Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-03 / 76. szám
4. oldal. SZAMOS (1914 április 3. 76. szám.) Vérbefaggva a sínek gelleít. Bűntény, Vagy szerencsétlenség? — A Szamos eredeti tudósítása, — Debrecen, ápr. 2. Debrecenből jelentik lapunknak : Tegnap a reggeli gyorsvonattal Dohos Lajos és Mészáros Károly máv. pályamunkások behoztak Debrecenbe egy haldokló embert. Súlyos belső sérülések kínozták a szerencsétlent, azonkívül külső sérülések is bántották ; a lába volt különösen összeroncsolva. Eszméleten kívül volt a szerencsétlen ember. Nem tudott beszélni. A kórházban csak éppen a nevét tudták tőle megkérdezni és igy megállapították, hogy Magyar Istvánnak hívják, dohányos, Gá lospetriböl. A kórházban ápolás alá vették, de Magyar István állapota mind rosszabbra fordult és délelőtt 10 órára meghalt. Bár a rendőrséget értesítették as esetről, mire a rendőrtisztviselő kiment, hogy kihallgassa, Magyar István már halott volt. Ezután a rendőrség azokat az embe reket hallgatta ki, akik Debrecenbe hoz ták Magyar Istvánt. Ezek elmondták, hogy ők sem tudnak semmit arról, hogy mi történt Magyar Istvánnal. Annyit tudtak, hogy tegnap reggel öt órakor Érmihály- falva és Erkörtvélyes között, a 34. sz. őr ház előtt vérbefagysa feküdt a vágányok közt. Balázs Józset pályamunkás talált rá és miután ott nem tudták orvosi segély ben részesíteni, behozták Debrecenbe, a közkórházba. A rendőrség vizsgálatot indított, hogy szerencsétlenségről van-e szó, vagy pedig bűntény történt? Színház. Műsor. Pénteken: „Szibill“ (B. bérlet). Szombaton: délután fél 4 órakor a karszemólyzet jutalomjátékául „Bob herceg“ Este »Tímár Liza“ újdonság (0. bérlet). Vasárnap délután: „Kis király“, fél helyárak. Este: „Tímár Liza“ (A bérlet) Az Urániából. Egy sülyedő Oceán-hajó és utas inak borzalmas menekülése. Filmdráma 5 felvonásban. Irta Gerhart Hauptmann. Az „Uránia“ bemutató előadása ma, április 3-án. Gerhart Hauptmann, ez a sokat vitatott, értékelt, rajongó költő sohasem ér el a népszerűség széles, de nem mindig és mindenkinek irigyelt gyűrűibe. — Nem is az ő világa ez, Hauptmann, aki évekig valamelyik villájának filozőfikus derűjébe menekül, felülemelkedik az efemer és tetszelgő irodalmi áramlatokon, igazi poéta, aki magának ir és ól és csak akkor hallani róla, ha egy-egy grandiózus müve újból és újból gondolkodásra készteti a világ itellektusait. Hauptman neve nem csak a német literaturában, hanem a világirodalomban is fordulópontot jelentett. Az ötvenéves Hauptmann — két évvel ezelőtt hódolt az egész világ a művészété előtt — már nem az, hanem sokkal több, mint aki régen. A naturalisztikus irányból a romantikusba hajlott s ezek a müvei már a klasziku- sokéval állanak egy szinten. Újabb regényeinek mintegy gyémántos koronája az Atlantis, amely csupa édes lira, de amelyet mégis a drámai külsőségek gyönyörű masszája tesz feszültté. Az „Atlantis“ a mesevilág, a hatodik fö drész, amelyenek egykor csodálatos kultúrájáról már a mitológiai idők hajósai is beszéltek. — Az „Atlantis* valamerre Afrika nyugati partjai felé vonult el, mig egyszer valamely kataklizma vagy nem tudni minő hatalmas átalakulás lemosta a nagy térképről. És az „Atlantis“ lakói — igy ól ez Hauptmann fantáziájában — most az Óceán mélyében tovább élnek és folytatják a maguk rendkívüli áloméletét tovább. Ez a regény par exellence drámai karakterű. Nyugtalansággal túlfűtött, tragikus szerelmekkel komplikált fantázia, az első szerelmes regény, amelynek a modern technika adja az interieurjét. Egy óriáshajó, amely bármilyen gigatikus is, mégis parányi dióhéj az Óceán végtelenségén s ez óriáshajóban az emberek százai nyüzsögnek, daccal és önhitten, hogy ime, a rengeteg csavarok és kormány- lapátok irányítani tudják a tenger dörgő hullámait. A büszke önhittek aztán összemorzsolódnak. És a regényben, amely a realisztikusból hirtelen a félelmetesbe rohan át, fájdalmasan vonaglik keresztül — a romantika, —■ egy félénk, forró szerelmi tátel. A film adhatja vissza csak a drámai történéseknek azt a rengeteg tömegét, amelyet az „Atlantis“ kisugároz, csak a film találhatja meg ehhez a grandiózus regényhez a drámai megoldást. A film demonstráló területe akárhány térbeli és szcenikai eseményt foghat fel, a színpad nem a fantázia végtelen lehetőségéé, hanem csak három egyszerű fal. A „Nordisk“, a világ legelső filmgyára vállalkozott a nagyszerű művészi produkcióra s im, az a méreteiben rendkívüli mű, amely hat hónapon keresztül az Északi tengeren, Amerikában, Páris- ban, Berlinben készült, nemcsak a regénynek fenséges reprodukciója, hanem a legnagyobb művészi esemény is eddig a filmdrámák rengeteg sorában. Hogy számokat Írjuk le, amelyek a film megalkotásának szédületes arányait jelzik, itt van elsőül, hogy a színmű kétszázhuszonhét jelenetre tagozódik. Az Északi-tengeren és a szárazföldön vették fel ezeket a jeleneteket, amelyek kellékei közé tartozik a dán tenge részeti kormány nyolcezer tonnás személyszál- litógőzöse és négy más hatalmas tengeri hajója is. Hétszáz szereplő vonul fel a képen, akik közül nagyon sok a fáradságosabb, legmeg- erőltetőbb dogokra vállalkozott, közöttük elsőrangú művészek is, hogy teljesen kongeniáK- san adják vissza mindazt, amit Hauptmann az Atlantisban megirt. A művészek, akik az Atlanti s-ban közreműködnek, legismertebb kiválóságai a mozi színjátszásnak. A zseniális Ole Olsen, a Nordisk vezérigazgatója és a kitűnő dr. Schröder, aki Hauptmann intencióinak letéteményese, irányították a darab menetét. Ida Orloff, a bécsi Hofburgtheater művésznője, ez a csodálatos asszony, aki Hauptmann darabjaiban annyi megértéssel, rajongással játszott, az ő művészete ékesíti fel a darab legfőbb női szerepét. Olaf Föns, a kopenhágai Dag-uar színház művésze, akit a Nordisk darabjaiból már régen rokoi szenvesen ismerünk, az Atlantis férli főszereplője. Mellette Ebba Thomsen, a kopenhágai Neues-Theater eszményien szép naivája brillíroz. Nagy és eddig páratlanul álló külföldi sikerek után indul az „Atlantis“ magyarországi hóditó útjára, hirdetve és demonstrálva a kinematográfia művészi és kulturális jelentőségét. A bemutató előadás iránt városszerte nagy az érdeklődés. HÍREK Főpásztori látogatás Királydarócon. Gróf Széchenyi Miklós, nagyváradi püspök május 27-én Királydarócra érkezik főpásztori látogatásra. Kinevezés. Csaba Adorján főispán Flontás Döme városi számvizsgálót városi ssámvevővé nevezte ki. Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ref. egvházmegye tegnap tartotta Madarassy Dezső elnöklete alatt közgyűlését a szatmári ref. főgimnázium tornacsarnokában. A közgyűlésen Madarassy Dezső elnök kegyeletes, meleg szavakkal emlékezett meg a debreceni merényletről és indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Miklóssy István püspököt üdvözli szerencsés megmenekülése alkalmából, egyszersmind részvétét fejezi ki előtte a merénylet áldozatainak elhunyta fölött. A főrendiház ülése. Budapestről jelenti telefonon tudósítónk : A főrendiház tegnap ülést tartott. Sorra került a hajós- társaságokkal kötött szerződésről szóló törvényjavaslat, amelyhez ellenzéki részről gróf Dessewffy Aurél szólalt fel, majd Harkányi kereskedelemügyi miniszter megnyugtató válasza után a főrendiház elfogadta a javaslatot. A kerületek uj beosztása a mai ülésen. Budapestről jelenti telefonon tudósítónk, hogy a Ház mai ülésén Sándor János belügyminiszter bemutatja a kerületek uj beosztásáról szóló rendeletét. A pénzügyi bizottságból. Budapestről telefonon jelenti tudósitónk: A pénzügyi bizottság tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen a pénzügyi tárca költség- előirányzatát tárgyalták. Hegedűs Loráud előadó ösmertetése után a tárgyhoz hozzászólónak Minnioh Kálmán, Léray Lajos, majd Teleszky János pénzügyminiszter felvilágosításai után a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadták. Ezután az 1910. évi közügyeb zárszámadásai és 1912.— 1913. évi közösügyi pótlólag fizetendő tételeit tárgyalták s az erre vonatkozó előirányzatok szintén elfogadtattak. Az uj tartományfónök helyettes a király előtt. Budapestről jelenti telefonon tudósítónk, hogy Mandics Miklós dr., az uj bosnyák tartomány főnökhdyettes tegnap délelőtt kihallgatáson jelent meg a király előtt. Őfelsége bizalmáról biztosította Mandics dr.-t. pHű-*‘_jJ!AS£C mint rég bevált szer állandóan uan használatban. Jzlefes.éfvégyger jeszto ás különös Aránylag rövid idő albff enyhíti és megszünteti jó hatást gyakorol a köxérzésre. 3 légzőszervek betegségeit. £rede^ csomoso/4si)an t+.-korért kapható minden gyógyszertárban Sh_A íudőgyógyiirfézefekben —^ ud Davos^ArosaMeraa
