész évre . 30 K — f I Negyedévre 7 K 50 f. Fél évre ... 15 „ — f. | Egy hóra ... 2 ,. 80 f. Egyes szám ára 72 fillér. * Pályaudvarokon 16 fillér. Kiadó és laptulajdonos : a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság SZHTMÁR-NÉMETI. Hirdetési dijak előre fizetendők. Nyilttér sora 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RfiKÓCZI-UTCH 24. sz. Telefon számok: Szerkesztőség 373. — Kiadó- hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. jíaggkáfolij a tisztviselőiéit Háborús évek. Szatmár, jan 2. Súlyos, gyötrő esztendők. Vájjon mikor beszélhetünk már róluk, mint a múlt csúnya emlékeiről, mint egy kisértetes, gyötrő álomról, amelyből olyan jó, olyan megköny- nyebbülóst hozó az ébredés. Ki tudja? Talán soha! Biztosan soha ! Az álom nem hagy nyomokat, de a bábom, sajnos, igen. Nemcsak csonkulásobat, az élet végéig sajgó sebeket, nemcsak betegségeket, amelyek sokaknak korai sírját ássák meg, hanem lelketölő gyászokat. Ezek kétségkívül legborzasztóbb emlékek, de szerencsére aránylag kevés embert sújtanak. De szegény-mindnyáján szerzünk a háborúban olyan emlékeket, amelyek egész életünkre fájó érzéseket ébresztenek bennünk. Megőröl mindnyájunkat a bábom boszorkány malma. Összezúz, ha testileg nem is, lelki leg mindenesetre, sokakat pedig testileg, lelkileg is. (A hadimilliomosokról itt nincsen szó). Ha a háborús időt álomhoz hasonlítjuk, akkor ez nemcsak a legborzasztóbb álom, hanem egyúttal olyan is, amelyből nincs üdítő ébredés. A háború szenvedői olyanok, mint aki azt álmodja, hogy rettenetes kínok terhe alatt megöregedett és mikor fölébredve a tükörbe néz, ifjú képmása helyett csakugyan egy letört, elcsigázott aggastyán bámul rá száraz, üveges szemekkel. . . És azok munkáját kicsinyelni, akik itthon dolgoznak, épp oly könnyelmű méltatlanság volna, mint a különbséget az itthoniak és a fronton küzdők között fel nem ismerni. Szó sincs róla, aki a háború alatt becsülettel meg akarta állani a helyét, annak itthon is annyit kellett dolgoznia, küzdenie, araeny- nyit egy ember képességeiről fel sem tételeztünk volna. Dolgozott mindenki nemcsak az emberi képesség legvégső határáig, hanem azon túl is. És bányán nemcsak nem méltó díjazásért, hanem ellenkezőleg a nyomorral küzködve. A magánvállalkozás még csak hamarább beleilleszkedett a megváltozott viszo nyokba és igy azok munkásai kevésbbé érezték a háború nyomorát. De annál inkább a közalkalmazottak. Csak a legnagyobb örömmel fogadhatja tehát minden igazságos érzésű ember, ha a köztisztviselők háborús munkáját, illetve a háborús évekre eső működését megfelelően értékelik Ha valaha voit, u^y most kiváltképpen meg van az ér-. telme, hogy a báborus szolgálati időt többszörösen számítsák be a nyugdíjigényhez szükséges időbe. A köztisztviselő, ha hivatásának él é8 ! tisztakazü ember, vagyont nem gyűjthet s igy öreg korára csak egyetlen reménye van a megélhetésre és ez a nyugdíj- Az Öregség azonban csak relativ fogalom. Aki sokat dolgozik, hamarább megrokkan. A munka megrövidíti az életet, a háború pedig a legsúlyosabb munkát is megsokszorozta. Aki itthon maradt, annak mindenkinek két-három más társának munkáját is magára ke’lett vennie és csakugyan annyit kellett dolgoznia, mint békében két-bárom év alatt. Megérdemli tehát, hogy munkásságát úgy is méltányolják. Mindezt abból az alkalomból írom, hogy Nagykároly városa elhatározta, hogy a háborús éveket a tisztviselők nyugdijába többszörösen fogja beszámítani. És pedig, azokét, akik itthon dolgoztak kétszeresen, a katonákét háromszorosan. Nagykároly határozata nem uj, csak annyiban, hogy megtalálta a helyes arányt az itthoni és a fronton való munka között. Ez a helyes álláspont, nem pedig az, hogy aki a fronton küzdött és fél lábát, vagy esetleg a szeme világát veszítette, megkapta a jutalmát abban az éremben, amit — sok esetben meg sem kapott. Az ántánt és a béke kérdése. Orlando a békejavaslat ellen. — Lloyd George kitartást hirdet. Bócs, jan. 2. | Az ántánínak & Mesztíitovszki tárgya- 1 lásokkai szemben való magatartásában beál- j lőtt látszólagos foidu’atról illetékes helyen j kijelentették, hogy Bócsbe eddig nem érke- i zett semmiféle olyan hir, mely valószínűvé tenné, hogy Anglia hirtelen más álláspontra akarna helyezkedni, mint amelyet Pichon december 28 iki beszédében elfoglalt. Zürich, jan. 2. Az olasz szenátus titkos ülésén a bresztlitovszti tárgyalásokkal foglalkoztak. A zárt ülést követő nyílt ülésén Orlando miniszterelnök nagy beszédet mondott. A központiak és az orosz kormány között megindult tárgyalások kérdését — mondotta — kényesen kell kezelni, mert a szövetségesek □ek előbb megegyezésre kell jutniok aziránt, hogy milyen álláspontot foglaljanak el ezen kérdésben. Egyéni nézetem az, hogy itt a központiak manőveréről van szó; saját népeik hangulatát akarják felébreszteni, az ántánt népekét pedig megrontani. A központiak tárgyalása Oroszország olyan kormányával folyik, melyet az ántánt nem ismerhet el, mig az alkotmányozó gyűlés nem ül össze. Hogy a központiak az olasz és francia aspirációkkal szemben elutasító álláspontot foglaljanak el, a statusquo elfogadása, melyet a központiak követelnek, megsértése volna az emberiségnek. Ilyen borzalmas vérömlés után nincs kizárva, hogy a központiak hódítani akarnak, ha ez nem történik erőszakosan és ha a megszállott területek lakosságának bi- kényszeritett nyilatkozatára rámutatnak. Az ellenség ismét ravasz offenzivát kezdett a hadviselő nemzetek megbénítására. Az ántánt nem akarhat olyan békét, amely semmit sem ad és min dent követel. Tiltakozom a kísérlet ellen hogy a béke eszméjéből a háborúban fegyvert kokác oljanak. A szenátus Orlandő beszéde után el- j ; napolta üléseit. Bécs, jan. 2. A monarchia képviselői a béketárgyalások folytatására Breszt-Litovszkba utaznak. Amsterdam, jan. 2. Llyod George újévi üzenetében az angol nemzetre appellál, hogy a megpróbáltatás ezen legutolsó szakában feszítse meg minden erejét. Kifejezte azon reményét, bogy az ántánt a folyó évben eléri összes hadicéljait. Hága, jan. 2. Az angol kormány forma szerint ugyan fontolóra fogja venni a központiak bőbefeltó- teleit, meg van azonban győződve arról,, hogy jelenleg kizárt dolog a közölt bébefel- tételekhez való közeledés, vagy az azok alapján való megegyezés a központi hatalmakkal. Berlin, jan. 2. A Wolff ügynökség jelenti, hogy Hin- donburg és Ludendorf megbeszélések folytatására ma délelőtt Berlinbe érkeztek. Genf, jan. 2, A Journal de Geneve szerint a breszt- litovszki békejavaslatokra tett német válasz az olasz szenátusban izgalmas jeleneteknek a tárgya volt- A szenátus elhatározta, hogy permanenciában marad. Zürich, jan. 2. Sarraíl hadseregének /eloszlatása befejezett tény. Sarrailt azért hívták vissza, hogy megkíméljék attól, hogy személyesen kelljen hadseregét íelosz- látni Uícda, Guillemet parancsot kapott, hogy » hadsereget a vulonai öblön keresztül szállítsa haza. Lapunk mai stag&ma 4 oldal.
