Szamos, 1917. június (49. évfolyam, 129-154. szám)

1917-06-24 / 149. szám

G917. junias 24, 149. szám.) SZAMOS 3. oldal. akiknek egyikében többen felis­merték Varga Miklóst, az urada­lom volt Írnokát, akit Kemény Fereno jószágigazgató másfél év előtt megbízhatatlansága miatt bocsájtott el az uradalomból. Mikor Paczelt előtt emlí­tették Varga Miklós nevét, Paciéit rögtön rájött, hogy az volt az egyik tettes, ame­lyiknek az arca ö előtte is­merős volt. A jelek és a tetteseknek a helyszínén elárult jártassága mind alapos gyanút szol­gáltatnak arra, hogy az egyik tettes csak­ugyan Varga volt. Varga bűnössége mellett szól az is, hogy Paczelt előadása szerint az egyik tet­tesnek bal mutatóujján a felső iz hiányzik. Akik Vargát ismerik, azt mondják, hogy ez a hibája megvolt a volt írnoknak is. Ugyancsak emellett szól a vasúti kato­nai parancsnokságtól kapott az az értesülés is, hogy egy Nagykárolyon áthaladó, menet­zászlóaljat szállító vonatról a környéken két katona lemaradt. A osendőrség, amelynek részéről Lő- z s a Jenő szárnyparancsnok, Székely Oerzson őrmester és Balogh Imre szatmári lovasjárőrvezető segítségével a legnagyobb eréllyel és széles kiterjedésben folytatja a nyomozást, megállapítást nyert az is, hogy a két katona a tett elkövetése után gyalog a nagykárolyi vasúti állomásig ment és onnan vasúton elutazott. A szerencsétlen Gonda Antalt felbon­colása után a Vállajjal szomszédos Mérk köz­ség temetőjében temették el. Úgy az urada­lomban, mint a környéken nagy részvéttel beszélnek a boldogtalan emberről, aki már 15 éve szolgálta az uradalmat. Családja nem volt, testvérei a harctéren vannak és ma es­tére várja egy uradalmi kocsi a nagy- károlyi vasúti állomáson 80 éves özvegy édesanyját, aki Budapesten, a Dembinszky- utcán lakik s akit fia tragédiájáról a buda­pesti államrendőrség utján értesítettek. Őrizetbe vették Paczelt főgépészt. Nagykároly, jun. 23. A nagykárolyi csendőrszárnyparancs- nokság elrendelte Paczelt József uradalmi főgépész őrizet­be vételét. Paczelt elleD, aki egyébként igen nyu­godtan viselkedett és részletesen elmondotta a csendörségnek, tudósítónk előtt is a rabló- gyilkosság lefolyását, több olyan gyanuok merült tel, amelynek alapján feltehető, hogy része volt a gyilkosságban. Paczelt ellen szól elsősorban az a kö­rülmény, hogy amikor az ablaküveg csöröm­pölésére felébredt, ahelyett, hogy az iroda udvari ajtaján kiment volna, hogy se­gítséget hozzon, a Gonda szobájába, mert, annak az ajtaját nem zárta be maga után és bár ő azt állítja, hogy Gondát felkőltötte, a boncolási jegyző­könyv kétséget kizáróan megállapítja, hogy Gondát álmában érte a halál, tehát Paczelt nem költötte tel. Gyanús dolog még az is, hogy amíg a két gyilkos Gondával volt elfoglalva, Paczelt, aki akkor még nem volt megkötözve, kiszök­hetett volna a tőle alig egy lépésnyire levő ajtón, de ő ahelyett állítólag az ágy alá bujt. És az is nehezen tehető fel, hogy — ha igaz az, hogy az egyik tettes Varga Mik­lós volt — ez egy olyan tanút hagyjon élet ben maga után, aki vele együtt szolgált, őt ösmeri és róla pontos leírást adhat. Paczeltet, aki tagadja, hogy a rabló­gyilkosságban része lett volna és akit az uradalom személyzete is tisztességes, becsü­letes embernek ösmer, a csendőrség bekí­sérte Nagykárolyba, ahol őrizetbe vették. Szatmáron elfogták az egyik tettest. Beismerte a rablógyilkosságot. Szatmár, junius 23. Pénteken estefelé sikerült Kardos Mi­hály nyomozó csendőrnek a vállaji rabló­gyilkosság egyik tettesét, akire teljesen rá­illik Varga MiklÓB volt vállaji uradalmi írnok személyleirása, a Várdomb-utca és Kossuth-utca sarkán levő Csillag szállóban letartóztatni. Kardos Mihályt, akinek a vállaji rabló­gyilkosság tetteseinek szatmári nyomozása volt kiosztva, valami vitás ügyben hivatták a Csillag szálló udvarán levő egyik lakásba. Mikor ott elvégezte a dolgát, körül akart nézni a szállodában, nem bujkál-e ott a két rablógyilkos katona. Megkérdezte a szálló tulajdonosának fiát, Feuerstein Józsefet: nincs-e náluk meg­szállva két katona. Feuerstein rögtön megmondotta a csend­őrnek, hogy a szálló 2. számú szobájában két katona van megszállva. A bejelentő szerint az egyik Kiss András veszprémi születésű, a másik Nagy János kaposvári. Bevallásuk szerint mindketten a harctérről jöttek bevásárolni és pénteken este már vissza akarnak utazni a harctérre. Elmondta Feuerstein azt is, hogy a két katona civilruhát vásárolt és zöld- szinü tábori ruhájukat levetve a civil ruhába öltöztek át. Amig Kardos Mihály a fiútól az adatok iránt érdeklődött, a két polgári ruhába öltö­zött katona megszökött a szállodából. Kardos utánuk vetette magát és hosz- szas hajsza után az utcán járó katonák se­gítségével sikerült is neki az egyik tettest Csatorna, Gyöngytyuk ős Liliom utcák közti telkek egyikének félreeső helyén elfogni. Az elfogott katonánál semmiféle iga­zoló irás nem volt. Elmondta, hogy Kiss Andrásnak hív­ják, veszprémi születésű, 24 éves géplakatos, a 83. honvédgyalogezred tizedese. Első kérdésre beismerte, hogy résztvett a vállaji rablógyilkosság elköve­tésében. Megmotozása alkalmával 190 koronát találtak nála, ami a rablott pénzből szárma­zik. Azt állítja, hogy a pénz többi részét megszökött társa vitte el, akit Nagy János­nak hívnak, szintén a 83. honvédgyalogezred szakaszvezetője. Nagy Jánost, aki feltűnőén szőke ba- juszu ember és fekete civilruhában van, a csendőrség nagy apparátussal üldözi, de még nem sikerült nyomára akadni. Az állítólagos Kiss And­rásra mindenben ráillik az a személyleirás, ame­lyet Paczelt fögépész az egyik tettesről, Varga Miklós, volt uradalmi Ír­nokról adott. Kiss ugyan tagadja, hogy azonos lenne Varga Miklóssal, de ellene bizonyít az a körülmény is, hogy bal­kezének mutatóujjáról egy ízület hiányzik. Az elfogott katona egyébként töredel­mesen bevallott mindent. Az előzményeket úgy adja elő, hogy az állítólagos Nagy Jánossal együtt be vol­tak osztva a 83. gyalogezrednek a harctérre készülő rohamszázadába. Nem akartak a harctérre menni, ha­nem megszöktek és vonaton jöttek Debre­cenig. Mivel azonban nem volt pénzük, elha­tározták, hogy bármi módon is pénzre tesz­nek szert. Debrecenből állítólag gyalog men­tek Vállajig, ahol egész nap a faluban, de különösen az uradalmi épületek kö­rül ólálkodtak. Elmondja a gyilkosság és rablás elkö­vetését is úgy, amint fenntebb leírtuk és csak azzal védekezik, hogy mindenre meg­szökött társa, az állítólagos Nagy János be­szélte rá és ő azért hallgatott társára, mert teljesen részeg volt. Vállajról gyalog jöttek el a nagykáro­lyi állomás felé, onnan megint gyalog foly­tatták útjukat, Nagymajtényban megreggeliz­tek és Szatmárra jöttek. Azt gondolták, hogy itt sok katona lé­vén könnyen meghúzódhatnak, amig civil­ruhákat vásárolnak és abba tovább szök­hetnek. Arra a kérdésre, hogy miképpen lehet az, hogy veszprémi ember létére éppen Vál- laj községet választották ki, hogy ott rabol­janak és hogy ha ő nem szolgált az urada­lomban, honnan tudta, hogy a pénzt nem az uradalmi lakásban, hanem az istállók végéhez épített irodában, illetve Gonda la­kásában kell keresni, a rablógyilkos nem tudott válaszolni. Arra sem tudott kielégítő választ adni, hogy amig az alvó gondát, akinek nadrág­zsebében volt a Wertheim-szekrény kulcsa, megölték, holott a kulcsot gyilkosság nélkül is elvehették volna tőle, Paczelt főgépészt ellenben, aki látta őket és személyleirást adhatott róluk, élve hagyták, azt felelte, hogy ő Paczeltet nem ösmeri, Gondát pedig meg kellett ölni, mert hasztalan kérték, hogy ne üssön lármát, a főkönyvelő folyton kia­bált. Ők megijedtek, hogy Gonda kiabálására felébrednek az udvarban és ezért ölték meg. Kardos Mihály csendőr a rablógyilkost ma délután erősen vasraverve átkisórte a nagykárolyi szárnyparancsnoksághoz, ahon­nan szembesítés céljából kiviszik Vállajra. Vele vitték Feuerstein Józsefet is, akiről még nem derült ki, hogy nem ő figvelmeztette-e a két rablógyilkost, hogy a csendőrség keresi őket és nem-ó ezért sikerült mindkettőjüknek a szállo­dából elszökni. Belpolitikai hiúk. — A Szamos fővárosi tudósítójától. — Budapest, jun. 23. A választójogi blokk az Apponyi-párt­tal ellentétben állást fog foglalni amellett, hogy Návay Lajos legyen az uj házelnök. Budapest, jun. 23. A főispáni és államtitkári kinevezések elkészültek és vasárnap vagy legkésőbb ked­den a hivatalos lapban is meg fognak je­lenni. Budapest, jun. 23. Eszterházy miniszterelnök ma éjjel Bécsbe utazik, hogy a királynak előterjesz­tést tegyen az államtitkárok és főispánok kinevezéséről. Budapest, jun. 23. A pártok bizalmi térfiai ma is tanács­koztak és megállapodtak egymás között a

Next

/
Oldalképek
Tartalom