Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)
1915-09-22 / 259. szám
o’dai SZAMOS helyes, a kerekedők sem tehetnek másként, mégis a legfontosabb kérdés az, hogy a közönség igazán, amelynek érdekében a hatósági ellátás megindult, ezen az igazságon esett sérelmet kell orvosolni. A malom nyilatkozata azt mondja, hogy „a jelenség magyarázata abban van, hogy a polgárság élt azzal a jogával, hogy október 15-ig évi szükségletét búzával fedezze, amelyből legnagyobb részt kenyérlisztet őröltettek. * Ez igaz. De miért nem figyelmeztették kellő időben a polgárságot, hogy úgy vásároljon illetve őtöltessen búzát, hogy aki a hatósági készletből nem vesz kenyérlisztet, az másfélét sem kap. És mit csináljanak azok — amint már megírtuk — akik a pékektől veszik a kenyeret ? Ebben az ügyben ma délelőtt érdeklődtünk a városházán is, ahol véletlenül jelen volt Losaonczy József, a Gőzmalom Társulat igazgatója is. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester, dr. Papp Ottó városi jegyző, az ügy referense részletes megbeszélést folytattak a gőz malom igazgatójával acélból, hogy a kérdést a kö zönség igényeinek megfelelően megoldják. Legelsőnek természetesen az az eszme vetődött fel, hogy hatóságilag árusittassák a lisztet. A hatósági elárusitás tervét azonban nemcsak azért kellett elejteni, mert ettől a rendszertől, a hatósági boltok előtt való tülekedéstől maga a közönség idegenkedik legjobban, de főként azért, mert ezzel a kérdés nem lenne megoldva: a hatósági árusítás sem szaporítaná meg a nullás lisztet. Az is kétségtelen, hogy a nullás lisztnek korlátlanul áruba való bocsátása ma keresztülvihetetlen, mert akkor előállana az . az eset, hogy a nullás liszt idő előtt elfogyna és tekintettel arra, hogy a kiőrlés a gőzmalom nyilatkozatában említett arányban történhetnék, utánapótolható sem lenne. A megbeszélés mégis vezetett eredményre. Elsősorban segítve lesz azokon, akik péktől vásárolnak kenyeret. Segítve lesz azzal, hogy a pékek is kapnak az általuk vásárolt kenyérliszt arányában nullás és főzőlisztet, hogy a kenyérvásárló közönség igényeit kielégíthessék. Másrészről dr. Papp Ottó előadó táviratilag kérte a Hadi Termény Részvénytársaságot, hogy abból a lisztmennyiségből, amely a katonai ellátás céljaira őrölt lisztből visszamaradt, bocsásson legalább öt waggonnal a város rendelkezésére. A város vezetősége ilyenformán a legjobb akarattal karolja fel a lisztellátás ügyét, mindent ipegkisérel, hogy a közönség minden igénye kielégittessék s most csak a közönség részéről szükséges egy kevés türelem addig, amig a megoldás pertektválva lesz. Tankóczi védője és az iparosok. Szatmár, szept. 21. Tankóczi Gyula legutóbbi bűnügyének tárgyalásán a »Szamos* leközölte dr. Szűcs Sándor védőügyvéd beszédének kivonatát. Kivonatról lévén szó, természetesen csak ösz- szefüggetlen részleteket emeltünk ki a védő beszédjéből. így történt aztán, hogy a kivonatolt beszédbe egy olyan mondat került bele, amelyet a szatmári iparosok a beszédben való elhelyezés, összetüggés ösmerete nélkül magukra nézve sértőnek találtak. Már régóta hallottunk róla, hogy az Ipartestület foglalkozik a dologgal, amelyben az iparosok sérelmét látja és amelyért a védőtől magyarázatot vár, de. nem foglalkoztunk az ügygyei, úgy vélekedvén, hogy a konfliktus hamarosan és nagyobb hullámok nélkül el fog simulni. De nem foglalkoztunk vela főként azért, mert mi, akik végighallgattuk a védőbeszédet, láttuk annak intenciójából. hogy minden egyéb akar lenni, csak éppen az iparosok elleni inzultus nem és főként azért, mert magunk is úgy értettük, hogy az iparosok által nehézményezett kifejezés — amelyet ezúttal nem tartunk szükségesnek megismételni — régmúlt idők be nem következett veszedelmeinek jellemzésére szolgált. Most azonban maga dr. Szűcs Sándor ügyvéd kért fel bennünket, hogy lapunkban adjunk helyt alábbi nyilatkozatának- A legnagyobb készséggal teljesítjük a védő ur kíván-ágát, amalytől egész bizton azt reméljük, hogy Szatmár iparosai és a minden mozgalmukban igazi és önzetlen odaadással résztvevő védő között helyreáll a teljes béke. Dr. Szűcs Sándor nyilatkozata a következő : Iparosok tiltakozása. Nemcsak ezen cim alatt a »Szatmári Hírlap “-ban megjelent cikkből, hanem a Szatmárnémeti-i Általános Ipartestület 778—1915. szám alatt kelt határozatából is értesültem, hogy Szatmár város iparos társadalma egy bűnügyi védelmem előterjesztése közben használt kifejezéseimet sértőnek találta. Eddig minden közérdekű cél mun- kálásánál nz iparosok önkéntes munkatársa voltam, — megdöbbentett tehát, hogy most a részemről mindig tanúsított összetartozás és megbecsülés érzetének ellenkezője vettetett szememre. Rá kell azért mutatnom, hogy nincs itt szó sértésről, csak félreértésről. Egy társadalmi intézmény érdeke annál nagyobb, minél több elemi és közelfekvő társas célt elégít ki, de egyszersmind minél több erkölcsi veszélyt hárít el.Egy ilyen intézmény erkölcsi értékének és megteremtője jellemének kidombo- ritásánál tehát a megközelített és elért célok felsorolása mellett alá kivántam huzni azokat a fenyegető rémeket is, amelyeknek elhárítását minden ilyen szervezkedés célozni szokta. Nem általános, nem is elharapódzott, még csak nest is fentforgó erkölcsi veszedelmekről kívántam szólani, hanem a csak minden társadalmi osztályt, addig, amig az nem szervezkedik, — fenyegető, de a megtörtént szervezkedés folytán örökre száműzött esetleges veszélyekről emlékeztem meg, amelyeknek még fenyegető réme is ma már rég csak a múlté. Ebben a beállításban és ebben a gondolatfüzésben ma sem tudom feltalálni a kritika tárgyává tett kifejezésekben a sértő tartalmat, mégis ki kell jelentenem, hogy sajnálom azok használatát, — mert téves értelmezésre okkal, vagy ok nélkül alkalmul szolgálván egy minden tiszteletet megérdemlő társadalmi osztálylyal szemben tőlem teljesen távol álló gondolatokra és következtetésekre vezethettek. Az Általános Ipartestület határozatára hasonló értelemben válaszoltam s nekem szolgálna a legnagyobb örömömre, ha válaszom megnyugvásra vezetne. Szatmár, 1915. szeptember 20. Dr. Szűcs Sándor. HIRDETMÉNY. A Szatmári L& számitoló Bank r.-t. hadifoglyok részére pénzkflldeményeket köz vetít. Garay Pál vizsgázott fogműves Deáktér 2. Városház mellett amerikai módszer szerint berendezett fogműtermében olcsón, felelősséggel készít rágóképes műfogakat, arany-, platina koronákat, Szatmár város szegényeinek, harctéren elesettek családjának díjtalanul. Cycrtnelj harisnyáit gyertneK gyapjú tfettcrcfc .... gycrnuK fettfra«raücH ................. gy crmcK KatapoK b sapJtfH............ a színházzal szemben (1915 szeptember 22. 259. szám) I URÁNIA MOZGÓ (KINO THEATER) Az Iparos Otthon dísztermében. Ma szerdán este fél 7 óráiéi folytatólag a világhirü Vitascope gyár mestermüve. 1. Hadi híradó, aktuális. 2. 3. A költő szive epizód egyik világhirü költő életéből. 4. 5. Csak álam volt I megrázó tartalmú érdekes dráma 2 felv. 1 6. 7. 8. 9. 10. Enge9 és Horst nagyhírű 1 alkotása. Főszereplő Magde 9 Lessing a berlini udvari színház bájos primadonnája. A KÉK EGÉR! I (A PAPA KEDVENCE) I a szezon legpompásabb modern I szellemben irt sikamlós szinjátéka < 5 részben. . I I. Az éjjeli mulatóban. II. A fogadott apa. Hl. A tangó ]3rum- meréknél. IV. A tuchelai fürdőben. V. A nevelőnő megérkezik. I IVS ndan jegy elkelt heteken I keresztül e film fővárosi előadásán. A Pesti Hírlap „A Papa ked- | vencé^-ról, e pompás szin- i játékról mint mesterműről emlékezett meg hasábos cikkben. A „KÉK EGÉR II“ I tartalmilag teljesen független I a „Kék Egér I.“-tol, csupán szereplői ugyanazok. Rendes helyájpak. Kardosnál. régi árakban
