Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-25 / 94. szám
XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. POLITIKAI NAPILAP ....................................................................................................................................... A kismajtényi bünpör főtárgyalása. Beszélgetés a nemzetiségi képviselőkkel. Második nap : a tanuk. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, április 24. A külső kép ma ugyanaz, mint tegnap volt. A magyarság alig érdeklődik, akik be-benéznek a tárgyaló terembe, azok is unják a dolgot, hiszen ma már csakugyan elmondhatjuk, hogy a bíróság egy hatóság elleni és magánosok elleni bünpört tárgyal, mert ma már a tanuhallgatások folynak, amelyek nem beszélnek a hajdú- dorogi püspökségről, a pápai bulláról, a lithurgia nyelvéről, ma már kizárólag annak a bizonyításáról van szó, hogy mondta-e Marosán György híveinek, hogy ne engedjék be Jaczkovich vikáriust az iskolába, bántalmazták-e Jacz- kovichot a templomban és ha igen, kik, — ki hajította a követ, amely Madarassy főszolgabíró lábát találta, ki mit mondott, mit nem mondott, mit csinált, mit nem csinált. Mind a fennt megjelölt bűncselekmények kritériumai, egy sem az izgatásé vagy lázitásó. A románság hűségesen kitart. A szatraármegyei románság. A képviselők azonban — Maniu Gyula, Pop-Csicsó István és Mihályi Tivadar — már nem is jelentek meg a délutáni tárgyaláson. A tanúvallomások során gyakran felhangzik Jaczkovich Mihálynak, a debreceni bombamerénylet alkalmával tragikus módon elhunyt püspöki vikáriusnak a neve. Jaczkovieh ... a vikárius . . . az egyházmegyei főtanfelügyelő . . . igy emlegetik. Sehol egy szóval nem mondják, hogy a megboldogult vagy legalább, hogy néhai, csak : a vikárius. Mintha ott ülne a tanítók sorában vagy a tanuk szobájában várná, amig kihallgatására kerül a sor. A vikárius . . . mintha nem egy borzalmas halált halt szerencsétlen emberről lenne szó, akinek a hajdudorogi temető sirhantja is csak az összeszedett roncsait takarja. Amig a sorba felvonuló tanukat, csendőröket, kismajtényi polgárokat meg „ur“-azzák minden oldalról, öt csak úgy emlegeti a tanúvallomást tevő csendőrkáplár is, hogy : a vikárius. A kegyeletnek semmi nyoma. Itt a vád és védelem küzd egymással a vádlottak szabadsága és ártatlansága fölött és mondják, hogy a védelem erős, kíméletlen kritikára, vehemens hadakozásra készül az elhunyt vikárius tegnap felolvasott vallomása ellen. A délutáni tárgyaláson uj érdeklődő jelent meg a teremben: dr. így ártó Sándor, debreceni kir főügyész. Fabó Zoltán kir. ügyész mellett foglalt helyet és élénk figyelemmel kísérte az egyébként unalmas tanuhall- gatásokat. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a románság két vezető emberével: dr. Pop-Csicsó István és dr. Mihályi Tivadar, orsz. képviselőkkel. Pop-Csicsó István országgyűlési képviselő a következőket mondta munkatársunknak : Ami a bünpör anyagát illeti, az eddig kihallgatott vádlottak vallomásaiból, de az elnök által feltett kérdésekből is, amelyek a tényállás kiderítésére vannak hivatva, azt a meggyőződést merítettem, hogy a vádbeli cselekmények tárgyi tényálladéka teljesen hiányzik és nem a bűntettekről szóló bün- tetótörvénykönyvbe, hanem csupán a kihágási törvénybe ütköző közcsend elleni kihágásról van szó, amely azonban Április SZ6MBAT Márk ev. S3*itii>t«iiicanie»< szintén provokálva volt. Eddigi benyomásaim szerint kijelenthetem, hogy az egész tárgyalás vezetése igen objektiv keretek közt folyik s a tárgyalást az elnök a legnagyobb objektivitással, szakszerű tudással, tapintattal és minden kicsinyeskedéstől mentesen vezeti. A vádlottak magatartása impo- ponáló. Az igazán önérzetes, rendszerető nép megnyilatkozása ez, akik a nélkül, hogy ezzel a magyarság ellen tüntetnének, nyelvi és egyházi jogaik védelmében férfiasságot és komoly elhatározást tanúsítanak. Az a meggyőződés érlelődött meg bennem, hogy a ro- mánajku egyházközségek visszacsatolásának halogatása éppen a hajdudorogi egyházmegye jövőjére, az egyházmegye és egyházközségek közötti békére lesz kínos kihatással és igen rövid állam- férfiúi belátásra vallana, ha a kormány revizionális kérdés megoldásával — többszöri és határozott ígérete dacára — továbbra is késlekednék és alkalmat adna a további súrlódásokra és elkeseredésre. Arra a kérdésünkre, hogy mi a magyarázata annak hogy amig a magyarság — kivéve egyes túlzottan, so- vén lapokat — úgyszólván alig érdeklődik a tárgyalás iránt, addig a románság olyan nagy fontosságot tulajdonit az ügynek, a képviselő a következőket mondta: — A hajdudorogi egyházmegye igy ahogy megalkottatott, a görög kath. román egyház sarkalatos jogainak nyílt lábbal tiprásával jött létre. Annyira, hogy érdekelt egyházfejedelmeink sem lettek meghallgatva. Ezt a tényt az összrománság a legbrutálisabb magyarosítással tartja azonosnak. A nép ellenszenve az igy létrejött egyházmegye ellen olyan nagy, hogy nagyobb katasztrófák eddig csak azért nem következtek be, mert az intelligencia és különösen a román képviselők, akik számtalanszor interpelláltak ebben a kérdésben a Házban, egyházfejedelmeikkel együtt mindenkor igyekeztek a népet csillapítani és megnyugtatni azon határozott Ígéretekkel, amelyeket ők a kormánytól kaptak s amelyek arra vonatkoznak, hogy a román nyelvű községek vissza lesznek csatolva s e tekintetben a kormánynak csak egy kikötése volt: hogy a kedélyek ne izgattassanak, mert revízió kérdése komolyan és igazságoft híres keleti persa-szőnyeg kereskedő a közönség kívánságára újabb szebb druual megrakodja ismét megérkezett és néhány napig a Viktória szállodában mutatja be gyönyörű anyagát az érdeklődőknek Lapunk mai száma 8 oldal
