Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)

1915-07-18 / 194. szám

(1915 julius 18 194. szám) SZAMOS 5. olda Szatmár-Németi sz.kir. város hivatalos közleményei. Tudnivalók a koleráról. 1. A kolera hasmenéssel, hányással, görescsel és gyors elgyengüléssel jár. 2. A kolera nagyon ragadós betegség ; csirája (ragálya) a beteg bélürülőkében és hányadékában van. 3. Átragadhat az egészségesre mindar­ról, ami a ko'erás bélürülékével, vagy hánya- dékával bepiszkolódott és pedig különösen: a betegről, ápolójáról, ruha-, fehér- s ágyneműjéről, evő-, ivó-eszközeiről s edé­nyeiről, ételéről, italáról. Veszedelmes az a holmi is, amelyet a kolerás beteg nem használt ugyan, de a la­kásából, házából való. Veszedelmes az is, ami sok ember kezén fordul meg, pl. piaci, korcs­mái, kávéházi evő- s ivóeszközök, továbbá bepiszkolódott pénz stb. 4. A kolera leginkább arra ragad át, aki a beteggel, vagy holmijával bánik és mosat- lan kézzel eszik, iszik, vagy mosatlaa kézbe fogott tárgygyal (dohányzó, iró vagy egyéb eszközzel) nyúl a szájához. 5. Igen sokan betegedhetnek meg akkor, ha a kolerás beteg ürüléke, hány <dAka, vágy- szennyes mosdóvize, kútba, forrásba, fo!yó- vizbe vagy egyéb ivóvízbe jut, amelyet sokan használnak. 6 Leginkább az betegszik meg kolerá­ban, aki gyomrát romlott (soká állott) eledel­lel, nyers zöldséggel (ol. ugorkával, salátával, hagymával), gyümölcscsel, szeszes itallal el­rontotta, aki magát s lakását tisztátlanul tartja és zsúfoltan, azaz sokadmagával szűkén lakik. 7. A kolerától megóvhatja magát az ember: ha nem látogat kolerás beteget; ha nem jár összejövetelekre (halotti torra, vásárokra stb.-re); ha gondosan mosakodik s különösen kezét minden étkezés előtt tiszta vízzel, szap­pannal mossa ; ha csupán frissen főzött vagy sütött ele­dellel ól és evő- s ivóeszközeit forró, lúgos vízben mossa, a kolera fertőzésre gyanús víz­ből származó halat pedig forró vízben bontja és mossa meg; ha ivásra olyan vizet használ, amelyet felforraltak, aztán lehűtöttek és ha az eltett eledelt s az ivóvizet gondosan fedve tartja; ha evésben, ivásban mértékletes és gyo­morrontó eledeltől és gyomorrontó italtól tar­tózkodik ; ha önmagát, ruházatát, úgyszintén laká­sát (házát) és udvarát tisztán tartja. Gondos­kodni kell arról, hogy a ház udvarán gödör legyen ülőkével s hogy ott végezze a szük­ségét az egész háznép, mert abból is vesze­delem támadhat, ha a bélürőlék szanaszét szivárog (kútba, folyóvízbe), vagy, ha kutya, tyúk vagy egyéb háziállat széthordja. 8. A kolerás, úgyszintén a gyanús be­teget az elöljáróságnál mennél előbb be kell jelenteni. 9. Az egészségesektől azonnal el kell különíteni és gondosan ápolni, orvossal gyó- gyittatni. Mindezt a leghelyesebben kórház­ban tehetjük. 10. A kolerás beteg — ha csak teheti — edénybe ürítsen. Bélürülékét, hányadékát, mosdó- s mosóvizét ártalmatlanná kell tenni (fertőtleniteni), úgy, hogy ugyanannyi oltott meszet öntsenek hozzá, vagy más szert, ame­lyet az orvos fertőtlenítésre rendel. 11. Aki a beteggel bánik, gondosan mosakodjék; kezét szappannal s vízzel s aztán ecettel mossa, száját (naponta többször) ece­tes vízzel öblítse és ne egyék, ne igyák a beteg szobájában. Tanácsos a kolerás szobájának küszöbe elé ecetbe mártott rongyot teríteni s arra lépni. 12 Ha a beteg egészen meggyógyult, langyos, szappanos vízzel tetőtől talpig mo­sakodjék vagy fürödjók meg és tisztába öl­tözködjék 13. Ha a beteg meghalt, nem kell le­mosni s öltöztetni, hanem csak azt cselekedni amit az elöljáróság rendel 14. Akár meggyógyult, akár meghalt a kolerás beteg, szobáját mindenestül ártalmat­lanná kell tenni (fertőtleniteni). Nevezetesen: Mosható szennyes ruhát, ágy- s fehér­neműt csak akkor lehet kivinni s mosásba adni, ha legalább 2 óráu át forró, lúgos viz ben áztatták (pl, íeknőben, dézsában). Szal­mazsákot, úgyszintén dunnát, párnát, paplant a külső boríték lehúzása s forró, lúgos vízbe áztatása után, erŐ3 ecetes ruhával jól le kell dörzsölni és a napra kitenni. Nem mosható ruhát ugyanígy, vagy olyan szerrel kell kezelni, amelyet orvos rendel. A beteg szobájában tartott holmit, ha nem is használta a beteg úgyszintén a mosott, tisztogatott holmit is a napra kell kitenni. A kolerás ágyszalmáját, étel maradékát és a szobájából kikerülő szemetet el kell égetni. Evő ivóeszközeit, edényeit forró vízzel tisztára kell lemosni. Festeren ágyat, széket, szekrényt s egyéb festetlen bútordarabját forró lúggal,' vagy szappanos vízzel, festett vagy finomabb bútort s némely más tárgyakat olyan szerrel kell lemosni, amelyet az" orvos árra a célra rendel. A szobát, amelyben a kolerás feküdt, ki kell meszelni, még a földjét is ; ajtót abla­kot és ha a szoba padlózott, a padlót is forró lúggal, vagy olyan szerrel, amelyet az orvos rendel, kell fertőtleniteni és azután súrolni. A szoba ablakát, ajtaját nappal tárva-nyitva kell tartani. A belügyminister. 7767-1915. iksz. HIRDETMÉNY. Minthogy a vásártéri fogolytáborban, valamint az asztalosára gyárban elhelyezett foglyok között a mai napig 53 kolera meg­betegedés és 7 haláleset fordult elő, a vásár­téri fogolytábor, valamint az asztalosára gyár területét, mint kolerával fertőzött területet, a ragály esetleges terjedésének megakadályo­zása céljából zár alatt álló területnek nyil­ván i Lom. E végből felhívom a város közönségét, hogy a fent megjelölt helyektől mindenki szi­gorúan tartsa magát távol. A fertőzött terüle­ten polgári személyek engedély nélkül nem közlekedhetnek. Ha mégis valaki, a tilalom dacára ott találtatnék, az illető egyén megfi­gyelés végett vesztegzár alá fog vétetni és e lene a kihágási eljárás meg fog indíttatni, vi zord a zár alá he yezett területről senki- sem távozhaíik előzetes fertőtlenítés és a ka tonai parancsnokság különleges Írásbeli en­gedélye nélkül. Miután közelfekszik annak a veszély­nek a lehetősége is, hogy az esetlég a vásár­téren legeltetett állatok a betegséget széthur­colhatják és terjeszthetik, uegtiltoip a vásár­tér egész területén az állatoknak (szarvas­marha, ló, liba stb.) legeltetését, annyival is inkább, mert az ott talált állatok hatósági zár alá vétettnek és re cfuiráltatnak. Felhívom a h lybeli csendőrőrsparancs- nckságot ós a r.-őrmestert, hogy a zár alá helyezett területen a zár betartását szigorúan ellenőrizzék. Egyidejűleg megkerostetik a ka­tonai állomás-parancsnokság, hogy a két fo­golytábor megfelelő katonai őrizetéről ós a polgári egyéneknek a vész területéről való távoltartásáról gondoskodj ók. Végül felhívom Friedman Ferenc fogoly­tábor élelmezőt, hogy a két tábor foglyainak élelmezését akként foganatosítsa, hogy minde- nik fogolytábort külön külön élelmezte-se, amivel az cóloztatik, hogy a két tábor foglyai egymással ne érintkezhessenek és a betegsé­get egymás között ne terjeszthessék. Szatmár-Nómeti, 1915 julius 15. 7293-1915 fksz. Értesítem a város közönségét, hogy a harctéren elesett, illetőleg a tábori egészség­ügyi intézetekben elhalt katonák holttestének exhumálása ós elszállítása tárgyában a cs. és kir. hadügyminiszter 6214-1915 sz. s. a kö­vetkezőkben rendelkezett: a harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben el­halt katonai személyek holttestének exhumá­lása és elszállítása iránt a kérvényt a folya­modó tartózkodási helye szerint illetékes ka­tonai parancsnoksághoz kell beadni, tíz a katonai parancsnokság továbbítja a kérvényt és ped g amennyiben valamely a hadsereg hadtápkörébe eltemetett holttestről vau szó az illető hadsereg hadtápparanesnokságához, vagy ha az illető hadtápkorlet pontos határa nem volna ismeretes a haitápfóparancsnok­sághoz. Exhuaiálások c <ak külön sírokból töriénhetnek. A 3969 — 1915. ß M. ein. sz. körrendelet szerint a exhumálás e célra ki­küldött katonai képviselő jelenlétében történik, aki egyúttal a hulla szállítási levelet is alá­írja. Ez a rendelkezés csak a jelenlegi viszo nyok között és csak a hadsereg körzetében nyer alkalmazást. Az általános leszerelés után az exhumálás a béke időben érvényes sza­bályok szerint történik. Kívánatos volna a harctéren elesett vagy a tábori egészségügyi intézetekben elhalt katonai személyek exhumá­lását és hazaszállítását a háború befejezése utánra halasztani annál is inkább, mert a vasúti igazgatóságok a háború befejezése után történő hullaszállitásoknál 50 százalékos fuvar­kedvezményt helyeztek kilátásba. Szatmár, 1915. julius 5. 7454-915 fksz. Értesítem a város bel- ós külterületén lakó hentes és mészárosokat, vendéglősöket, valamint a város közön«óiét, hogy a m. kir. ministéríum a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 19’2. 63 tcz. és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 LXVIII toz.- ket kiegészítő 1914. L. tcz 4 § a alapján a 2357—915 M. E. sz. rendeletében következő­ket rendelte el: 1. §. Marhahúst, borjúhúst és sertéshúst a hót két napján és pedig kedden és pénteken akár nagyban és kicsinyben (adagokban) árusítani vagy egyébként for­galomba hozni tilos. Ugyanezen a napokon tilos fogadókban, vendéglőkben, egyleti jel­legű és más étkező helyeken az említett hus- nornüekből előállított ételt kiszolgáltatni. Ez a tilalom nem vonatkozik a húsiparban előállí­tott olyan álló képes húskészítményekre, ame­lyeknek előállítása hosszabb időt igényel ós fogyasztása hosszabb időn át történik, nem vonatkozik továbbá a szarvasmarha, borjú és sertés levágásából nyert ós emberi táplálko­zásra alkalmas mellék termékekre. 2 §. Hús­nak ós húsételeknek elárusitására szolgáló üzletekben tilos az 1 § ban meghatározott na­pokon az idézett §. tilalma alá eső húst, vagy ételt az elárusító helyiségben a közönség ré­szére az átvételt vagy elfogyasztást lehetővé tevő módon készen tartani. 3. § Az első §. rendelkezései alól kórházak ós egyóbb gyógy­intézetek, valamint gyermeknevelő intézetek javára közegészségügyi szükségletek alapján a belügynrnister kivételeket engedélyezhet. 4 §. A katonai igazgatás részére szállított hús kiszolgáltatása nem esik az 1 §. tilalma alá. 5 §. Áki a jelen rendelet 1 és 2 §-ában fog­lalt tiltó rendelkezéseket megszegi, az, ameny- nyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914.—50 te 9 §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárásra és 600 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Szatmár, 1915. julius 9. 140-1915. tt. F. év julius 10-én Alsószamospart utcán 6 kulcs találtatott. Felhív om a tulajdonost, hogy egy óv alatt vegye át. Szatmár, 1915. julius 15. Dr. CSOMAY ALADÁR h. főkapitány. 1516—1915. gtsz. Versenytárgyalási hirdetmény. Szatmár Németi szab. kir. város taná­csától 8934—1915. számú határozattal nyert megbízás alapján a városi gazdasági hivatal a házi szemét kihordás vállalatbaadása céljá­ból nyilvános írásbeli zárt ajánlati verseny- tárgyalást hirdet. Az ajánlatokat legkésőbb 1915. évi augusztus hó 5 ikén délelőtt 10 óráig kell benvujtani a városi tanács iktató hivatalában s minden ajánlathoz 500 kor. szabályszerű biztosítéknak a városi közpmztárba való el­helyezését igazoló let éti nyugtát kell csatolni. A vállalkozás tárgya a házi szemétnek a város I. és II. kerületében valamennyi te­lekről, a belterület egyéb részeiben a jelent­kező háztulajdonosok vagy bérlők telkeiről való kihord isa a 249 —1912. kgy. szabályren­deletben meghatározott dijak szedése mellett. A vállalkozás tartama : 1915. szeptember hó 1-től 19 8. augusztus 31-ig terjedő 3 óv. A részletes vállalkozási feltételek a vá­rosi gazdasági hivatalban (Deák tér 2. sz.) hivatalos órák alatt tekinthetők meg. A kellő időben beérkező ajánlatok 1915. augusztus 5-ikén d. e. 11 órakor fognak a városháza tanácstermében felbontatni. A városi tanács fentartja magának a jogot, hogy az ajánl -ttok felett szabadon ha­tározzon s hogy esetleg a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítsa. Szatmár-Németi, 1915. julius 17. FERENCZ ÁGOSTON tanácsnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom