Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-20 / 114. szám

Negyvenötödik évfolyam. Szatmér, 1913 114- 5zém. » Gyáriparosok Vándorülése Szatmáron. Szatmár Város Vendéglátása, fjegedüs koránt dr. és Qmtz dr. előadásai. A „Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége“ debreczeni fiókja vasárnap vándorülóst tartott Szat- már városában. A gyűlésre leérkezett a központ kép­viseletében Hegedűs Ló­ránt dr. ősz. képviselő, a Szövetség alelnöke ős Gratz Gusztáv dr. orsz. képvi­selő, a Szövetség igazga­tója, valamint ifj. Chorin Szatmár szab. kir. város a budapesti és a debreczeni vendégeket oly ritka szives melegséggel és szeretettel fogadta, ami az egyszerű vándcrülést nagyszabású ünnep­séggé avatta. S? at mát város közönsége, élén dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgár­mesterrel, dr. Pirbler Ernő városi aljegyző­vel és Figus Albert főszámevövel, akik fá­radhatatlan buzgósággal kezdeményezték és gondos, mindenre kiterjedő figyelemmel készítették elő a város ünnepét és akiknek ebben agilis segítségük volt dr. Gönczy Mik­lós polgármesteri titkár — meleg vendég- szeretettel fogadták a gyáriparosokat. A vasúti állomástól autón és városi fogatokon ment a 30 főnyi vendégsereg a Pannóniába. Ott volt az ösmerkedő vacsora, ahol a gyá­rosok a város vendégei voltak. Már itt is több, mint száz íőnyi előkelő szatmári kö­zönség körében egész éjfélig maradt együtt a társaság. Török debreczeni pezsgőgyáros által ajándékozott kitűnő pezsgőt fogyaszt­ván. Másnap délelőtt a szatmári gyártele­peket látogatták meg a gyárosok, amelyek meglepő fejlettségét a legteljesebb elösme- réssel honorálták. Különösen a Princz-féle malomberendező gépgyár, a remekül felsze­relt és vezetett városi villamos mü, a fésü- és csontárugyár, a modern felszerelésű Rei­ter cukorkagyár, a Bölönyi husfaldo!gozó­gyár tetszettek a vendégeknek, akik a vá­rosi vegyvizsgáló állomást, az impozásul szép Iparps Otthont is megtekintették. Az összes gyártelepek között legjob­ban tetszett a vendégeknek a Princz Test vérek gépgyára, amelynek modern berende zéséről különösen Hegedűs Lóránt dr. a legnagyobb elismeréssel úgy nyilatkozott, hogy egyike a vidék legkitűnőbben felsze relt gyárainak. A városháza dísztermében volt a ván­dorülés, amelyet Szántó Győző gyáros, a debreczeni fiók páratlan agilitásu elnöke nyitott meg. Elkanyarodtunk a kitaposott országúton való járástól, — úgymond — sikerült a magyar közéletbe uj ösvényt vágni a gyáripar megbecsülésének. Megem­lékezett Chorin Ferencz főrendről, a Szö­vetség elnökéről, aki politikai pályafutását Szatmáron kezdte meg, üdvözölte az elő­adókat, ifj. Chorin Ferenczet és megkö­szönte Szatmár város szives vendéglátását. Dr. Vajay Károly pg’gármester Szat­már város nevében üdvözölte a vendége­ket, különösen a debreczeni fiókot, melynek régi, kitartó munkásságát Szatmár városa is ösmari es értékeli. Jól tudja, hogy min­den magyar város fejlődhetésének és bol­dogulásának egy lehetősége van ma: a szabad foglalkozások s ezek közt a gyáripar és kereskedelem pártolása és erősitóse. Szatrnár város közönsége -- felismerve a gyáripar fontos szerepet — egyes konkrét esetekben tanuje'ót adta ebbeli áldozat- készségének. Az ipari szakoktatás terén is mindenkor készséggel tett eleget a kivánal­maknak. Szatmár városában is nagy volt az ipari fellendü'és s ha a mostoha idők nem is váltottak be minden reményt, azért ne csüggedjenek el, mert hiszen a kezdet kez­detén Dem csoda, ha a járatlanság vagy a tulbuzgalom nem hoz mindjárt teljes sikert. Őrömmel látta, hogy Szatmár iparosvilága szívvel kapcsolódik a Gyáriparos Szövetség­hez, amely a maga kitűnő szervezetével és tettekben megnyilvánuló életerejével minden érdekképviselet mintaképe lehet. A tapssal fogadott megnyitók után dr. Hegedűs Lóránt tartott sznbadelőadast ak­tuális ipari kérdésrekől, amit többször ‘sza­kított félbe a zajos taps és éljenzés. A mai magyar közélet sivárságáról szólt. Mig egy né­mer. lapban minden ötödik szó Deutschland, franczia lapban France, tddig a magyar lapokban minden harmaük szó : panama 1 Mintha mindenki összefogna, hogy a külföd és önmagunk előtt a legsaoinorubb szegény­ségi bizonyítványt állít»uk ki magunkról. Szeretné, ha a Szövetség volna az az óriási kürtő, amelyen keresztül a dolgozniakarás éltető friss levegőjét lehetne a közéletbe befujtatni, a civakodás, a felekezetieskedós, torzsalkodások kicsinyessége helyébe. Dol­gozni és takarékoskodni ke l addig, amíg Pénz őfelsége meggyógyul és udvaroncai kiengedik az éltető világosságra, mig kime­het a nép közé. Takarékosságra leszünk kényszerítve s ezt nehezen veszi be a ma­gyar természet, de hozzá kell szoknunk a társadalom minden rétegében, mert el fo­gunk veszni. — Beszélt a Balkán népeivel szemben elfoglalandó álláspontról ós kár­hoztatta azt az érzelmi politikát, amely számba nem vévo az uj, életerős balkáni államokat, a török szimpátia érzelgőssége elveszti az uj alakulások sokkal fontosabb rokonszenvót. Az emberek nálunk nem azt nézik, hogy ki do'gozik, hanem rákésztetik, hogy többet költsön, mint amennyit keres s ez a magyar betegség, hogy itt nem dol­gozik az, akinek nincs szüksége munkára és nem kapnak munkát azok, akik munká­ból élnek. Nálunk még lenézik a munkát, mint valami lógypapirost, melyhez kém télén hozzáérünk s csak azt nézzük, hogy szaba­dulhatunk meg tőle minél hamarabb. Ha ez nem változik, az Úristen se segít rajtunk. Nem szabad e: felednünk, hogy mi vagyunk az összekötő kapocs Nyugat és a Balkán­államok között, nekünk nincsenek barátaink, nekünk magunknak kell mindent megte­remtenünk. Tanulnunk kell a magyar pa­raszttól, aki a drága búzalisztjét eladja, maga inkább málébenyeret eszik, de a kü­lönbözőién földet s jólétet teremt magának. Ezt kell utánozni, be kell hozni minél több balkáni húst, terményt az olcsóbb fajtából, kivinni a magyar hmt, bort, búzát, mert nem vagyunk elég gazdagok hozzá, hogy a világ legjobb búzáját és marháját mi ma­gunk fogyasszuk el. Hibáztatja a bürokra­tizmus folytonos növekedését, az iparos osztály sajnálatos elfajulását, amely tisztes­séges iparos helyett urat, nyomorgó, fix fizetéses hivatalnokot nevel gyermekeiből. Ez is az ország pusztulása, mert statiszti­kai tény, hogy a hivatalnokosztálynak egy- harmadrész annyi gyermeke van, mint más osztálynak, végzetes baj, hogy mig másutt életképességre, addig nálunk nyugdijképes- ségre nevelünk. Na papíron csináljunk gaz­dasági önállóságot, ne azon nyargaljunk, hogy szövetség vagy szerződés az, amit Ausztriával kötünk, hanem előbb szabadít­suk fel önmagunkat. Amig az ország terü­letének 33 százaléka kötött birtok lesz, nem lesz itt élet és milliók fognak innen kivándorolni. Azt állítják egyesek, hogy szónok agrárellenes, pedig nem, mert azt kívánja éppen, hogy minél több embernek Május KEDD Sz. Bem. Ferencz is. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom