Szamos, 1916. október (48. évfolyam, 254-280. szám)

1916-10-15 / 266. szám

% oldal SZAMOS (1816 október 15. (266. szám) Paris, okt. 14. Marcel Hutin jelenti az Echoban : Az oroszok Brzezany ellen friss csa­patokkal újabb offenzivába kezdtek. A várost dél felől hevesen lövik. Ä ngngaíi hadszíntérről. Berlin, okt. 14. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: Az északi részen az angolok mint az előző napokon, folytatták élénk felderítő te­vékenységüket. A Somme csata tovább tart. A Sommetől északra az ellenség ugyanolyan szélességben, mint okt. 12-én megismételte támadását, amely azonban zárótüzünkben kud.rcot vallott. Az Ancre és Morvái között Guedecourt- nál csak egy erŐ3 részleges támadás tudott teljesen kifejlődni. A támadást visszavertük. Morváitól egész a Bouchavesnestől délre fekvő vidékig húzódó vonalról előretörő tá­madások csaknem mindenütt suíy^s közel­harcokra vezettek, amelyekben a francia gya­logság mindenütt vereséget szenvedett. Boehn és Garnier tábornok csapatai állásaikat tel­jesen megtartották. A St. Pierre—Vaast erdő déli részén a franciák elvesztették azokat az előnyöket, amelyeket a korábbi támadásnál elértek. 7 tisztet, 227 főnyi legénységet és több gép­puskát szállítottunk be. Különösen kitüntette magát a 36 ik lövészezred, a 48 gyalogez­red és Von Dresler és Scharfenstein vezér­őrnagy hadosztálya. A Sommetól délre Ablaincourtban a harc újból feléledt és ránk nézve eredmény­nyel folyt. Szász ezredek részei gyors rajta­ütéssel visszaszerezték a Anbos erdő (Chaul- nestől északra) keleti részét és ez alkalom­mal hat tisztet és 400 főnyi legénységet fogtak el. A Maas területen átmenetileg hevesen fokozott tüzérségi tevékenység. A Maastól keletre néhány jelentéktelen kezigránátharc folyt és gyenge eredménytelen ellenséges előretörések voltak. Ludendorf, első főszáliásmester. A buvárhajőháboru. K r i s t i á n i a, okt. 14. Egy norvég királyi rendelet megtiltja, hogy valamely hadviselő államhoz tartozó buvárhajó a norvég vizeken tartózkodjék vagy mozdulatokat végezzen. Amelyik buvárhajó e tilalmat áthágja, kiteszi magát fegyveres megtámadtatásának és megsemmisítésének. E rendelet október 20 án lép életbe. Rotterdam, okt. 14. Az Atlanti-flotta parancsnoka parancsot kapott a tengerészeti minisztertől, hogy őr­ködjék a newenglandi part mentén és rögtön jelentse, ha titokban akarják ellátni az ide­gen buvárhajókat. Nemzetközi jUWtszIllitfcl — iroda ~ Budapest, VI., Andrássy-ut 11, Telefon 16á—30. Exhumál gyorsan és olcsón. Minden felvilágosítást készséggel ad. á jubiláló szatmári päspök. Október 7-én múlt tiz éve annak, hogy dr. Boromisza Tibort a szatmári püspöki székbe beiktatták. A jubiláns főpásztor, az egyéniségét annyira jellemző szerénységgel, ki akart térni mindenféle ünnepeltetés elől, el is utazott még az évíorduíót megelőző hetekben székhelyéről és igy hívei, tisztelői részétől csak keveseknek üdvözlése találhatta őt fel budapesti visszavonultságában. Ilyen vezető állásban betöltött tiz év korszakot jelent az öt vármegyére kiterjedő egyházmegye életében ; a katholikus püspö­kök pedig oiyan jelentős tényezők az egész m?gvar közélet, de különösen Szatmár vá­ros társadalmi éleiében, hogy mi e jubileum mellett szó nélkül ei nem mehetünk, annál kevésbbé, mert a jubilánssal szemben nem­csak a lokálpatriotizmus elfogultsága, hanem az ő kimagasló egyéni tulajdonságai és nagy­szabású alkotásainak egész sorozata is köte­lességünkké teszik a tisztelet és ünneplő méltatás .adójának a lerovását. Boromisza Tibor püspökségének épen úgy, mint egész egyéniségének legjellemzőbb vonása a csendes, keveset beszélő és magá­ról még kevesebbet beszéltető alkotni vágyás. Egy nyelvet szeret Boromisza püspök — s ezen aztán sokat is beszél: — a tét ek nyelvét. Hasonlóan a vezénylő tábornokhoz meghallgatja a sokfelől jövő jelentéseket, kérelmeket, ezerféle tanácsokat s aztán, on­nan az 5 mindig hallgatag dolgozószobájá­ból, egy intéssel, egy fejedelmi gesztussal, de a nagy nyilvánosság számára mindig észrevétlenül, a hóna alá nyúl egy-egy ros­kadozó intézménynek, templomokat, i?kolá kát, konviktusokat hív életre és uj útvonala kát épit Európaszerte a tudomány csarnokai felé. Elég a legkimagaslóbb alkotásokra reá- j mutatnunk: a jezsuiták gyönyörű konviktu- 1 sára, a tanitóképzőiatézet uj hajlékára, az uj plébániák, templomok, iskolák egész légiójára és arra a beszédes statisztikára, amely Bo­romisza pöípöknek másfél millió koronát meghaladó adományairól tud. Ehhez a páratlanul álló jótékonysághoz a lehetőséget az a puritán egyszerűség adta meg, amely a püspök egész udvartartá­sát jellemzi. Neki egyszerűen nincsenek igé­nyei, a saját személyére nincsen pénze, hogy annál több maradjon a közcélok s az egy­házi intézmények számára. De ez az apos­toli egyszerűség csak a lehetőséget adja meg az ö jótékonyságához; az impukiv erőt abban az apostoli buzgóságban kell keres­nünk, amely püspökünket ízig vérig áthatja, lelkesíti és 76 éves korát meghazudtoló erő­kifejtésekre képessé teszi. Ö a püspöki méltóságban nem a fényt, nem a gazdagsá­got látja, hanem azt a súlyos felelősséggel járó terhet, amelytől az angyali vállak is megremegnek. Érzékeny lekiismerete a tel­hetetlen hitelező könyörtelenségével sarkalja őt folytonosan az Ur szőllőjének gondos munkálására s a heroikus áldozatok után is úgy látja, hogy még nem tett eleget és hogy számonkérő bírája esetleg kivetni valót ta­lálhat munkájában. Dehát ez az apostoli buzgóság s ez a hajszálrugónál is érzéke­nyebb lelkiismeret egészen természetes egy olyan embernél, aki önmagában a kegyelmi életet olyan odaadással ápolja szünet nélkül. A kép teljessége érdekében még a ju­biláns főpásztor társadalmi érintkezéséről is meg kell emlékeznünk. És itt tulajdonképen nem is kellene egyebet mondanunk, mint egyszerűen hivatkozni arra a mélységes tisz­teletre, szerető vonzódásra, amellyel Borom­isza püspök iránt viseltetnek mindazok, akik vele valamikor érintkeztek. Ez a tisztelet és általános ragaszkodás nemcsak a püspöknek szól, hanem elsősorban a jóságos, lekötelező modorú embernek. Van valami ősz püspö­künk külső megjelenésében, árúi első látásra feloldja a szivek elfogódottságát és olyan megnyugtató bizalmat ébreszt. Érintkezésé­nek közvetlensége, ősziiTesége, pózmentes termeszetessége pedig annyira megragadja az embert, hogy sziüte hajlandók vagyunk megfeledkezni az őt tőlünk elvá asztó társa­dalmi külömbságrői. És bár az ő elmélkedé­sekben és eey hosszú istenes élet iskolájá­ban megtisztult világnézete messze fölötte áll az átlag emberek gondolatvilágának, ő mégis tud mindenki iránt elnéző lenni, a kisebbekhez alkalmazkodni, a kedvükért igen nagy áldozatokat hozni és különösen tud ügyelni arra, hogy velünk a maga fenső bő­ségét s az ő kicsinységüket ne éreztesse. Mikor tiz esztendőnek százezrek szá­mára áldást hozó munkáját és ez áldásos munkának forrásaként egy kiváló egyéni tu­lajdonságokkal rendelkező főpapot kell a nap krónikásának méltatni, akkor nem fukarkcd- hatik a dicséretekkel. Mi mélyen érzett tisz­telettel köszöntjük a szatmári egyházmegye jubiláló püspöiiét, a szatmári társadalom hálás köszönetét tolmácsoljuk azokért, ami­ket javunkra tiz éves püspöksége folyamán telt és ..osszu életet kívánunk számára, hogy áldásos tevékenységét még sokáig folytat­hassa. Vss?amennek a felszabadult varmegyék egyes hatóságai. A lakosság még nem mehet vissza. Szatmár, okt. 13. (Saját- tudósítónktól.) Az erdélyi fronton megindiíott hatalmas és nagyszerű offenzi- vánk a legpompásabb lendülettel halad előre és az ellenség fejvesztetten fut a megszállott területekről. A határmenti vármegyéket egy­másután tisztog :tju<c meg a románoktól, akik azt sem tudják, hogy merre meneküljenek üldöző fegyvereink elől. Eddig három vár­megyét teljesen kitisztítottunk a fegyveres ellenségtől és most a front más szakaszain folyik seregeink hasznos munkája. Szelén­ben, Fogarasban, Nagykükiillő, Brassó és Ud­varhely vármegyékben már nincs román ka­tonaság. Az evakuált vármegyék egyes hatóságait már értesítették, hogy legyenek készenlétben a bármely napon való víssza- waxásra. Ugyanis, mihelyt a hadműveletek meg­engedik, a közigazgatás egyes szervei azon­nal megkezdik működésűket az ellenséges uralom alól felszabadult helyeken. Egyelőre nem minden hatóság megy vissza eddigi mű­ködési helyére, mivel az elmenekült lakosság jelenlegi tartózkodási helyén is el kell látnia a hivatalos ügyeket. Természetes, elsőknek a legfontosabb hivatalok veszik majd fel mű­ködésűk fonalát és csak ezen hivatalok meg­nyitása után kerül majd sor a.többiekre. Az elmenekült lakosság visx- szaszállitására néxve csak a közigazgatási hivatalok beál­lítása után történik intézke­dés, egyelőre nem mehetnek vissza. Az illetékes körök természetesen azon fáradoznak, hogy a lakosság is hamarosan visszamehessen az elhagyott helyekre és újra megkezdődjék a hasznos polgári élet és mun­kálkodás. Felhívom a gazdaközönsóget, szíveskedjék ma délelőtt 10 órakor a gazdasági iskolánál a Hegyi-utón megjeleni, ahol egy gőzekét üzembe bemutatok. ■ Teljes tisztelettel: BÜRGER JENŐ. Gőzeke bemutatás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom