Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-23 / 244. szám
I Negyvenötödik évfolyam. Szatmár, 1913POLITIKAI NAPILAP 244 szám. Az ellenzék bemegy. Az ellenzéki pártok elhatározták, hogy bevonulnak a parlamentbe, sőt ebből a célból ők maguk kérték a szünetelő kép/iselőháznak ülésre való összehívását. Maga ez a tény nagy jelentőségű fordulat az ellenzék magatartásában, mert az, hogy maga kíván parlamenti tanácskozást, semmi esetre sem lehet folytatása az eddigi passzivitásnak. Az összehívást azonban az ellenzék csak a házszabályok alapján kívánhatja. Még pedig az uj házszabályok alapján, melyeknek érvényességét eddig nem ismerte el Most eleget tesz az uj házszabályok ama rendelkezésének, hogy az ülés összehívását csak hatvannál több képviselő kérheti, közösen aláirt ivén. Eleget tesz annak a szabályiak is, amely szerint minden egyes aláírást keltezéssel kell el átni, Ezek beszélő tények : facta que loquuntur et nunquam menciuntur ; az ellenzék nem mondhatja ezután, hogy az uj házszabályokat nem ismeri el, nem tiltakozhatik ellenük puszta szóval, midőn ő maga él velük, midőn saját cselekedeteivel alkalmazásba vette azokat. Úgy látszik tehát, hogy vége lesz a meddő sérelmi politikának Most már remény nyílik arra, hogy előbb-utóbb mégis csak helyre áll a normális parlamenti rend. Nem lehet ugyanis feltenni az ellenzékről, hogy azért kívánná az országgyűlés összehívását, hogy azon za jós jeleneteket rögtönözzön és a tanácskozást megakassza. Ennek egyáltalában nem volna semmi értelme. Az összehívást kérő iv is úgy szól, hogy az ülésen az ellenzék bizonyos közéleti eseményéket meg akar vitatni, tehát vitára, érvelésre készül, nem pedig zenebonára. Tehát — ha egy csöppnyi következetesség van benne — a tanácskozás rendje tekintetében is alkalmazkodni fog a házszabályokhoz, melyeknek már az összehívás kérésével alávetette magát. Igaz, hogy az összehívás oka és az ülésnek az ellenzéktől megjelölt tárgya a margitszigeti ügy, amellyel az ellenzéki sajtó oly nagy zajt ütött, az pedig nagy szépséghibája az ellenzéki taktika fordulatának, hogy arra nem a rendkívül komoly, sőt korszakos törvényhozási feladatok szolgáljak indítókul, hanem egy személyes természetű leleplezés Mégis lehet remélni, hogy az ellenzék a parlamentben nem személyes hajszát fog folytatni, hanem őszintén előfogja segíteni — tárgyilagos kontra- diktórius eljárással — az ügy teljes tisztázását. Ezt a föltevést megerősíti Apponyinak egy hírlapi nyilatkozata io, amely szerint csak helyeselni lehet Tiszának azt az eljárását, hogy a játékbankra kért engedélyt megtagadta s amely szerint ebben az ügybou Tiszának a terhére semmiféle inkorrektséget n m lehet, megállapítani. Ha pedig az ellenzék nyugodtan meghallgatja Tiszát, aki önkényt és teljes részletességgel kíván nyilatkozni, akkor a margitszigeti ügy egyszerre tisztázva lesz és lekerül a napirendről és odakerülnek helyébe az ország jövőjét, a nemzet jólétét munkáló nagy reform-alkotások. Ezek elől pedig az ellenzék talán csak nem fog visszavonulni, visszasü- lyedni az előbbi passzivitásba ? Távirat, telefon. Ase ciszták ki vándorlási botrány. Bécs, október 22. A rendőrség tegnap vi-sgáUtott tar tott az Auztro Angi ) kivándorlási irodi- bm. Különböző jelek arra mutatnak, hogy ez az iroda a Canadian Pacific kai együtt dolgozott Az Ausztro Anglo tulajdonosa, Kager, a ki szolgálaton kívüli viszonyban levő főhadnagy és Siudler nevű üzletvezetője eltűntek B ősből. A kolera. Máramarossziget, okt. 22. Tagnap este Haurelyuk Péter íz utcai 'aktson euy hű-minő év körül lévő ismeretlen nő szállást kórt, de nem tudtak neki »dni. A nő el akart távozni, de az udvaron rosszul lett, hányt, majd néhány perc múlva holtan összeesett A városi orvos intézkedésére a holttestet a járvány- kórház halottas kamrájába szállították, a bélrós/eket pedig felkü döttók a bakteriológiai intézethez. OKTÓBER CSÜTÖRTÖK ! Ignác p. Báró EöUös József, Kivonat dr. Ttuódy Endrének az október 19-iki Eötvös matinén tartott emlókbeszó dóbői. (Folyt, és vége) Eötvös a magyar újjászületést főként demokratikus irányában érezte és mikor az idŐK folyam n megnyílt a lehetősége az ura k dóval való békekötésnek, ezt a kiegyezést ő Ausztria sza adságra törekvő e emeiv 1 kópzelie, szerves folytatásaként a 48 ban abbanmaradt Nyugat Európa felé tendáló átalakulásnak, amivel s emben Deák az uralkodóval és csak az urak odó val akart lehetőleg államszerződést kötni, amelynek egyedül és kizárólag jogászi tartalma volt. Az összes 67 es törvényeknek elébe írhatta volna Deák, hogy : szerződés, amely egyrészt ügyfelem, a magyar birodalom, másrészről I. Ferenc József között köttetett. Az a gondolat, az a demokratikus eszme, hogy a népe a szabadság közös érdekével szövetkezzenek a hatalom ellen, talán ma is megváltó irányzat lenne és bben nyu ik át Eötvös a mai ko-- gondol kozásáig, sői azontúl Dvő aspiráci tg. Legma ad indob1) vezérgondolata Eötvösnek, atnel et a nemzetiségi problem » alapjául elhe yezett, amely részben a nem z ■!iségi törvényben m goal ult, de, amelytől az a• iránszat, a m ly jogtalnnu a 67 es eszmét bitorol a, sajnálatos módon és messze > ltért; Eötvös abból indul ki, hogy mindaddig, mig m jobbágyságot a k -zös elnyomatás egybefogta ja, a magyar job bágyság a nemzetiségiekkel, amely csak nem egész.életében jobbágysorban élt, ad dig nem volt nemzetiségi kérdés, mert a közös bánat és közös keserűség egy-óges forrását a jobbágyság a közös elnyomatásban érezte. A politikai felszabadulás, helyesebben annak puszta látszata után a fennmaradt elógületlenség külön utakat kereső t és az emelkedő művelődés folytán a nemz ti ó- gek öntudatára ebredő elemei ösztönszerü- leg nemzetiségi különállásokban keresik bajait es keserveiket. Ebből vezeti le Eötvös azt a dogmát, hogv a nemzetiségi kó - dós a demokratikus kérdés egyik esete. A szabadság jólét, becsületes kormányzat és becsületes közigazgatás szüntetheti meg automatikusan a nemzetiségi kérdés kon- troverzi it. Hol vau ez a 67 a liberáli mus álláspo újától ? Hol van Eötvösnek az az álláspontja amelvről Fáikhoz Írott levelében azt mondja, hogy : egész élete mun- kajának politikai alapmeggyőződése volt és amely abban állott, hogy a magyarság csak akkor tarthatja fenn magát, ha a nyugat európai haladás eszméiért küzd és ha már huszár akar lenni, akkor mint huszár, az első v maiban küzdjön ezekért a haladó eszmékért és nem olyan huszar, aki zsinóros ruhában és zsinóros tarsollyal má okát szolgál. A m gyár történelem egyik nagy tanulsága Eötvösnek ez a nyugat európai tendenci'ja. Magyarország 3-szor volt nagy. Mindig csak o'yankor, «miko- az európai halad is ólén álló eszmék ir »nyitásába ért. Először, mikor Szent István király az akkori haladást képviselő katolicizmust vette fel, másodszor, p mi kor vezetői Mátyással élükön a rennaissance műveltségének hódolnak éü 3 szór, amikor a 48 as, illetve a 67 es megújhodás id-jóben nyugat-európai demokratikus mozgalmak eszméi után indult. Szónok ezután fejtegetéseit a követJelcz* számunk 6 eídal.
