Szamos, 1917. május (49. évfolyam, 104-128. szám)

1917-05-11 / 112. szám

5. olda1.

SZAMOS

(1917. május 11., 112. szám.

de legaláb 600 métert ezen árunemek- foől összesen;

férfi fehérnemű készletek 10 százalékát,

de legalább 10 tucat inget és alsónadrágot együttvéve.

Az eladásra kerülő áruk kiválasztása a fenti kereteken belül a birtokos tetszésétől függ. A fenti mennyiségekbe nem számítandók azok a mennyiségek, illetve árufajták, amelyekkel a készletbirtokos a jeleu rendelet határozmányai szerint egyébként szabadon rendelkezik.

7. §. Az 1. §. alá eső áruk a magyar szent korona országai Pamutközpontja rt.-nak (Budapest, V, Szóchényi-u. 1.) a jelen rendelet életbelépése után is szabadon eladhatók és kiszolgáltathatók. E cikkek azonban a Pamutközpont r. t. nál a 2. és 4. § ok rendelkezései alá esnek

8. §. A jelen rendelettel megszabott korlátozások alá eső készletek megőrzése.

A jelen rendelettel megszabott korlátozások alá eső készletek birtokosa köteles azokat további intézkedésig a rendes kereskedő gondosságával megőrizni.

A 6. §. értelmében a kereskedelmi forgalom részére szabaddá tett készleteket a többi készlettől el kell különíteni. A különválasztásnak a jelen rendelet életbelépésétől számított 14 napon belül kell megtörténnie.

9. §. Ellenőrzés. A jelen rendeletben foglalt rendelkezések hatályosságának biztosítására külön ellenőrző közegek alkalmazhatók. Ezek a reudelet hatálya alá eső üzemeket bármely időben megtekinthetik és nekik kívánságukra az összes üzleti könyvekbe, levelekbe és egyéb feljegyzésekbe betekintést kell engedni.

10. §. Büntető határozmányok. Aki a jelen rendeletet megszegi, vagy megszegésénél bármi módon közreműködik, vagy üzemének a 9. §-ban említett ellenőrzését meghiúsítja, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s hat hónapig terjedhető elzá rással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés 2000 koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Azon készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti.

E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi állatnrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik.

11. §. Életbelépés.

Ez a reDdlet kihirdetésének napján lép

életbe

Szatmár-Nómeti, 1917. április hó 25-őn.

, A főkapitány.

1663-1917. fksz.

HIRDETMÉNY.

Értesítem a város közönségét, hogy a m. kir. minjstérium a vasanyagok forgalmának szabályozása tárgyában kiadott 465—1917. M. E. sz. rendeletében a következőket rendeli :

„1. §. Azok a vasanyagok, amelyeknek forgalmát a jelen rendelet szabályozza, a következők :

a) mindenféle nyersvas, ideértve a vasötvözetek kivételével a speciális Dyersvas fajtákat is,

b) félgyártmányok (ingotok, átkovácsolva is, nyerssin baca, buga, tusák, platinák, szal- lagvas csőgyártáshoz, valamint hengerelt, vagy hazott csövek előállításához való egyéb hengerelt vas),

e) rnd és idomvas,

d) tartó és U-vas,

e) sin és hozzávaló hengerelt apróanyag {heveder, alátétlemezek, ütközősinek, keresztkötések),

f) vastalpak,

g) hengerelt drót,

h) csövek (hegesztettek*vagy varratnélküliek) »ÄS8!

i) durvalemez,^ pg -.j $$

k) finomlemez, minden fémbevonalok- kal is.

„Vasanyag“ alatt a jelen rendeletben az előbb felsorolt vasfajták értendők. Cementacélból kévéit acél (Cerbatall) hegesztett acélból vagy tégelyacélból való anyagok nem esnek e rendelet hatálya alá.

2. §. A vasanyagokra vonatkozó megrendelések teljesítését a Budapesten e célra szervezett .Vasbizotság“ szabályozza. E bizottság feladata különösen :

1. Megbírálja a meghatározott megrendelések teljesítése vagy egyes egyéb munkák végrehajtása céljából vasanyag szállítása iránt támasztott igényeknek jelentőségét a katonai vagy egyéb közérdek szempontjából s ezen bírálat alapján határoz a felett, vájjon megengedi-e, hogy a termelő üzemek a megrendelést a bizottság által megállapított sürgősségi fok szerint foganatosítsák.

2. A feldolgozó üzemek és a kereskedelem részére a folytatólagos általános szükségletnek a bizottság résztetesebb utasításai szerint való fedezése végett megfelelő meny- nyiséget utal ki.

3. Azokat a megrendeléseket, amelyeknek teljesítését engedélyezi, foganatosítás végett az egyes termelő üzemekhez utalja, és az 1. és a 2. pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, valamint a szállítás iránt fennálló megállapodásoknak ljhető figyelembevételével, továbbá az egyes üzemek egyenletes igáDy be vétele és valamennyi számbajö vő üzem összteljssifő képességének a lehető legnagyobb mértékben való kihasználása mellett megállapítja a megrendelések foganatosításának sorrendjét.

4. §. Állandó nyilvántartást vezet a szükségelt és a termelt mennyiségekről, valamint a raktári készetekről.

5. §. A vasbizottság áll: az elnökből, a kereskedelemügyi ministernek két képviselőjéből, akiknek egyikét a miniszter, a magyar királyi államvasutak igazgatóságának köréből jelöli ki Továbbá a pénzügyi, a Honvédelmi, a Földmivelésügyi ministernek és a cs. és kir. Hadügy ministernek egy egy valamint Horváth-Szlavon és Dalmátországok bánjának e?y képviselőjéből. A ,vasbizottság elnökét a Kereskedelemügyi minister nevezi ki.

A bizottság által foganatosításra engedélyezett megrendeléseknek az egyes termelésüzemek részére való kiutalása végett a termelő üzemek képviselőiből a vasbizottság mellett ennek segédszerveként .Felosztó bizottság“ afakittatik. E felosztó bizottság tagjait és elnökét ezekre a tiszteletbeli állásokra a kereskedelemügyi minister hívja meg. A felosztó bizottságba a „Vasbizottságban“ képviselt ministernek, a bán és a m. kir. államvasutak igazgatósága egy-egy képviselőt küldenek ki, akinek óvási joguk van. Az a határozat, amely ellen a képviselők valamelyike óvással ól, a vasbizottság döntéséig végre nem hajtható.

A felosztó bizottság határozatait szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

4. A termelő üzemeknek ha „Vasbizottság“ által kiutalt szállítási megbízásukat a Vasbizottság utasítása szerint kell teljesíteniük. A termelő üzemek vasanyagokat csak a vasbizottság engedélyével szolgáltathatnak ki és ilveD anyagokat a termelő üzemektől esakis a Vasbizottság engedélyével szabad beszerezni. A termelő üzemek a vasanyagok előállításához a szükséges mennyiségű saját termelésű nyers vasat és közbenső termékeket külön engedély nélkül felhasználhatják. Ez azonban nem háiráltathatja a Vasbizottság által a termelő üzemhez utalt megrendelések végrehajtását.

Hasonlóképen minden külöu engedély nélkül felhasználhatják a termelő üzemek a szükséges mennyiségű vasanyagot, sürgős karbantartási munkáikhoz. Az erre a célra felhasznált mennyiségeket azonban a Vasbizottságnál havonként igazolniok kell.

5. §. Aki vasanyagot termelő üzemtől kíván beszerezni, annak a beszerzés megengedését a Vasbizottságnál kell kérnie. A kér elemhez kizárólag a kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint az I. fokú iparhatóságoknál kapható hivatalos nyomtatványok használandók.

Azokat a kérelmeket, amelyek a szállítás iránt az 1917. évi február hó 4-ik napja előtt létrejött megállapodások szerint vonatkoznak, legkésőbb az 1917. évi február hó 25-ig kell előterjeszteni különben figyelembe nem vehetők.

A Vasbizottságnak rendszerint csak olyan igénylő kérelmét kell tárgyalás alá venni, akiknek rendelése esetenként az 1. §.

a)—f) pontjai alá tartozó anyagokból, anyagonként legalább 10,000 kg.-ra vagy az 1. §. g)—k) pontjai alá tartozó anyagokból, anyagonként legalább 5000 kg. ra szól. Kisebb szükségletek kielégítése a kereskedelemnek tartatik fenn.

6. §. A Vasbizottság engedélye alapján a termelő üzemektől beszerzett vasanyagok csak a beszerzési engedélyben megszabott célra használhatók fel, ha csak a Vasbizottság újabb kérelemre az anyagok felhasználását más célra meg nem engedte.

7. §. A Vasbizottság mindenki^, akinek birtokában vagy őrizetében a jelen rendelet hatálya alá eső vasanyagok vannak, arra kötelezhet, hogy készletét a bizottság által megjelölt átvevőnek készpénz fizetés ellenében átadja.

Ha a készlet birtokosa vagy őrzője és az átvevő között a vasanyag ára tekintetében megegyezés nem jön létre, annak a körülménynek az átadás kötelezettségére nincsen halasztó hatálya. Ilyen esetben az átadásnak egyelőre a Vasbizottság által a Felosztó bizottság meghallgatásával megállapított ár lefizetése ellenében kell megtörténnie.

Megegyezés hiányában az átvevő által fizetendő árt bármelyik fél kérelmére véglegesen a bíróság, mégpedig e’ső fokon a készlet fekvésének helyé szerint illetékes kir. járásbíróság állapítja meg.

A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen felfolyamodásnak van helye az illetékes kir. törvényszékhez. A törvényszék határozata ellen további felebbvitelnek helye nincsen.

Az ebben a perenkivüli bírói eljárásban hozott határozat mind a két félre kötelező és az eldönt tt kérdés perben sem lehet vita tárgya. Az eljárás költségeinek viselése felől a bíróság a körülmények figyelembe vételével belátása szerint határoz.

Egyebekben az eljárásra az 1911.1.1. c. 382—385 §-ai megfelelően alkalmazandók.

Horváth-Szlavon országokban a bírói ut igénybe vételére vonatkozó szabályok megállapítása iránt a bán rendelkezik.

8. § Tilos a szállítás iránti megállapodások teljesítése, amennyiben az a jelen rendelettel vagy az annak alapján kibocsátott hatósági intézkedésekkel ellentétben állana.

9. §. Mindenki köteles a Vasbizottságnak a feladata teljesitésóhez szükséges felvilágosításokat megadni és a Vasbizottság által e célból kívánt igazolásokat bemutatni. Ez áll mindenek előtt azokra a vállalatokra, a melyek vasanyagokat előállítanak, feldolgoznak vagy azokkal kereskednek.

A Vasbizottság elrendelheti különösen a készleteknek egyszeri vagy ismétlődő bejelentését és az eladásoknak igazolását, valamint megállapíthatja a raktárkönyv vezetésének szabályait.

10. §. A jelen rendelet megtartásának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi miniszter teszi meg. Az ellenőrzés céljából a raktárak vagy egyéb telepek és a vonatkozó üzleti könyvek megtekinthetők.

11. §. Az 1917. évi február 4. napjától kezdve az 1. §. alá eső vasanyagokat a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre csak a Vasbizottság szállítási engedélyével szabad szállítani.

Közfolgalmu vauti és hajózási vállalatoknak ilyen anyagot a magyar szent korona országainak területén kívül eső rendeltetési állomásra, úgyszintén olyan állomásokra, amelyeken a magyar szent korona országainak területén kívül eső vonalakra való átmenet történik, esak akkor szabad elfogadniok és átvenniök, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt küldeményenként a vasbizottság írásbeli szállítási engedélyét (szállítási igazolványt) is beszolgáltatja. A szállítási engedélyt a fuvarlevélhez hozzá kell fűzni és az árut felvevő állomásnak annak jeléül, hogy az engedély szállításra már használtatott és újból fel nem használható, azt keletbélyegzővel is le kell bélyegeznie.

Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a küldeményekre, amelyek a jelen rendelet életbelépésének időpontjában már fuvarozásra feladattak.

12. §. Aki a jelen rendeletnek az 1—10 §§-okban foglalt valamely rendelkezését, vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, vagy kijátsza, úgyszintén az is, aki vasanyagot a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton all. §-ban mejelölt helyre a Vasbizottság szállítási engedélye nélkül fuvarozásra felad, vagy ily vas-