Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)

1917-06-24 / 149. szám

2. oldal. Szamos (1917. junius 24, 149 szám.) Borzalmas rabl$gyilkosság Vállajon. Két katona rémtette. — A Szamos kiküldött tudósítójától. — amint a tegnapi éjjel folyamán napfölkelte előtt, ma is több helyen visszavertünk angol felderítő osztagokat. A német trónörökös arcvonala : Tegnap reggel tüzérségünk és ak­navetőink rövid heves hatásos tüzelése után a Chemin des Dames-on Fiiamétól délkeletre alsószász ezredek osztagai rohammal elfoglalták a franciák állásá­nak egy részét s az egy és fél kilomé­ter szélességben, ötszáz méter mélység­ben meghódított árkokat három heves ellentámadással szemben megtartották. Az ellenség súlyos veszteséget szenve­dett, miivel a menekülő védőrséget záró­fűzbe szorítottuk. Háromszáz foglyot szállítottunk be. A franciák reggel a Cornivelles, este pedig Vauxaillonnal támadást intéztek, de anélkül, hogy eredményt értek volna el. Craontól keletre és a Maas két partján felderítő előretöréseinkkel foglyokat szállítot­tunk be. Albrecht würtembergl herceg hadseregénél: Az arcvonal mentén csak szokásos harci tevékenység folyt. St. Mibieltől északra és a Moseltöi keletre visszavertünk francia felderítő csoportokat. Junius 15. óta légi harcokban huszon­három, védőtüzünkkel öt ellenséges repülő­gépet, azonkívül négy kötött léggömböt lőt­tünk le. Keleti harctér . tegnap fokozott tüztevékenység folyt,különösen a lembeig-tarnopoli vasút es a Dnyestei között. Macedón arcvonal : Nincs újság. Ludendorf, első föszállásmester. A képviselőház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, junius 23. A képviselőház ülését Szász Károly al- elnök ma délelőtt 10 óra előtt nyitotta meg. Hegedűs Lóránt az indamnitást refe­rálta. Négy hónapos indemnitást javasol, mert nem lehet előre látni, hogy a kiadáso­kat miből fedezik és miből fogják fizetni a hadikölcsön kamatait. A bíráknak kiutalandó segítséget nem tagadta meg a pénzügyi bi­zottság, csak kifogásolta, mert a kormány az utolsó pillanatban jött elő kívánságával. A javaslat szellemével egyetért. A hadiköl­csön terheit nagy önmegtagadás mellett ki­bírjuk. Isten mentsen meg — úgymond — attól a helyzettől, bogy ne tudjuk a hadiköl­csön kamatait vagy a rokkantak járulékát fedezni. A valutát meg kell javítani. Az ál­lam jutalmazza meg azokat, akik hadiköl- csönt jegyeztek. Ezután Eszterházy Móric gróf minisz­terelnök szóla.t fel. Kéri a javaslatot a kor­mány által megállapított szövegében elfo­gadni. Gratz Gusztáv pénzügyminiszter szak­szerű felvilágosításokat ad. Beterjeszti a bí­rákra vonatkozó módosítást. Jakabfi Elemér: A munkapárt bizal­matlan a kormánnyal szemben. Kifogásolja, hogy a kormány tagjainak felfogása nem egyezik, ami baj. Pál Alfred csodálja, hogy a néppárt támogatja a kormányt, melynek tagja Vázso- nyi, kiről eddig azt állították, hogy nemzeti veszedelem. A háború alatti választást el­lenzi, mert a Károly-keresztesek nem sza­vazhatnak. Serbán Miklós a román nemzetiség sé­relmeit teszi szóvá. (Az ülés folyik.) Szatmár, junius 23. Borzalmas rablógyilkosság történt a 21-ére, csütörtökre virradó éjszakán a szat- mármegyei Vállaj községben kántorjánosi Mándy Géza udvari tanácsos, földbirtokos uradalmában. Két katonaruhába öltözött rabló éjszakának idején behatolt az uradalom fő­könyvelőjének lakásába és m után a főköny­velőt, aki egyszersmint az uradalom pénztárosa is volt, páratlan kegyetlensággel megfojtották, kifosztották az uradalom pénztárát, amelyből 9000 koronánál nagyobb összegű pénzt vittek el. A tettesek elmenekültek, de a csendőrség, a melynek az elvetemedett rablógyilkosok személyére nézve több adat van a birtokában, nagy eréllyel üldözi őket. A borzalmas eset részleteiről a követ­kezőket jelenti a „Szamosnak“ a helyszínén járt tudósítója. Vállaj község mintegy 12 kilőméternyire van Nagykárolytól. A község felső szélén téglakerítéssel bekerítve hatalmas területén fekszik Mándy Géza gazdasági udvara, amely­nek bejárásától balra van az uradalmi lakás jobb oldalt pedig az istállók felső végéhez építve két szűk kis szobában van az urada­lom irodája és Gonda Antal uradalmi főköny­velő lakása. Az iroda ajtaja az udvarra nyílik. Gonda szobájának nincs kijárata az udvarra, oda csak az irodából nyíló ajtón lehet bejárni- Az irodában van elhelyez ve a Wertheim- szekrény, amelynek kulcsát Gonda Antal egy láncra erősitve a nadrág zsebében hordta Az irodában egy dívány is van, itt aludt Páczelt József főgépész, aki Mándy Gézának egy másik