Szamos, 1913. december (45. évfolyam, 277-299. szám)

1913-12-24 / 295. szám

X Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913. 295 szám r / i i POLITIKA NAPILAP Ádám és Éva ■ r a a «3 s»s * a * * « a ffl a ss b » « * b » * a b a ® ® *» * »' Negyvenötezer karácsonyi vendég. UfcO) Az apró tolvajkák szerezte karácsonyfa alá letelepszenek majd a mai nrrtrwmrn ■ estßn az éhesen kínlódó DECEMBER •; munkátlan nyomorgók. ; A foguk között elmor- • molják a jóllakottság j szent karácsonyának SZERDA ’ abilatos szózatát — kor- gó gyomorral, fagyos ajkakon. Holnap talán bömbölni fog az éjszaki szél, talán hosszú és vastag pihékben suhan a hó, talán ragyogó sárgás holdfény alatt szívja ki a halkan vajúdó élet utolsó melegét a fagy . . .* Hazajöttek a nagy estére mindany- nyian, kik távol az országban, az orszá­gon túl keresik kenyerüket, szerzik tu­dásukat, élik életüket. Hazajöttek a ha­zába, a szentimentális „családi tűzhely­hez“ melegedni, fellelkesülni, erőt, ki­tartást, reményt szerezni. A halhatatlan drót ezeken felül negyvenötezer vendéget, karácsonyra hazaérő hontalant jelent, a tengeren­túlról. Negyvenötezer amerikai ma­gyar indult neki julius óta a hullám­sivatagnak, hogy karácsonyra hazaérjen, hogy uj. esztendőre itthoni munkába fogjon. Negyvenötezer magyart űzött ki az ál-paradicsom, amely már szintén nem tud kenyeret adni kopár, kihalt, meg­fogyott és elszegényedett parkjából. jpjS most a kiűzőitek, a munka-isten támo­gató karját, vigyázó gondoskodását el­veszítették, a berenán túl, a küzdések országából ismét remélve neki látnak újból uj galibát építeni, uj jármot huzni, uj lehetőségek eléréséért életük halkulón lobogó tüzet felemészteni. Az arany csalta ki őket és száraz kenyér jutott osztályrészükül. A száraz kenyér is elmaradt mellőlük — és szá­raz kenyérért jöttek és jönnek és fog­nak visszajönni a hajdan puha kenyérét osztogató hazájukba. Amerika sem Amerika többé. És a mi hajdani Kánaánunkban sem folyik már a patakokban tej, nem csobog a méz. De itthon legalább itthon vagyunk, a szabad verseny határain belül leg­alább alapos munka mellett versenyez­hetünk és kitartón, szorgosan, igyekvőn visszaszerezhetjük a jobb idők reményé­nek eshetőségeit fitogtató eljövendő esz­tendőkben azt a puha kenyeret, amely­ért — emlékezzünk csak vissza! — nem kellett életünk visszaszerezhetetlen tüzéből többet elvesztegetnünk, mint amennyi fáradozásunkkal arányban állott. És ha a jóllakottság karácsonya helyett bojtos karácsonyt találnak itthon az amerikás negyvenötezerek, egy vi­gaszuk lehet : Magyarországon még sohasem volt szomorú karácsony, Lehet, sőt bizonyos, nem is lesz többet. A kishitüság karácsonya. A hitnek nftgy ünnepe, karácsony még soha annyi kishitűséget nem talált nálunk, mint amennyit ezekben a hetek ben mutatnak a világnak a politikusaink és közgazdáink egyaránt. Nemcsak arról van szó, hogy rosszul sikerült külpolitikai bonyodalmak után minden újságolvasó több kevesebb kedvetlen hangulatot talál magában. Nemcsak az bántja az embere­ket, hogy egész közvéleményünkben az összezsugorodásnak csalhatatlan tünetei mutatkoznak s ezek minden gondolkodó agyat egyaránt nyomnak, hanem legfőkép­pen az a mostani karácsonynak keserves tanúsága hogy mi épp oly kevéssé tudjuk a felmenő konjunktúrát anélkül elviselni, hogy bele ne szédüljünk vélt sikereinkbe, mint ahogy nem tudjuk túlzás és kishiiü ség nélkül beletalálni magunkat a ha­nyatló gazdasági hullámmal j .ró kétség­telen kellemetlenségbe. Ennyi kishitűség között ideje, hogy karácsony ünnepén