Szamos, 1915. február (47. évfolyam, 28-55. szám)

1915-02-04 / 31. szám

(1915 február 4. 31. szá SZAMOS 3. oldd dás van parancsolva! A támadás megkezdő­dik, mihelyt a tűz ereje enged. Elhatározá­somat elöljáróimnak jelenteni fogom. Az elhatározást jóvá is hagyták. A harc lankadatlan hevességgel folyt tovább, böm­böltek az ágyuk és a nehéz tüzérség löve­dékei megreszkettették fedezékeinket, de senkit közülünk. A támadásra szükséges elő­készületek most azonban már megkezdődtek. Midőn a tűz végre már gyengülni kezdett és harsányan elhanézott az „Előre!“, a táma­dás oly „hévvel és lelkesen“ indult meg, hogy a szivem is ujjongott örömében. Egy óra sem telt bele és több mint (400 orosz fogoly vonult végig a futóárkainkon. Majdnem 1000 fogoly, köztük 1 törzstiszt, több főtiszt és zászlós, valamint 4 gépfegyver és sok lőszer volt a nap eredménye. Mindenesetre szép eredménye gyenge búd rőnelc túlnyomó erő ellen. Eközben a támadás majdnem a San folyóig haladt előre, ahol uj ellenséges erő állta útját. Sajnálatunkra és legnagyobb meg­lepetésünkre abbeli szándékunk, hogy az ellenségnek friss fürdőt készítsünk, meghiu- sittatott. Parancs érkezett, hogy hadászati okokból szakítsuk meg a harcot. A megkez­dett remek munkát befejezetlenül abba kel­lett hagynunk, mert az érkezett parancs foly­tán harcvonalunk mögött fekvő terepszakaszt bizonyos megjelölt órára el kellett érnünk. A sötét éjszakában nehezen ment a parancs­adás. Soká tartott, mig a századok — habár nem szívesen — de annál nagyobb ügyes­séggel félbehagyták a narcot. Midőn az ez­red messze az eredeti harcvonal mögött, egy helységben, az ad-ott parancshoz híven, indu­lásra gyülekezett, hallottuk, hogy az ellenség régi hadállásainkra még mindig lő; a hátra­hagyott járőrök a harc megszakítását nagy­szerűen leplezték. A reggeli szürkületben hallottuk az orosz ágyukat. „Búcsú üdvözletek, melyek sohase ér­tek el minket.“ így fejeződött be az utolsó nap a San folyónál. Valahányszor a november 4-iki táma­dásra gondolok, lelkem mélyéből csendesen éltetem Helvev alezredest. Heti műsor: Péntek: „Trilby. “ (Zónaelőadás, fél hely­árakkal.) Szombaton: „Cserebogár.“ Operette premier. JÓ éjt Mllki! (Bemutató előadás.) Kétségtelen, hogy a két ötletes német szerző, aki a fennti cimü bohózatot megírta', nem irodalmi sikerekre pályázott darabjával, hanem pusztán és kizárólag momentán színpadi ha­tásokra bazirozta a sikert. Egy férj, aki neje nyakékét teszi zálogba, hogy a szerzett pén­zen egy énekesnőt képeztessen ki, majd hogy az ékszer kiváltásához szükséges pénzt megszerezze, beáll éjszakai főpincérnek, -— a nő, aki ugyancsak férje tudta nélkül ön­kéntes ápolónőként marad ki éjjelenként, egy fanatikus zeneszerző, egy groteszk szám­tantanár, vetkőzési jelenetek, tömeges téve­dések, a helyzetek raffinált komikumai, mind­ezek ügyesen segítik elő, a szerzők célját: a közönség mulattatását. Nem is csoda) ha néhol meg-megpihonnek á szerzők, hogy lassú ha­ladás közben erőt gyűjtve ismét ontsák a heíyzetkőmikumot. Az előadó színészek szin­tén igyekeztek előmozdítani a sikert. Töm­bömé elsőrangú komika, akinek természetes humora pompásan kvadrált Nyárai kitűnő kabineti alakításával. Csige Böske tempera­mentumos játéka' ügyesen illett szerepéhez. Czakó ismét bizonyságát adta sokoldalú ta­lentumának, Varga Béla sok derültséget kel­tett, Zsigmond Manci, Simon Nelly, Balázs Manci kisebb szerepekben'ügyeskedtek. SZÍNHÁZ Megindul a polgári személyforgalom. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 3. Hosszú szünetelés után ma éjjel ismét kezdetét veszi vonalunkon a korlátolt polgári személyforgalom: ma éjféltől két postavonat közlekedik Szatmáron keresztül: az egyik Nagyvárad—Budapest, a másik M.-sziget Kőrösmező felé. Ma kaptuk ugyanis az alábbi hirdet­ményt : * Hirdetmény. Értesítem a t. utazó közönséget, hogy folyó hó 4-én éjféltől kezdődő leg az 1620. és 1613. sz. postavona­tok fognak ismét közlekedni. Az 1620-as Nagyváradról érk. Szatmárra 11 óra 37 perckor, ind. Kőrö-nező felé 1 óra 18 perc Kőrös­mezőről az 1613-as érk. Szatmárra 1 óra 17 perc., ind. Nagyvárad felé 2 ura 56 perc. Ezen vonatokkal csakis a ható­ság által kiállított i jazol ványnyal lehet utazni Szatmár, 1915 február hó 3-án. Kulcsár, állomásfőnök. HÍREK ila>tSa»aJCT!aggailll «III— IMIIl ll'iriWMBWMBBMBPMHB nfii^isztcrejlnök Jgécsben. Budapesti tudósítónk jelenti: Gróf Tisza j István miniszterelnök tegnap reggel j Bécsbe érkezett és délelőtt kihallgatáson j volt a királynál. Előléptetett szatmári nép- J felkelő hadnagyok Ő Felsége a ki­rály Bodnár Károly, dr. Dómján János, j Ferencz Ágoston, Felegyházy Kálmán, j Jeney Sándor, Neuschloss Jenő, Paál j István és Uray Jenő népfelkelő hadnagyokat főhadnagyokká nevezte ki. Közös DQipisztertapócs. j Bécsből jelentik: Tegnap délben megkez- ! dődött a közös minisztertanács báró Budán külügyminiszter elnöklésével. Uj választás a háború alatt. Az „Esti Újság“ közli : A parlamenti pártok­ban felmerült az az ötlet, hogy az uj válasz­tásokát a háború alatt is megtartják. A pár­tok megegyeznének, hogy a régi képviselőket jelölik. A háború, után teljesen uj választá­sokat fognak kiírni. a Vörös Könyv. Budapestről táviratozzák: Az osztrák— | magyar monarchia Vörös Könyve m> g- jelent. Az érdekes könyv 69 aktát tar­talmaz, valamint kronologikus sorrend­ben elmondja népies m elven a háborús eseményeket 1914. junius 29-től augusz-, tus 21 ig. A Vörös Könyvet több nyel­ven adják ki. Sebesültek megvendégelése. Febr. 2-án az Evang. Templomegyesület meg­vendégelte a Rákóczi-utcai iskola megfigyelő- kórházában elhelyezett 190 sebesült és beteg katonákat. Minden ember kapott jó teát és egy-egy adag kolbászt, ügy a poroszok, mint ■ a mi katonáink a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a Templomégyesületről és annak ! elnöknőjéről, Markó Kálmánná úrnőről. Az I uzsonna kiosztást Duszik Lajos ev. lelkész i rendezte. Domahidy Berta meghalt. Emlékezetes még a „Szamos“ olvasói előtt az a véres szerelmi tragédia, amely decem­ber hónapban játszódott le a királyházai vasúti állomáson Szatmári István vasúti tisztviselő rálőtt Domahidy Bertára, akit sú­lyosan megsebesített. A merénylet okait és körülményeit annak idején részletesen ismer­tettük. Domahidy Berta sérüléseivel a me­rénylet óta feküdt, Szatmári pedig vizsgálati fogságban van. A szerencsétlen leány sérü­lései könnyebbeknek látszottak, az utóbbi napokban azonban rosszabbra fordult az álla­pota, mig tegnap meghalt. Domahidy Berta halálával megszűnt az a bünügy, amely ö ellene volt folyamatban amiatt, hogy a múlt évben a bikszádi vasúti állomáson levitriolozta Szatmárit. AUGUSZTA főherceg asszony őfensége elragadtatás­sal nézte végig a fővárosi bemutatón 1 niffelKcH cimii aktuális háborús filmet, mely a folyó magyar szerb háborúból veszi tárgyát. — Főszereplők : Pintér Imre, Parlaghy Cornélia és Fehér Gyula a szatmári színház volt igen kiváló tragikusa E grandiózus filmszenzáció színre kerül szombat és vasárnap az URÁNIA Mozgóban. Színia phordásra ügyes férfiakat keresünk. Jelentkezni lehet: az Északkeleti nyomdában Kazinczy u. * 1 A szatmárvármegyei Lorántffy hang­verseny. A febr. 10-én este fél 8 órakor, a szinházban rendezendő hangverseny MŰSORA: a) Hymnus. 1. b) Die Wacht am Rhein. c) Heil Dir im Siegerkranz. d) Csatadal (szövegét irta Mátray Lajos, zenéjét szerzetté Bendiner Nándor). Vegyeskarra előadják: a ref. tanitónő- képző, leányiskola, ref. főgimnázium énekkaránakés a zeneiskolamagán­ének tanfolyamának kiválasztott 150 tagja Bendiner Nándor zene­iskolai igazgató úr vezénylete alatt. 2. Alkalmi bestéd. Tartja: dr. Baltazár Dezső úr a Tiszántúli Egyház- kerület Püspöke. 3. Goldmark : Suit II. Hegedűn előadja: Dr. Damokos Andor ur, zongorán kiséri: Bendiner Nándor ur. 4. a) Puccini: A pillangó kisasszony c. opera nagy áriája b) Hubav : A cremonai hegedűs áriája Énekli: Nyárády Margit urleány. Zongorán kiséri: Bendiner Nán­dor ur. 5. Rubinstein : Zongoraverseny, D-moll Előadja Mátray Etelka úrleány. 6. Kuruc7tábori jelenet: Ének részeit zene és énekkar kísérete mellett előadja: Dr. Fábián Lajos ur. A rendezöbizottság tudatja, hogy a karzat csakis az ihteligéns közönség számára ' vanvfenlartva. Középkarzati ülőhely ára 2 K. Állóhely 1 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom