Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)
1915-07-18 / 194. szám
SZAMOS (101 5 ju'.ius IS. 191. szá-v.) Halicz. — A Szamos kiküldött tudósítójától, — Halicz, julius. Zalukiew község hajdanában Haliczhoz tartozott, ma már különálló falu. Itt várjuk junius 26-án, amig bemehetünk Haliczra. Ma még nem tanácsos, mert — bár az oroszok magát a várost már kiürítették — ágyúik még nagy igyekezettel keresik különösen a Dnyeszter hidját. Zalukiewben egy karaita család házában kapunk szállást. A lakást ugyan csak arra használhatjuk, hogy a hátizsákunkat helyezzük el benne, az orosz szemét nyomán termett legyek miatt lehetetlen iedél alatt tartózkodnunk. A szobában a talon I. Ferenc József és néhai Erzsébet királynő képe. Érintetlenül. — Az orosz katonák, mondja a házigazda, egyszer le akarták szedni ezeket a falról, de mi elébük állottunk és azt mondtuk, hogy ezt a képet ne bántsátok, mert az egyik elhalt nagyasszonyunkat ábrázolja, a másik pedig Európa legöregebb uralkodója, ; aki idősebb a ti cárotoknál. A naiv érvelés csodálatos módon hatott, j A két kép épségben maradt. Körülnézünk az udvaron, hol lehetne éjszakára ágyat vetni. Az udvar tele lovakkal : ütközet-trének várják, hogy előbbre haladjanak. A ház háta mögött orosz sírok domborulnak. Az oroszok ugyanis — mintha érez- : ték volna, hogy itt eleven muszka nem maradhat — különös előszeretettel népesítették be a házak környékét, templomok udvarát halottaik hármas fakeresztes sirhantjával. A háznak Halicz felé eső végében helyezzük el a zsupszalmát, az orosz hősök szomszédságában. Altatót a hatalmas ágyu- dörgés szolgáltat. Mikor egy-egy harminc és feles eldördül, érezzük, hogy reng alattunk a föld. A fáradt szervezet hamarosan hozzászokik a háborús altatóhoz úgy, hogy hajnalhasadáskor arra ébredünk fel, hogy hiányzik valami az álmunkból: megszűnt az ágyu- dörej. A frontról jövő katonák jelentik, hogy az oroszok ezen az éjszakán megszöktek állásaikból: 27-re virradó éjszakán 25 kilométert hátráltak egyfolytában. — Eszi van a regimenc-orvosnak — mondja egy öreg baka — hogy nem veszi be a ludtalput katonának. Olyan gyorsan futnak már ezek, hogy ludtalpu ember nem bírná a gyaloglást utánnuk. Reggel 6 órakor a trének megkapják a parancsot, hogy kövessek a csapatokat. Miközben szerszámoznak, furcsa berregés hallatszik, a lovak, amelyek az ágyuszónál nyugodtan ropogtatták a szénát, idegesen kapják fel a fejüket az erős, sohasem hallott zajra. A haliczi ut felől mintha száz repülőgép jönne hatalmas, erőltetett kattogással. Csakhamar meglátjuk: hatalmas motor ka nyarog az utón nehéz köhögéssel, a harminc és felest hozza éjszakai állásából, szalad vele az oroszok után. Délután megint hallik az ágyuszó, de csak úgy, mintha valahol messze egy óriás döngetné a mellét. Reggel bemegyünk Haliczra. Kicsi, vi déki mezőváros. Békeidőben 20 ezer lakosa van. Ma a katonákon kívül alig látni embert. Lezárt, de feltópett boltredőnyök, kivert ab- laku lakások, amelyek mind üresek. Minden darab bútort elcipeltek, vagy eltüzeltek itt az oroszok. Magát a várost a szokásos fosztogatásokon kívül nem érte baj. A harcok nem tettek kárt benne. Amit annak kell tulajdonitani, hogy maga Halicz nem esett a harcvonalba. Halicz külömben völgyben fekszik. Három oldalról, kifli alakban veszik körül a hegyek, amelyek révén Halicz olyan kitűnő pozíció. Várszerü erődítéseket hasztalan keres az ember ezeken a hegyeken. Egy ócska, pár száz éves várromot látni csupán, amelynek ma nincs semmi hadászati jelentősége. Ami Halicznak, illetve a Halicz körül fekvő magaslatoknak jelentőséget ad, az a magaslatokon ásott lövészárkoknak a hegyek fekvésénél fogva kedvező helyzete. Sőt az oroszok részére még kedvezőbb lehetett itt a helyzet, mint reánk nézve, mert amig az oroszok északról támadtak, amerre a hegykifli domború, a mieinknek azon a terepen kellett támadniok, amelyet a hegyek három oldalról vesznek körül. Mint érdekes dokumentumot mutogatnak itt egy házban, annak fehérre meszelt falán egy kék krétás orosz felírást. Egy orosz tiszt lakott itt, az irta oroszul szóról-szóra — magyar fordításban — a következőket: Ha as oroszok kénytelenek lesznek Haliczot feladni, hamar vége less a háborúnak, mert mi nem ontjuk tovább a; vérünket, hanem hasa megyünk és forradalmat csinálunk. Az oroszok Halicz-csal éppen úgy bántak el, mint a többi városokkal Galíciában. Azzal a külömbséggel, hogy itt nem gyújtogattak. De a lakásokat üresre takarították, a bútorokat elszállították, feltüzelték, szétdarabolták. Polgármesterül egy Musakievic nevű russznfil parasztot neveztek ki, akinek puszta bejelentése elég volt arra, hogy valakit megkorbácsoljanak, bebörtönözzenek vagy Oroszországba vigyenek. A lakosságot kihajtották lövészárkokat ásni, szemetes szekér elé fogták s okkal-ok nélkül verték. Az utóbbi időben nemcsak katonáik, hanem tisztjeik is teljesen le voltak hangolva. Haliczban egy Ízben tatár és cserkesz katonákat engedetlenség miatt megötödöltek. A tisztek elkeseredve panaszkodtak, hogy az orosz katona nem tud már egye bet, csak enni, aludni és lopni. Bezzeg — mondta egy tisztjük — a szövetséges csapatok a fejükkel törik át a vasfalakot, de mégis a'nak kell történni, amit ők akarnak. Nem telik bele csak néhány óra, és utászkatonáink helyreállítják az oroszok által megrongált Dnyeszter-hidat és szétbontják a pontont, amelyen tüzérségünk a hajnali órákban átvonult. Dénes Sándor. ADJUNK LÁTCSÖVEKET KATONÁINKNAK! Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és as ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszköz. Küldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsegélyező Hivatal címére (Budapest. IV., Váci utca 38. szám.) Lopással vádolt iiggvéd. A huszti panama főtárgyalása. — A Szamos eredeti tudósítása. — M.-sziget, julius 17. Megemlékezett már a „Szamos“ arról a nagyszabású panamáról, amelynek Huszton jöttek a nyomára. A panama központjában egy Schneuer Ben Zion nevű katonai élelmező állott, aki a vele összeköttetésben levő szállítóktól üres számlalapokat vett és azokat a tényleges vásárlási áraknál magasabb összegekre töltötte ki s katonai kincstárnak ezekkel számolt el. Schneuert letartóztatták és húsz évi börtönre ítélték. Vele együtt bajba került nehány huszti kereskedő is, akik szintén le vannak tartóztatva és ezeken kívül dr. Lichtenberg Emil huszti ügyvéd és felesége. A Lichtenberg házaspár ellen dr. Illés Andor m-szigeti főügyészi helyettes, mint a btkv. 70. §-a szerinti tettestársak ellen, a btkv. 833. §-ában ütköző a 336. §. 4. pontja és a bp. 48. § a szerint minősülő lopás büntette miatt emelt vádat. A vadirat szerint dr. Lichtc-nberg Emil 37 éves, vagyonos, késmárki születésű, huszti ügyvéd, aki 1915. márc. 4-től május 14-ig, a cs. és kir. tábori hadbiróságnál volt fogva, azóta pedig a máramarosszigeti törvényszéken van vizsgálati fogságban, valamint dr. Lichtenberg Emilné szül: Róth Etel abban az időben, amikor Schneuer Ben Zion le volt tartóztatva, az ennek lakásán levő bezárt pénzszekrényböl hamis, vagy lopott kulcs használatával együttesen 83000 koronát tulajdonítottak el. Elmondja a vádirat, hogy Schneuer Huszton Licbtenbergéknél bérelt lakást. Sok pénz fordulván meg a kezein, megkérte Lichtenberget: engedje meg, hogy használhassa az ügyvéd pénzszekrényét. Ez a szekrény nem abban a szobában állott, ahol Schneuer lakott, hanem Lichtenbergék szobájában. A szekrény kulcsait Schneuer átvette s a szekrényt kizárólag használta is. A szekrény masodkulcsairól Lichtenbergék azt állították, hogy azok már nincsenek meg, elvesztek. Mikor aztán Schneuert letartóztatták, ez a katonai bíróság előtt beösmerte, hogy mennyi pénzzel károsította meg a kincstárt és hogy az összeg, a Lichtenberg-féle pénzszekrényben van. A katonai állomásparancsnok azonban a szekrény kikutatása alkalmával 83 ezer koronával kevesebbet talált, mint amennyit Schnener bemondott. Ezt közölték Schneuerrel, aki kijelentette, hogy a hiány csak úgy állhatott elő, hogy a 83 ezer koronát Lichtenbergék vették ki a szekrényből. Erre a hadbíróság dr. Lichtenberget is letartóztatta. A letartóztatást követő napon, amikor Lichtenberget a hadbíróság Husztról Beregszászba szállította, Lichtenbergné csendőrjárőrt hivatott és annak átadott 82 darab ezres bankót azzal, hogy azokat Schneuer szobájában találta egy ágy matracában, amely ágyat azonban Scneuer nem használt. Ezenkívül Lichtenberg tárcájában találtak egy 1000 koronás bankjegyet, amelynek sorszáma egyezett a 82 darab ezres sorszámával. Mindezeken kívül, mint egyik legfontosabb bizonyítékot hozza fel az ügyészség azt, hogy a Lichtenbergné által állítólag talált 82 Megnyitás: június hó 1-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas-fürdő, hidegviz-gyógy- intézet, dr. Butting-féle inhalácio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acet. világítás. Állandó fürdőorvos. (Szatmár-flisgyében), Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógyíár helyben. Prospektust, ilzrdl árjegyzéket kívánatra küld a íördöigargatósag.------=eeeeeeeee Elő- és utóévadban az állandó tartózkodónál 30 százalék engedmény! — MT Katonatisztek és legénységnek 50—50 hely féláron (szobaár és összes gyógy tényezőkből). *”88® yogylilrdg