uradalmából ideiglenesen lett Vállajra rendelve a cséplőgépek javítására. A szomszédos kis szobában egy vaságyon aludt Gonda Antal, aki 57 éves családtalan ember volt és 15 évig állott az uradalom szol­gálatában. A nyomozás eddigi adatai szerint a rab- lógyilkesság a következőképen történt. Csütörtökön éjjel 1 és 2 óra között az irodai díványon alvó Paczelt József arra éb­redt fel, hogy az ablak üvegét valaki betörte. Amint felnézett, egy alakét látott az ablakban, mire felugrott a díványról és átszaladt Gonda Antal hálószobájába s ott megállva az ágynál kiabálni kezdett: „rablók, rablók“ Mire azonban Gonda felébredt álmából és kérdezte, hogy mi az, két katonaruhába öltözött alak lépett be a hálószobába és Pa- czelttel nem törődve, neki estek a félig még alvó Gondának. Az egyik ember Gonda nyaltát addig szoritotta, amíg a sze­rencsétlen ember megfulladt, a másik pedig egy hegyes tárggyal, késsel, vayy szurony - nyal bslessurt a boldogtalan ember bal mellkasába. 1 Eközben Paczelt ijedtében a Gonda ágya alá bujt, ahol hallotta, hogy Gonda na­gyokat nyög, majd hörögni kezd, miközben az ágyról valósággal ömlött a remegő em­berre Gonda Antal meleg vére. Mikor Gonda elhallgatott, az egyik ka­tona gyufát gyújtott és rászólt Paczeltre, hogy jöjjön ki az ágy alól. A holtra ijedt ember előbb nem mert kijönni, többszöri hívásra azonban kimászott és akkor látta, hogy két katona áll előtte: az egyik egy szőke, veres bajuszos, idősebb, három csillagos, a másik egy 24 ér körüli bajusztalan két csillagos katona. Az egyik katona ekkor spárgával összekötözte Paczelt lábait, majd ráparancsol­tak, hogy tegye hátra a kezét, azt is össze­kötözték, letérdeltettók és igy a kezét lábával összekötözve, végül a meggyilkolt Gonda harisnyáival betömték a száját. Eközben Paczelt azt is megfigyelte, hogy a két katona teljesen ujjonan volt felszerelve úgy, ahogy a menetalakulatok katonáit szokták felszerelni. Megfigyelte Paczelt azt is, hogy az egyik katona, a bajusztalan nagyon ösmerős előtte, de ijedtében nem tudott visszaemlékezni reá, hogy honnan ismeri. A rablók ezután kivették a meggyilkolt Gonda zsebéből a Wertheim szekrény kul­csát és Paczeltet hátrahagyva a holttest mel­lett összekötözve, átmentek az irodába, kinyi­tották a szekrényt és magukhoz vették az ott levő 9000 korona készpénzt. Ezután visszajöttek ismét Gonda szob á- jába, kivették Paczelt szájából a harisnyákat és azt kérdezték tőle, nem tudja: van-e az uraságnál most pénz? Mándy Géza ugyanis aznap érkezett vállaji birtokára és a Kemény Ferenc jószág- igazgató lakásával szomszédos lakosztályában aludt. Paczelt azt felelte, hogy tudtával gazdá­jánál nincs pénz, mert ha pénz kellett neki, Gondától szokott kérni. A rab ók erre ismét betömték a gé pész száját a harisnyákkal és azt mondták neki, hogy ne merjen kiabálni, mert ők hatan vannak és egy embert hátrahagynak, aki megöli, ha kiabálni mer. Ezután magukhoz vették Gonda Antal aranyóráját, aranyláncát, kivették a feje alól az 5—600 koronát tartal­mazó pénztárcáját, az iroda ajtaját kívülről becsukták és annak kulcsát magukhoz véve eltávoztak. Paczelt József még hallgatózott egy darabig, azután az ablakpárkányhoz kúszott és annak sarkával kikaparta a szájába dugott harisnyákat, úgy, hogy rátudott kiáltani az ud/aron járó egyik cselédre, aki fellármázta Kemény Ferenc jószágigazgatót és Mándy Gézát, akik fellörették a kívülről bezárt ajtót s ott behatelva a földön vértócsában, hol­tan találták meg Gonda Antalt. Azonnal kocsiba fogattak és küldönc utján jelentették az esetet L ó z s a Jenő •sendőrszázadosnak, a uagykárolyi csendőr- szárny parancsnokának és orvost is vitettek ki, aki azonban már csak a halált állapította meg Gondánál. A csendőrség azonnal erélyes nyomo­zást indított ez ügyben, egyben jelentést tett Dr. Serly Jenő uagykárolyi vizsgálóbírónak, aki Dr. Czukor Lajos járásorvossal és Dr. Steiner Fülöp honvédfőorvossal, a hadtáp - parancsnokság kiküldöttjével kiszállt a hely­színére, ahol megejtették a boncolást és meg­állapították, hogy Gonda Antal halálát nyaká­nak alvás közben puszta kéz­zel való megszorítása folytán beállott fulladás okozta. A szúrás egymagában nem lett volna halálos. A tettesek személyére vonatkozólag már is igen sok adat van a csendőrség birtokában, amelyeket a helyszíni szemle, a nyomozás és a hátrahagyott bűnjel szolgáltatott. A gyilkosság éjszakáját megelőző napon a faluban sokan látták az uradalom körül ólálkodni a két katonát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom