Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-11 / 112. szám

(1917. május 11,, 112. szám.)

SZAMOS

4. oldal.

UKKNIft

MA, PÉNTEKEN este 6 órától folytatólag B1RNSTETN világhírű dráméja, a nagy művésznő : LID'A BORELLI főszereplésével.

Utazás Norvégiában

természetes.

Hegyek alján

humoros.

Az utolsó pillanatban

D rá tu a 2 felvonásban. — Végül:

ftniszintaió

Társadalmi dráma 4 felvonásban.

Rendes helyársk.

Kedvezményes jegy csak vasárnap délután az első előadáson van.

Köszönetnyilvánítás. Mindazon roko» uoknak és ismerősöknek, kik szeretett feledhetetlen kedves leányunk temetésén megjelentek és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk^hálás köszönetét. Szendrey Mihály és neje.

Ügyvédi irodámat az Ösztreicher házból Eötvös utca 28. szám alá, saját házamba helyeztem át. Id. dr. Borgida Lajos.

u a amamu »*«*■ e bk vottsii

i

■

*

I

a«»

t*(ft9 laiaiiiicca ■*« ■« MtiisoK

A Gólern. (Bemutaté előadás ] A középkori prágai gettóéletből származott az a naiv legenda, mely szerint egy tudós, istenfélő rabbinak sikerült kabbalisztikus varázs- hatalmával agyagból embert formálnia, akit miután életképességéről meggyőződött, megsemmisített. Ezt a Gólem-témát használta fel a tegnap este bemutatott darab témájául Kövess y Albert, több ismert héber dalmű librettistája. A zenét Virányi Jenő állította össze ügyesen. A Gólern hangulata misztikus drámai, a vigságot képviselő epizódalakok terefaréjével tarkítva. A szövegkönyv inkább érdekes, mint értékes, a zene azonban kifejező. A szereplők közül különösen J. Halmos Miczi, Szalma Sándor [a címszerepben], Szántó Jenő, Kerényi Irén, Dezső Vilmos, Galgóczy, Szabó és Sándor alakítását kell kiemelni. Szalma művészi elmélyedésre valló megrázó erejű játékot produkált. Halmos Miczi pedig remek énekszámaival és kifejezésteli játékával keltett nagy hatást. A zenekar Kerner Jenő vezetésével szép munkát végzett. A rendtzés Kerner Jenő hozzáértését dicséri. A közönség érdeklődéssel fogadta a bemutatót és melegen ünnepelte a szereplőket.

...................................................................(*■)_

Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór.

Szatmár-Németlsz. klr. város hivatalos közleményei.

362-1917. iksz.

. HIRDETMÉNY,

Értesítem a város közönségét, bogy a m. kir. Minisíérium a p&matfon&l&k, pamutszövetek, a kötött és kötszöveí panmtáruk, valamint a pamut és fél gyapjuszövött és kötött férfi alsóraha forgaiorubahozatdának óe

feldolgozásának korlátozásáról kibocsátott 8.790—1916. M. E. számú rendeletében a kö- j vetkezőkot rendeli:

1. § A rendelet hatálya alá tartozó árok : j Azok az áruk, amelyekre a jelen rendelet ! rendelkezései vonatkoznak, a következők :

nyers, fehérített, festett, nyomott, mer- cerizá't, egyszálu és egyszeresen oérnázott pamutfonalak, továbbá nyers, fehérített, festett, morcerizált, tarkánszőtt és nyomott pamutszövetek és kötött áruk, ideértve az olyan pa- mutáiukat is, amelyek más anyagból készült díszítő fonalakat is tartalmaznak, még pedig a szélességre, beállításra, mintára, színre és fonalfinomságra való tekintet nélkül, valamint az uj (azaz nem használt) szövött vagy kötött pamut vagy fóígyapju férfi ingek, alsónadrágok, illetve pamut vagy fólgyapjuszövetből készített, vagy kötött férfi ingek és alsónadrágok, ha ezek a szövetek és alsóruhák az ! alább megállapított súlynál nehezebbek.

Az előbbi bekezdésben említett s«ly ! pamutbársonynál és plüs négyzetméterenként ! 220 gramm; minden más szövetnél és kötött | árunál, — a kötszerek kivételéve:;, — nyers j vagy fehérített állapotban négyzetméterenként j 80 gramm festett vagy nyomtatott állapotban j négyzetméterenként 100 gr.;

férfi alsóruhánál darabonként J00 gramm.

A kötözőszerek súlyúkra és fajtájukra való tekintet nélkül mind a jelen rendelet rendelkezései alá tartoznak.

A rendelet rendelkezései nemcsak a rendelet életbelépésekor a belföldön készletben levő fent megjelölt fonalakra, árukra és alsó ruhákra, hanem azokra a készletekre is kiterjednek, amelyek a rendelet életbelépése után állíttatnak elő.

2. §. A feldolgozás és felhasználás korlátozása.

A jelen rendelet életbelépésétől az 1. §. alá eső fonalakat és szöveteket, amennyiben a 3. és az 5. §. kivételt nem állapit meg, bármilyen módon földolgozni, vagy felhasználni vagy cgyébSént munkába venni esak esetről esetre adott külön engedély alapján szabad.

Az erre vonatkozó engedélyeket a Pa mutközpontnál (Budapest, V. Zrinyi-u. 1. sz.) kell az ott kapható űrlapok felhasználásával kérni. A kérelem felett a m. kir. kereskedelemügyi minister határoz, aki az engedély megadásánál a cs. és kir. hadügyministerreí, illetőleg a m. kir. honvédelmi ministerial egyetértőig jár el, ha a feldolgozásra, vagy felhasználásra & katonai igazgatás megbízása nak teljesítése végett van szükség.

Az 1. §. alá eső fonalakból és árukból az a mennyiség, amely a jelen rendelet életbelépése napján már megkezdett munka befejezéséhez szükséges, a jelen §. első bekezdésében megszabott külön engedély nélkül is feldolgozható, illetőleg felhasználható, de csak akkor, ha a fél ezt a Pamutközponttól beszerezhető és ahhoz poatos kitöltés után visszaküldendő külön bejelentőlapokon haladéktalanul bejelenti..

3. § Konfekciónké műhelyek és köz érdekű varrótelepek a jelen rendelet életbelépésekor birtokukban levő már megszabott árukészletüket, valamint fehérített, mercerizált, tarkánszőtt, festett vagy nyomtatott szövetekből meglevő készleteik 25 százalékát a jelen rendelet életbelépésétől számított két hónap alatt feldolgozhatják, ba a jelen rendelet élet belépésétől számított 8 napoa belül a rendelet életbelépése napján birtokukban volt kiszabott és kiszabatían szövet készleteikről a Pamutközponthoz kimutatást küldenek be.

Az előbbi bekezdésben foglalt engedély alapján elkészített férfi ingek és h’slnadrágok. azonban a jelen rendelet rendelkezései alá esnek.

4. §. A forgalombabozaíal korlátozása. Az 1. §. alá eső fonalakat, szöveteket és alsóruhákat, amennyiben a következő §§ ok kivételt nera állapítanak meg, külön engedély nélkül elidegeníteni, vagy egyé ként másnak kiszolgáltatni nem szabad. A raktározási hely megváltoztatása csak a Pamutközpontnak való előzetes bejelentés melleit van megengedve.

Az elidegenítésre, eladásra és kiszolgál • tatásra vonatkozó engedélyt a Pamutközpontnál kell megkérni. A kérelem felett az m. kir. kereskedelemügyi minister határoz, aki az engedély megadásánál a cj. és kir. had- ügyministerrel, illetőleg a m kir. Honvédelmi ministerrel egyetértőleg jár el, ha a katonai igazgatás szükségletének fedezéséről van szó. A m. kir. ministérium 1916. évi julius hó 29.

I napjáu 2189—1916. M. E. sz. alatt kelt rendeletének 1. §-ába foglalt azt a rendelkezést, mely szerint bárki nyers egyes pamutfonalat bezárólag az angol 60. finomsági számig, az ilyen fonálból előállított oérnázott fonalat, nyers pamutszövetet és nyers pamutszövetből konfekcionált cikket, továbbá egyenruha, hátizsák, kenyérzsák, sátor-szövetet kizárólag esak vagy közvetlenül a katonai igazgatásnak, vagy a magyar szent korona országai Pamut- központja r. t.-nak eladhat, a jelen rendelet nem érinti.

5. §. Kivételek. Ki vannak véve a jelen r ndölet feldolgozási, felhasználási és forga- lombahozási korlátozásai alól:

1. A birtokos személyek használatára szánt cikkek, ideértve a férfi alsóruházatot is;

2. a hímzések, csipkeszövetek, kárpitos szövetek, pamutrojtok, a sima, metszett és festett bársony és plüs;

3. azok a készletek, amelyek hatósági megbízások teljesítéséhez szükségesek, ha jelen rendelet életbelépésekor az ezen megbízásokra vonatkozó szabályszerű igazolólapok már a Pamutközpontnál vannak;

4. azok a készletek, amelyek felhasználására vagy forgalombahoz.talára a kereskedelemügyi minister a jelen rendelet életbelépése előtt kivételes engedélyt adott, vagy jövőben adui fog;

5. azok a fehérített, festett, nyomtatott, mercerizált, egyszeres oérnázott fonalak, fehérített, festett meroerizált, tarkán szövött, nyomtatott pamulszövetek és pamut kötött szövetek, pamut vagy félgyapjuszövetből, vagy kötött szövetből készült férfi ingek és alsónadrágok, amelyek a katonai igazgatás, a hazai polgári hatóságok, az osztrák hatóságok, a Bosznia, Hercegovina országos kormány, a magyar vagy az osztrák vöröskereszt egylet már kiadott megbízásainak teljesítéséhez szükségesek, amennyiben azok ily irályu felhasználását a fél a jelen rendelet életbelépésétől számított nyolc napon belül az eredeti megbízó levél bem «tatás a és a még nem szállított mennyiség bejelentése «tellett a magyar és osztrák Pamutközpont előtt igazolja ;

6. Az 1. §. alá eső áruknak mindazon készletei, melyek a jelen rendelet életbelépőj se napján az államnak, állami intézmények- 1 nek, a vörös keresztegyletnck, a beíegpénz- j tárnak, nyilvános és magán kórházaknak birtokában vannak;

7. házaló kereskedő és vándor iparosok birtokában levő készletek.

A 4. §. korlátozásai alól ki rannak véve az 1. §. alá eső árakból azok a készletek, a melyek 1916. évi január 1. napja «tán vámkülföldről hozattak, vagy azután hozatnak be, amennyiben a behozatal a magyar és osztrák ; Pamutközpont előtt beigazolást nyert, illetve i a jelen rendelet életbelépése után avagy a behozatal megtörténte után 8 napon »elül igazolást nyer.

Ugyancsak meg van engedve a kereskedő egész raktár készletének egy tételbem a Pamutközpont r. t. utján való eladása.

6. §. A kereskedelem számára szabaddá tett mennyiségek. Az 1. §. alá eső oikkek ; birtokosai, amennyiben a rendelet megjelenése I előtt nem csupán nagybani (végenként!) el- ! adással foglalkoztak, hanem áruikat kiszabva i is eladták, a kereskedelmi forgalomban engedély nélkül eladhatják raktáron levő készletüknek a kereskedelmi miniszter által az egyes árunemekre nézve meghatározott százalék megfeleld részét. Ez az engedély azonban a következő feltételekhez van kötve:

a) a szabadon eladható raktáron lévé árukért nem követelhető magasabb ár, mint amilyet a fél azokért az árukért a jelen rendelet életbelépése előtt kapott;

b) ezekről az eladásokról külön feljegyzést köteles a fél vezetni, amelybe a kereskedelemügyi miniszter által alkalmasadé ellenőrző közegeknek mindéikor betekintést kell engedni.

A jelen rendelet életbelépésétől számított két hónapi időre az 1. §. alá eső szövetekből, kötött (szövőt!) szövetekből éa alsó ruhákból a jelen §. első bekezdésében «miitett készletbirtokosoknak az alábbi mennyiségeket szabad engedély nélkül eladni:

a fehérített és mercerizált szövetek készleteinek 10 százalékát,

a tarkánszőtt szövetek készleteinek 20 százalékát,

a festett szövetek készleteinek 20 százalékát,

a nyomtatott szövetek készleteinek 20 szállt kát,