Szamos, 1917. augusztus (49. évfolyam, 181-206. szám)
1917-08-03 / 183. szám
( i I ELŐFIZETÉSI DilAKi jftjjy tvra helyben 18 K — f Vidéken . . Fáá évre „ © ,. —f . - • Hegyedén« . ♦ » SO f . . . %y hónapra . 1 . 6© f innuiiciiiiiiiiaiiiiHiHi XX K — f 11 K - f 5 . 50 f 2 . - f Kiadó és laptuiajdonos: a .Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvény-társaság. szhtmAr-kémeti. Hirdetési dijak Szatméron előre fizetendők. N-/liter sora 30 ílliér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-UTCM M. m, Telefon jszámok: Szerkesztőség 373. — Kím&tfc hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 3S8. S3SÄR8E!* * Kik léptek ki a munkapártból? A nemzeti munkapártnak egyáltalában nincs oka búsulni azon, hogy kilenc tagja a hatalom kedvéért kilépett a munkapártból. Azt sem lehet mondani reájuk, hogy választójogi meggyőződésük vitte erre a lépésre, mert hiszen sem Maaaszy-Barco György, sem Gstbie János urak nevét nem hallottuk eddig a radikális vagy liberális mozgalmakban. A veszteség tehát számunkra nem érzékeny. De hogy milyen csekély a kormány nyeresége Korkan Péter nevű képviselő és társai kilépésével, annak illusztrálására szolgáljon például egyik munkapártellenes lapnak, „A Nap“-nak cikke, amelyben többek között igy kommentálja a munkapárt »bomlását“ : Serényi Béla gróf — írja a lap — előbb csak vacsorázgató asztaltársaságba, később ismeretlen célú, elvetélt pártaiakitó kísérletek szolgálatába csalogatott olyan munkapárti képviselőket, akik ellen éppen a mai kormány hárem legsúlyosabb programpontja: a demokrácia, a purifikáció és a nemzeti irány szempontjából igen alapos kifogásokat lehet tenni. Nem szólva a különben rokonszenves, de egészen szürke barátoktól, ott látunk a munkapártból kilépett nyolc-tíz képviselő között olyanokat, akik miatt ma-a a munkapárt éveken át végig kellett hogy szenvedje a vesszőfutás, a közéleti megkorbácsolás keserves kálváriáját. Ott vannak köztük a románo r, akiknek még a Tisza* féle lojális, nemzetiségi politika is kevés volt, aki , — úgy látszik — messzebbmer ő áruló céljaikat veük elérhetőknek az uj rendszer alatt. Ott vannak holmi üzletes politiku sok, akik italmérési és egyéb „politikai“ kijárásokat ügyesen tudtak ügyvédi funkciókként gyümöicsöztatni, ott vannak végül oligarchikus feudálisok, akik polieáj után kiáltoznak, ha ezt a szót hallják : szociáliz- mus. Ez a rettentő hsd tette magát a munkapártot is gyülöltté és kellemetlenné az egész közvélemény előtt, — ezek ellen küzdöttünk mi folyton, ős küzd velünk az ország jobbérzésü, erkölcsi tisztulást epadő népe. Az akció eredménye íme tehát az lenne, hogy a munkapárti ellenzékből kilépnek a románok, & gyanúnak és a választójogi program őszinteségét kigunyuló, szociá- lista üldöző feudáusok? No hiszen, ez fé nyes siker, ehhez valóban tapsolni fognak — a munkapártiak, azok, akiket a Serényi menthetetlen akciója megszabadít a kellemetlen elemektől, akiket valósággal homogénné kovácsol össze az az ethikaiiag és politikailag egyaránt lesújtóan szerencsétlen képviselő fogdosás. De hogy örvendjünk mi, akik ebben a mostani kormányban az uj idők változott szellemének kormányosait üdvözöltük ? Mért üldözne le a lelkesedés ormáról éppen minket, akik spontán bizalommal és rajongással köszöntöttük a demokrácia hajnalhasadtát ? Hát mindig a köpenyegforgatóké, az elvárusoké, a kormánygazdát csereberélőké itt az elsőség, a siker? S végűi: románok és kis panamisták, szürke senkik és gőgös főurak fogják hozni a nép- megváltás szent ajándékát ? Hasonló hangon ir a „Világ“ is, amelyet különösen az hoz ki a sodrából, hogy a putnoki programbeszédnél szerephez jutott Kubinyi Géza is, a volt gömöri főispán, akit Tisza István tudvalevőleg elbocsájtott íőis páni állásából, mert kompromittáló dolgok derültek ki róla. Kubinyi Gézát a munkapárt igazán nem számította a maga emberének és bizony mondjuk: könnyű szívvel is mond le róla. Megállapítja a ,VVlág", hogy azok, akik a munkapártból kiléptek, súlytalan és jelentéktelen urak és kilépésük nemhogy kárára, Lloyd George a háború folytatását hirdeti. Zürich, aug. 2. Lapjelentések szerint Lloyd George legközelebbi beszédében ki fogja jelenteni, hogy a háborút tovább kell folytatni a porosz imperializmus és mi)itárizmu3 megsemmisítéséig. Az újságíróknak kijelentette, hogy Angliát nem lehet kiéheztetni. A világ jövője Anglia és Franciaország összetartásától függ, mert Oroszországnak rosszul megy a sorsa. de hasznára, presztízsének emelésére válik a munkapártnak. A munkapárt tehát újból bebizonyította Putnok után is, hogy egységesen és szilárdan áll vezére mellett és nem kapható arra, hogy bármely kormányt támogasson. A parlamenti erőviszonyok n • nem tolódtak el és a munkapárt is impozáns többséggel rendelkezik a k. <,j selőházban. A kormánynak bele kell nyugodnia abba, hogy majd a nemzet mondja meg : uj többséget akar e vagy sem, hogy uj koalícióval akarja-e kormányoztatni magát vagy olyan férfiakkal, akik szilárdan és becsületesen állanak meg elveik és hitvallásuk mellett is, amidőn ezért a hatalmat kellett cserébe odaadni. Michaelis Németország erejéről ás hákekészségéril. Berlin, aug. 2. A Dresdener Neueste Nachricttennak a kancellár kijelentette a következőket: A Bethmann által hangoztatott békevágyat úgy a semleges, mint az ellenséges államok gyöngeségünkre magyarázták, pedig erősek vagyunk, erőteljesebbek mint valaha. Ezentúl is iparkodunk közelebb jutni a békéhez és megragadunk minden alkalmat a Egyes szám ára: Helyben 8 fillér. Lapuik mai száma 6 oldal. Egye szám ára: vidéken 8 fillér. Augusztus 27-én lesz a stokholml kongresszus. 4 proletárok kikényszeríthetik a békét. . „ Stokholm, aug. 2. Ä skandináv bizottság megegyezett az orosz és angol delegátusokkal, hogy az általános kongresszus legkésőbb augusztus huszonhete- dikén ül össze. Az üléseken Cseidze, Branting és Troelstra felváltva elnökölnek. A megnyitó beszédet Cseidze mondja. Huysmans kijelentette, hogy Angliában és Franciaországban a proletárság rá tudja kényszeríteni erőszakkal a kormányokra a békekötésre alkalmas alapot. Olyan országban, ahol a háborús célok és a békekérdés között nézeteltérések vannak, a pioletárság tudni fogja, hogy kívánatosabb egyes fővárosokban utcai harcokban néhány száz emberéletet feláldozni, semmint százezreket halálba kergetni a negyedik téli háborúban és a következő tavaszi oftenzivában. . * Stokholm, aug. 2. Huymans egy újságírónak a következőket jelentette ki: Az angolok és franciák részvétele a konferencián biztosítva lehet. Cseretelli, Thomas, Henderson és Vandervelde részt vesznek, ami hid lenne a hadviselők között, Oroszország és a monarchia készek a megegyezésre. Oroszország respektálja a monarchia sérthetetlenségét és viszont. Most m,ár tisztán Németország jó akaratától függ minden. A világ elvárja, hogy a német munkásság és polgárság döntő akciót kezdjen.
