Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)

1915-07-18 / 194. szám

SZAMOS (101 5 ju'.ius IS. 191. szá-v.) Halicz. — A Szamos kiküldött tudósítójától, — Halicz, julius. Zalukiew község hajdanában Haliczhoz tartozott, ma már különálló falu. Itt várjuk junius 26-án, amig bemehetünk Haliczra. Ma még nem tanácsos, mert — bár az oroszok magát a várost már kiürítették — ágyúik még nagy igyekezettel keresik különösen a Dnyeszter hidját. Zalukiewben egy karaita család házában kapunk szállást. A lakást ugyan csak arra használhatjuk, hogy a hátizsákunkat helyez­zük el benne, az orosz szemét nyomán ter­mett legyek miatt lehetetlen iedél alatt tar­tózkodnunk. A szobában a talon I. Ferenc József és néhai Erzsébet királynő képe. Érintetlenül. — Az orosz katonák, mondja a házi­gazda, egyszer le akarták szedni ezeket a falról, de mi elébük állottunk és azt mond­tuk, hogy ezt a képet ne bántsátok, mert az egyik elhalt nagyasszonyunkat ábrázolja, a másik pedig Európa legöregebb uralkodója, ; aki idősebb a ti cárotoknál. A naiv érvelés csodálatos módon hatott, j A két kép épségben maradt. Körülnézünk az udvaron, hol lehetne éjszakára ágyat vetni. Az udvar tele lovak­kal : ütközet-trének várják, hogy előbbre haladjanak. A ház háta mögött orosz sírok dombo­rulnak. Az oroszok ugyanis — mintha érez- : ték volna, hogy itt eleven muszka nem ma­radhat — különös előszeretettel népesítették be a házak környékét, templomok udvarát halottaik hármas fakeresztes sirhantjával. A háznak Halicz felé eső végében he­lyezzük el a zsupszalmát, az orosz hősök szomszédságában. Altatót a hatalmas ágyu- dörgés szolgáltat. Mikor egy-egy harminc és feles eldördül, érezzük, hogy reng alattunk a föld. A fáradt szervezet hamarosan hozzá­szokik a háborús altatóhoz úgy, hogy hajnal­hasadáskor arra ébredünk fel, hogy hiányzik valami az álmunkból: megszűnt az ágyu- dörej. A frontról jövő katonák jelentik, hogy az oroszok ezen az éjszakán megszöktek állásaikból: 27-re virradó éjszakán 25 kilo­métert hátráltak egyfolytában. — Eszi van a regimenc-orvosnak — mondja egy öreg baka — hogy nem veszi be a ludtalput katonának. Olyan gyorsan fut­nak már ezek, hogy ludtalpu ember nem bírná a gyaloglást utánnuk. Reggel 6 órakor a trének megkapják a parancsot, hogy kövessek a csapatokat. Mi­közben szerszámoznak, furcsa berregés hal­latszik, a lovak, amelyek az ágyuszónál nyu­godtan ropogtatták a szénát, idegesen kapják fel a fejüket az erős, sohasem hallott zajra. A haliczi ut felől mintha száz repülő­gép jönne hatalmas, erőltetett kattogással. Csakhamar meglátjuk: hatalmas motor ka nyarog az utón nehéz köhögéssel, a harminc és felest hozza éjszakai állásából, szalad vele az oroszok után. Délután megint hallik az ágyuszó, de csak úgy, mintha valahol messze egy óriás döngetné a mellét. Reggel bemegyünk Haliczra. Kicsi, vi déki mezőváros. Békeidőben 20 ezer lakosa van. Ma a katonákon kívül alig látni embert. Lezárt, de feltópett boltredőnyök, kivert ab- laku lakások, amelyek mind üresek. Minden darab bútort elcipeltek, vagy eltüzeltek itt az oroszok. Magát a várost a szokásos foszto­gatásokon kívül nem érte baj. A harcok nem tettek kárt benne. Amit annak kell tulajdonitani, hogy maga Halicz nem esett a harcvonalba. Halicz külömben völgyben fekszik. Három oldalról, kifli alakban veszik körül a hegyek, amelyek révén Halicz olyan kitűnő pozíció. Várszerü erődítéseket hasztalan keres az ember ezeken a hegyeken. Egy ócska, pár száz éves várromot látni csupán, amely­nek ma nincs semmi hadászati jelentősége. Ami Halicznak, illetve a Halicz körül fekvő magaslatoknak jelentőséget ad, az a magaslatokon ásott lövészárkoknak a hegyek fekvésénél fogva kedvező helyzete. Sőt az oroszok részére még kedvezőbb lehetett itt a helyzet, mint reánk nézve, mert amig az oroszok északról támadtak, amerre a hegy­kifli domború, a mieinknek azon a terepen kellett támadniok, amelyet a hegyek három oldalról vesznek körül. Mint érdekes dokumentumot mutogat­nak itt egy házban, annak fehérre meszelt falán egy kék krétás orosz felírást. Egy orosz tiszt lakott itt, az irta oroszul szóról-szóra — magyar fordításban — a következőket: Ha as oroszok kénytelenek lesznek Haliczot feladni, ha­mar vége less a háborúnak, mert mi nem ontjuk tovább a; vérünket, hanem hasa megyünk és forradalmat csinálunk. Az oroszok Halicz-csal éppen úgy bán­tak el, mint a többi városokkal Galíciában. Azzal a külömbséggel, hogy itt nem gyújto­gattak. De a lakásokat üresre takarították, a bútorokat elszállították, feltüzelték, szét­darabolták. Polgármesterül egy Musakievic nevű russznfil parasztot neveztek ki, akinek puszta bejelentése elég volt arra, hogy valakit meg­korbácsoljanak, bebörtönözzenek vagy Orosz­országba vigyenek. A lakosságot kihajtották lövészárkokat ásni, szemetes szekér elé fogták s okkal-ok nélkül verték. Az utóbbi időben nemcsak katonáik, hanem tisztjeik is teljesen le voltak hangolva. Haliczban egy Ízben tatár és cserkesz katonákat engedetlenség miatt megötödöltek. A tisztek elkeseredve panaszkodtak, hogy az orosz katona nem tud már egye bet, csak enni, aludni és lopni. Bezzeg — mondta egy tisztjük — a szövetséges csapatok a fejükkel törik át a vasfala­kot, de mégis a'nak kell történni, amit ők akarnak. Nem telik bele csak néhány óra, és utászkatonáink helyreállítják az oroszok által megrongált Dnyeszter-hidat és szétbontják a pontont, amelyen tüzérségünk a hajnali órák­ban átvonult. Dénes Sándor. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁINKNAK! Jó távcső egész csapatokat meg­menthet a meglepetés veszedelmé­től és as ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszköz. Küldjük el távcsöveinket hős katonáink szá­mára a Hadsegélyező Hivatal címére (Buda­pest. IV., Váci utca 38. szám.) Lopással vádolt iiggvéd. A huszti panama főtárgyalása. — A Szamos eredeti tudósítása. — M.-sziget, julius 17. Megemlékezett már a „Szamos“ arról a nagyszabású panamáról, amelynek Huszton jöttek a nyomára. A panama központjában egy Schneuer Ben Zion nevű katonai élelmező állott, aki a vele összeköttetésben levő szállí­tóktól üres számlalapokat vett és azokat a tényleges vásárlási áraknál magasabb össze­gekre töltötte ki s katonai kincstárnak ezek­kel számolt el. Schneuert letartóztatták és húsz évi börtönre ítélték. Vele együtt bajba került nehány huszti kereskedő is, akik szintén le vannak tartóz­tatva és ezeken kívül dr. Lichtenberg Emil huszti ügyvéd és felesége. A Lichtenberg házaspár ellen dr. Illés Andor m-szigeti főügyészi helyettes, mint a btkv. 70. §-a szerinti tettestársak ellen, a btkv. 833. §-ában ütköző a 336. §. 4. pontja és a bp. 48. § a szerint minősülő lopás bün­tette miatt emelt vádat. A vadirat szerint dr. Lichtc-nberg Emil 37 éves, vagyonos, késmárki születésű, huszti ügyvéd, aki 1915. márc. 4-től május 14-ig, a cs. és kir. tábori hadbiróságnál volt fogva, azóta pedig a máramarosszigeti törvényszéken van vizsgálati fogságban, valamint dr. Lich­tenberg Emilné szül: Róth Etel abban az időben, amikor Schneuer Ben Zion le volt tartóztatva, az ennek lakásán levő bezárt pénzszekrényböl hamis, vagy lopott kulcs használatával együttesen 83000 koronát tu­lajdonítottak el. Elmondja a vádirat, hogy Schneuer Huszton Licbtenbergéknél bérelt lakást. Sok pénz fordulván meg a kezein, megkérte Lichtenberget: engedje meg, hogy használ­hassa az ügyvéd pénzszekrényét. Ez a szek­rény nem abban a szobában állott, ahol Schneuer lakott, hanem Lichtenbergék szobá­jában. A szekrény kulcsait Schneuer átvette s a szekrényt kizárólag használta is. A szekrény masodkulcsairól Lichten­bergék azt állították, hogy azok már nincse­nek meg, elvesztek. Mikor aztán Schneuert letartóztatták, ez a katonai bíróság előtt beösmerte, hogy mennyi pénzzel károsította meg a kincstárt és hogy az összeg, a Lichtenberg-féle pénz­szekrényben van. A katonai állomásparancsnok azonban a szekrény kikutatása alkalmával 83 ezer koronával kevesebbet talált, mint amennyit Schnener bemondott. Ezt közölték Schneuerrel, aki kijelen­tette, hogy a hiány csak úgy állhatott elő, hogy a 83 ezer koronát Lichtenbergék vették ki a szekrényből. Erre a hadbíróság dr. Lichtenberget is letartóztatta. A letartóztatást követő napon, amikor Lichtenberget a hadbíróság Husztról Bereg­szászba szállította, Lichtenbergné csendőr­járőrt hivatott és annak átadott 82 darab ezres bankót azzal, hogy azokat Schneuer szobájában találta egy ágy matracában, amely ágyat azonban Scneuer nem használt. Ezenkívül Lichtenberg tárcájában talál­tak egy 1000 koronás bankjegyet, amelynek sorszáma egyezett a 82 darab ezres sor­számával. Mindezeken kívül, mint egyik legfonto­sabb bizonyítékot hozza fel az ügyészség azt, hogy a Lichtenbergné által állítólag talált 82 Megnyitás: június hó 1-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas-fürdő, hidegviz-gyógy- intézet, dr. Butting-féle inhalácio, 160 kényelmesen beren­dezett szoba, vízvezeték, acet. világítás. Állandó fürdőorvos. (Szatmár-flisgyében), Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógyíár helyben. Prospektust, ilzrdl árjegyzéket kívánatra küld a íördöigargatósag.------=eeeeeeeee Elő- és utóévadban az állandó tartózkodónál 30 százalék engedmény! — MT Katonatisztek és legénységnek 50—50 hely féláron (szobaár és összes gyógy tényezőkből). *”88® yogylilrdg

Next

/
Oldalképek
Tartalom