Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-03 / 76. szám

1914 április 3. 76, szám SZAMOS 3. oldal. párti erősítésére. Nagykárolyhoz csatol­tak huszonegy községet, holott egymaga ötezer választót sd az uj törvény szerint, de igy kellett vele elbánni, mert a kerü­let függetlenségi. Hihetetlennek tartjuk, hogy dr Fa lussy Árpád, Szatmármegye volt főispánja ennyire tájékozatlan legyen a saját vármo* gyójét illetőleg, aminőnek a fennti nyilat­kozatban mutatja magát. Csak úgy futtában mutatunk rá egy­két olyan kijelentésre, amely alaposan le rontja a nyilatkozat alaposságába vethető bizalmat Szatmár város negyvenezer lakosa ról beszél dr. Falussy Árpád, holott Szat­már lakosainak száma 36 ezer. — Lehet, hogy ennek a lélekszámnak az Andiássyék beosztása két kerületet szánt, de viszont semmivel sincs igazolva az, hogy az An drássyék beosztása ezért jobb lett volna, mint a mostani, legfeljebb azzal, hogy amazt dr. Falussy Árpád tervezte, emezt nem. De ez még nem jelent semmit. Nagykároly külön kerület lett volna, mondja a nyilatkozat. Itt megint az az üd­vösség ismérve, hogy Andrássy csinálta volna, tehát jobb lett volna. Nagykárolynak 16 ezer lakosa van papiroson, mert a legutóbbi számlálás óta ez a szám apadt, még pedig bebizonyitha- tóan erősen. Ebbe a számba természetesen fel vannak véve a nők és gyermekek is. Ha tehát úgy állana a dolog, amint azt a nyilatkozat végén állítja, hogy Nagykároly egymaga 5000 választót ad az uj törvény szerint, akkor Nagykárolyban minden har­madik léleknek, tehát minden 18 éven fe­lüli embernek szavazati joggal kellene bír nia s mivel igy sem jön ki az ötezer, mert a felnőtt férfilakosság nem teszi ki az egésznek egyharmadát, hogy dr Falussy Árpádnak igaza legyen: még néhány nő nek is kellene szavazati jogot adni. A dolog azonban úgy áll, hogy még a hozzácsatolt községekkel is alig jön ki az 5000 választó. És ha a kormány úgy osztotta volna be a kerületeket, hogy az országnak olyan kisebb helyei, mint Nagykároly, külön ke rületet képeznének, Szatmár pedig kettőt, akkor annyi mandátum lenne az ország­ban, hogy bizton ju na sok olyan ember­nek is, aki eddig sikertelenül próbált hoz zájutni A fehérgyarmati járásnak — ezt bi­zonyára tudja a vármegye volt főispánja — nem 52, hanem csak 40 községe van és itt a választók száma nem 9—10 ezer, ha­nem maximum 5000. A hozzácsatolt köz­ségek szinmagyarok. Igazán nem tudjuk, hogy hol kedvez itt a beosztás a román ságnak ? Ellenben megtörtént ennél a kerület­nél az, hogy elszakítottak belőle nehány községet: Kishódost, Nagyhódost, Nagypa- ládot, Tisztaberekét, Gacsályt, Rozsályt, Császlót, Hérmánszeget és Tatárfalvát — mintegy 6—700 választóval — hozzácsa­tolták a csengeri kerülethez. Tették pedig ezt azért, mert lehető­leg kerülni akarták azt, hogy egy járás községei több kerület között oszoljanak meg s ezért a csengeri járás községeit a csengeri kerülethez csatolták a fehérgyar­matitól. Fehérgyarmat ellenzéki kerület, Csen ger pedig munkapárti. És ha dr. Falussy Árpid megkérdezi a gyarmati kerület függetleúségi képviselőjét, hogy sajnálja-e, hogy kevesebb választó­val lesz dolga, az bizonyára n^m nagyon fog elvesztett községei után bánkódni és viszont nem hisszük, hogy a csengeri ke­rület képviselője örvendjen a választók ilyetén szaporításának. Éppen igy nem áll meg az az állítás, hogy a nagybányai kerületből Mán Lajos javára esatoltattak volna községek a som- ku?i kerülethez. Mán Lajosnak sem az a leghőbb óhaja, hogy minél több legyen a választója. Ellenben ezzel az átcsatolással Nagybánya, amelyben túlnyomó a függet­lenségi elem, abba a helyzetbe jutott, hogy elveivel majorizálja a kerületet. Az pedig, hogy a szinérváraljai ke rülethez kapcsoltak volna a Szamoson túl fekvő községeket, szintén tévedés, mert itt szintén a munkapárti képviselő választóit szaporították azzal, hogy a Szamosnak ugyanazon partján fekvő községeket kap csolták oda. így áll a valódi tényállás a nyilatko zattal szemben, amely teljesen kimerítette volna a valódi tényállást, ha^megáli az első mondatnál és nem fűszerezi annak az egy mondatnak az igazát az elfogultság gyömbérével. Vizsgálat az asztalos- árugyár ügyében. JVIiniszteri kiküldött Szatojáron. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 2. Ösme e!es az a „leleplezés,“ amelyet pár hét előtt „Az Est“ cimü fővárosi lap közölt a Szatmári Asztalosárugyár ügyé­ben s amelyről a szubvenció kijárásával megvádolt Lengyel Zol án képviselő cáfj- lati kapcsán mi is megemlékeztünk. A kereskedelmi minisztérium Az Est cikke nyomán vizsgálatot indított az ügy ben s a vizsgálat megejtékóre a miniszte ■ rium megbízottja két napon át tartózko dott Szatmáron. Érdeklődütnk ennek a vizsgálatnak az eredménye iránt ós illetékes helyen a következő felvilágosítást kaptuk : — A gyártelep ügyének rende­zése folyamatban van s remény lehet arra, hogy a rendezés nemcsak a rész- v< nytársaság, hanem a város közgaz­dasági ügyének szempontjából is ked­vező megoldást fog nyerni. Alapos a reménység arra, hogy a vállalat — ha nem is a legközelebbi időben — de olyan helyzetbe fog kerülni, hogy üze mét megkezdheti. — A folyamatban levő tárgyalá­soktól nemcsak az várható, hogy a kincstár követelése lesz biztosítva, hanem kiterjeszkedik a rendezés arra • is, hogy a gyár üzembe helyezhető legyen. — Részletkérdéseket ezidő szerint nem lehet nyilvánosságra hozni, ezeket a kincstár a végleges döntésig, illetve a rendezési eijárás befejeztéig hivatalos titokként kezeli. Összeírják a lovakat és a szekereket. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, április 2. A véderőről szóló uj törvény egészen uj állapotot, más rendet teremt a lovak és szekerek összeírásánál. Ennek a körülménynek tudandó be a honvédelmi miniszter legújabb rendelete, amelyet most küldött széjjel s amely szi- go u feltételek mellett rendeli el az álta­lános ló és szekér összeírást. A miniszter, amint rendeletében mondj í, pár nap múlva bejelentő lapokat küld minden katonaügyi osztályhoz, ame­lyeket a lő és szekórtartó gazdáknak fognak kiosztani. Ezeket a bejelentő lapo­kat a gazdálkodók kötelesek lesznek záros határidő alatt büntetés terhe mellett be­szolgáltatni. Kimondja továbbá a miniszter, hogy az összeirási munkálatoknak április havá ban befejezést keil nyerniük, mert ennek alapján tartják meg május havában a lósorozást. A besorozolt lovakért behívás esetén a kincstár a következő árakat állapította meg: hátas lóért fizet 880 koronát, hámos lóért, mely ágyuhuzásra alkalmas, 1150 koronát, teherszállító, úgynevezett málhás lovakért 500 koronát A lóösszeirást tehát ez évben na­gyobb körültekintéssel végezteti az állam. Ézek azonban csak a főbb pontok, ame lyeket a miniszter rendeletéből mir most közlendőknek tartottunk. A bővebb rész­leteket legközelebb teszik közzé a városi hatóság ós az elöljáróságok. Tankóezy Gyula főkapitány a követ­kező felhívást b csátotta ki a közönség­hez : Felhívom mindazokat, akiknek birto­kában ló, vagy fogatos jármű van, hogy 1914. évi április hó 20 tói április hó 28-ig terjedő 8 napi határidőn belül lovaik, illetőleg jármüveik számát és nemét, vala­mint a lovaikhoz tartozó málhásállat-fel szereléseket, jelentsék be. A bejelentést írásban, ingyen kiszolgál­tatandó bejelető lapon kell megtenni. írni nemtudók a bejelentést szóval is meg­tehetik. Szatmár-Németi város lovai 1914. május hó 18., 19., 20 án a Baromrásár téren fognak osztályozlatni. Az osztályozás 7 órakor kezdődik. A lovakat kézen és egyenként kell előveztni és egyúttal a lovakhoz tartozó málhásállat- fölszereiéseket is be kell muta’ni. Nyil­vántartó-lappal ellátott lovakkal a nyil­vántartó-lapot is el kell hozni. oc Sportcikkek, vadászati felszerelések oo MADARASSYNÁL, Deák-tér 17. “W IDŐJÁRÁS: Lényegtelen hőváltozás és helyenkint eső várható. Sürgönyprognózis : Enyhe, elvétve csapadék. Déli hőmérséklet: 16 4 C. Modern ruhafestés és vegy tisztítás. Baját készítésű kék­festő kantonok kaphatók Lukáesovits-nái

Next

/
Oldalképek
Tartalom