magunkba szálljunk és azt kérdezzük : nincs-e a mi gazdasági szervezetünknek oly belső elferdülése, amelynek folytán mind e bajok csőstül szakadnak reánk és ami abban az irány ban hat, hogy a konjunktúrához, akár felfelé megy, akár lefelé hanyatlik, józanul alkalmazkodni nem tudunk. E kórdósra azt hiszem, meg lehet a feleletet találni. És ha megtaláltuk, levonhatjuk annak mara dandó tanulságait. A konjunktúra minden gazdasági szervezettől nagy rugékonyságot követe!. Merev szerkezetek, megdermedt tagozatok nem birják el ezt a nagy mozgékonyságot. Ebből kettő következik. Ha felfelé megy a világkonjunktura : nem tudnak vele emelkedni ; ha felfelé megy a gazdaság iránya : keservesen recsegnek és minden izük megroppan. Egy agrár ország már természeti berendezésénél fogva sokkal merevebb, mint egy oly ország, melynek gazdasági világáb m az ipar és kereske­delem viszi a főszerepet. De az agrár or­szágot a konjunktúra bajaitól eléggé meg­védi, hogy a természet áldásai kipótolhat ják a konjunktúra által okozott sebeket. Most már a mai helyzetben a mi első szerencsétlenségünk, hogy hanyatló kon­junktúra mellett agrár ország létünkre a természeti csapások egész sorozatát kellett végigszenvednünk Akik az északkeleti Felföld s majdnem egész Erdélynek árvi­zeit, földcsuszamlásait, nagy esőzéseit fi­gyelemmel kísérték, igazat fognak adni nekem és ha igazat aduak, nem szabad elfelejteniük, hogy ezek a bajok elvették tőlünk azt a gyógyszert, amelyet jeleztem, hogy tudniillik a hanyatló konjunktúrát a természet bőséges adományai kiseb bitsók.. Ámde itt nem szabad megállanunk okoskodásunkban, mert uióvégre ebből semmiféle tanulságot le nem vonhatunk. Azt, hogy agiár ország vagyunk, még nagy részben úgy is tudjuk Abban, hogy elemi csapásainkon részben segítsünk, lei­kére kell kötnünk a kormánynak, a tör­vényhozásnak s magunknak egyaránt, a folyók szabályozásával, kopárok befásitá- sávai jobban siessenek A nagy tanulság másfelé van elbújtatva s ebből a rejteké- ből ki kell cipelnünk, hogy a karácsonyi fa alatt az Igazság megjelenjék. Meggyő­ződésem ugyanis, hogy a konjunktúra vál­tozásakor azért ropog annyira a mi gaz­dasági életünk, mert agrár ország mellett óriási mértékben átalakultunk fixfizetósü állammá. Ha pedig van valamely tagozat, amely soha a konjunktúrához nem fog al­kalmazkodni, ellenkezőleg azzal mindig ellentétben lesz, ez a fixfizetésü társada­lom, amely nem gazdaságilag, hanem csak közgazdaságilag termel s amely a kereslet és kínálat törvényeinek nincs alávetve. Egy fixfizetésü társadalom és konjunktúra úgy állanak egymással szemben, mint tűz és viz. És most mindjárt el fogunk érkezni a teljes igazsághoz. Ha igaz az, hogy akár felmenő, akár leszálló konjunktúra idején csak mozgékony gazdasági szerve­zet tud elég rugékonyan alkalmazkodni a viszonyokhoz és azoknak hasznát látni; ha igaz az, hogy agrár társadalom igen nehezen bir a konjunktúra hullámzásaiba beleilleszkedni; ha igaz az, hogy egy fix- fizetésüekkel megtelitett agrár országban a nehézségek ezerszeresen fokozódnak: akkor a legnagyobb hiba, mit ily társada­lom elkövethet, ha maguk a fixfizetósü osztályok vesznek részt a spekulációban, börzejátókban, ki nem fizetett értékpapí­rokkal való játszásban. Mír pedig min­oagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­öő közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK I a őszi és téli idényre rendelt valódi ehewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. Jelen számunk 8 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom