Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)
1913-05-20 / 114. szám
2 nldai. SZAMOS (1913. május 20.) 114. szám, V legyen földje, mert a parasztnak joga van ahhoz, hogy földje legyen. A világon nincs példa már ily hallatlan lekötöttségre és amig az a nagy szót nem merik kimondani, nem lesz itt semmi. De szabaddá kell tenni a munkást politikailag is, hiszen ez volt Kossuth szabadságharcának alapgondolata is a nemesség, mely az alkotmány sáncaiba beviszi magához a jobbágyságot. így akarja a gyáripar is bevinni a dolgozó munkásságot. Nem hálát vár ezért, mert a hala szó hiányzik a politika szótárából, hanem igazságérzetből és az összetartozás érzetéből akarja ezt keresztül vinni. Ezért ellene van a pluralitás bármely formájának. Dante szavaival folytatta, hol a pokol legszerencsétlenebbjei azok, akik életükben közönyösek voltsk, semmivel sem törődtek se jót, se rosszat nem tettek. Nem is beszélek róluk, mondja Dante. Ha Magyarország továbbra is bennemarad e nemtörő dömségben, az ő sorsa is ez lesz, a jövő kor szótlan halad el mellette s nem is fog beszélni róla. Tartsunk össze és dolgozzunk, mert nem foly hátra az időknek árja, előre duzzad feltarthathnul, a gyáva csügged, az erős bevárja, s ha benn vagyunk a fősodorban, vásznunk dagad, hajónk előre megy! A viharos tetszéssel fogadott előadás után Gratz Gusztáv tartott gazdasági politikánk vezérelveiről és az iparosodás feltételeiről magas nívójú, értékes előadást. Az idő elhaladottsága miatt sajnos rövidebbre kellett szabnia beszédét, de igy is megös- mertük az alapos tudóst s a kitűnő debat tért. Azt fejtegette, hogy mért nincs középosztályunk s ebben találja az okát, bogy hiányzik az a lentről fakadó, örökké meg- frissitő erő, melyből a nemzetei a politikai s gazdasági előbaladást merítik. Sport lett ma a politika, hajtóvadászat, anélkül, hogy tudnók, mit érnek az elesett vadak s mi haszna van az áldatlan hajszának ? A társadalomnak gyökeres regenerálódásra van szüksége, s ezen nem lehet házszabály revízióval segíteni: itt dolgozni és küzdeni kell. Mi az ipart akarjuk erővé duzzasztani, mások a mezőgazdaság fejlesztésével akarják erősíteni ezt az országot, össze kell fogni itt minden tehetségünkkel, a magunk elméleti ős gyakorlati tudását az egyetlen nagy cél szolgálatába állítani, az országot gazdaságilag gazdaggá tenni. Lehetetlen nem látni, mennyit dolgozott a Gyáriparos Szövetség tiz év alatt a mag talaján, ieha tetlen behunyni a szemet a kétségtelen haladás előtt. De tovább s mindig tovább kell mennünk, mintha mind egy nagy szimfóniának hangszeiei volnánk, s a nagy harmóniára keli törekednünk, ha látszólag el lentétek vannak is közöttünk. Mezőgazda, gyáros: egy a célunk mindkettőnknek. Végül az összeférhetetlenségi törvény revízióját sürgette, mely az ország gazdaságilag legértékesebb elemeit rekeszti ki a törvényhozásból. Gratz Gusztávot lelkesen megéljenezte a közönség, ifj. Chorin Ferenc dr. eddig arról a ragaszkodásról beszélt, mely id. Chorin Ferencet Szatmár városához fűzi. Szeretné, ha Szatmár város fejlődésébe vetett hite, melyet a város eddig is oly szépen beváltott, teljesen megvalósulna. Csaba Adorján főispán betegsége miatt táviratilag mentette ki az ülésről elmaradását. Dr. Kuthy Sándor debreceni ügyvéd, a Szövetség agilis titkára, megemlékezett id. Chorin Ferenc betegségéről, mely lehetetlenné tette, hogy kedvenc tervét, Szat- márra iejövetelót megvalósítsa. Azután felolvasta a következő táviratokat: Végtelenül sajnálom, hogy a gyáriparosok mai közgyűlésén gyengélkedő sem miatt részt nem vehetek, és nem fejezhetem ki újólag szeretőiemet és ragaszkodásomat Szatmár város és annak hazafias polgársága iránt. Kívánom, hogy a város iparosításáért tett erőfeszítések célra vezessenek s a város gyáripara jobb jövőnek nézzen elébe. Téged, a gyárosokat s a város polgárságát szívből üdvözöl barátod, Chorin Ferenc. A gyűlés tapssal adott kifejezést Cho rin iránti szeretetének s egyhangúlag hozzájárult Szántó elnök javaslatához s a gyűlésből meleghangú sürgönyt küldött Chorin Ferencnek. A távirat szövege következőképen hangzik : Chorin Ferenc urnák a Gyáriparos Szövetség elnökének Budapest. A Gyosz. debreceni fiókja vándorülése Szatmár város vendégszerető közönségével hála és köszönettel vette Méltóságod méiy szeretettől áthatott sorait. Kívánjuk, hogy Szövetségünk nagy feladatain csodalatos frisességövel soká munkálkodjék s küldjük a fiók, vendégeink és egész Szatmár városa forró üdvözletét. — Vajay Károly polgármester, Szántó Győző elnök. Kimondhatatlanul sajnálom, hogy nam üdvözölhetlek Téged és társaidat városomban, de pár nap előtti komoly rosszullétem folytán orvosom határozottan megtiltotta az utazást és bármily összejövetelen való részvételemet. Szeretettel és nagyrabecsüléssel köszönt mindnyájatokat, Kelemen dr. Végül megemlítjük, hogy a Szövetség jelenlévő vezórfórfiai a mai gazdasági viszonyok között nem tartották célszerűnek a szatmári fiók megalakítását. Azonban érte sülösünk szerint megígérték, hogy a gazdasági helyzet jobbrafordulásával a fiók megalakítási munkálataiban teljes erejükből támogatni fogják a szatmári érdekeltséget. Ma még a fiók fenntartásával járó áldozatok nem hoznák meg a kellő eredményt. Gyűlés után Szatmár sz. kir. város a vendégek tiszteletére bankettet adott a Pannónia dísztermében, melyen csaknem 100-an vettek részt. Számos felköszöntőt mondtak el: Az első felköszöntőt Szántó Győző mondta Szatmár városára és Vajay polgármesterre, Thurner Albert, Páskuj Imre, Chorin Ferenc, Vajay Károly (Szántó Győzőre s a debreceni fiókra) Gratz Gusztáv, Schusitzky József (dr. Pirklerre és a rendezőkre) mondtak tósztokat. A szatmári rendezőkön kívül a ván- dorüiés fényes sikere Szántó Győző, a debreceni fiók elnökének is sikere, aki fáradságot nem kiméivé, utazott, levelezett, fáradt, csakhogy a Szövetség szatmári bemutatkozása méltó keretben történjék. Gratz Gusztáv és Chorin Ferenc a vasárnap délutánt Debrecenben töltötték, hol több gyárat tekintettek meg, este tisztele tükre Szántó Győző bankettet adott az An goi királyné fehér termében. IZti kubikos talicskák olcsón beszerezhetők KÓsa Bertalan és Fiánál Telefon 206. távirat, telefon. A vasárnapi beszédek. Appoijyi Jordán — Vadász Nyírbátorban. Budapest, május 19. Apponyi Tordán üres és semmitmondó beszédet mondott, mely a szituáció további alakulására nézve teljesen közömbös. A fúzióról, mint szükségről emlékezett meg. de az akció részleteiről óvakodott nyilatkozni. Tudván azt, hogy minden részletes nyilatkozás csak nyilvánvalóvá tenné a függetlenségi frakciók között fennálló ellentéteket, a legőszintébb volt Lovászy Márton, aki azt hangoztatta, hogy a jelenlegi rezsim megbuktatására nézve mindannyian egyetértenek. A rombolásban valóban mindig egységesek voltak az ellenzéken, de amint alkotni kellett, kitűnt a képtelenség. Hogy milyen szerencse volt az országra, hogy a koalíciós politika további folytatásának a munkapárt diadalra juttatásával elejét vette, arra éppen tegnap Vadász Lipót, az uj igazságügyi államtitkár mutatóit rá igen találóan nyírbátori pro- grammbeszódóben. Vázolta hallgatóságánál, hogy a jelenlegi siralmas gazdasági viszonyok közütt micsoda katasztrófát jelentene az, ha a hatalmas közös jegybank helyett a Justh által kontemplált erőtlen önálló bank működne. De rámutatott arra is, hogy ha az ország védelmét tovább is tökéletlen állapotban hagytuk volna, bizton akadt volna ellenség, amelyik bennünket megtámad. Az államtitkár programmbeszéde nemcsak választói körében, de az egész nemzeti munkapártban igen jó benyomást keltett. Korányi Frigyes meghalt. Budapest, május 19. Ma délben pontban tizenkét órakor meghalt Korányi Frigyes báró. a nagyhírű orvostanár. Korányi Frigyes báró, aki az ország legkiválóbb belgyógyásza volt, 1828. december 20-án született Nagykállóban. Perozel Dezső halála. Bpest, május 19. Perczel Dezső, a legtöbbet emlegetett magyar politikusok egyike, aki a szerencse változandóságát valamennyi politikusunknál jobban tapasztalhatta, vasárnap reggel bonyhádi kastélyában meghalt. Perczel igen előkelő, gazdag családból származott; az atyja igazságügy miniszter volt, majd a királyi Kúria elnöke lett Már meglett ember volt, mint Tolna vármegye alispánja, tekintélyes állásban, mikor 1887- ben mandátumot vállalt. 1892 ben Bánffy Dezső mellett a képviselőház alelnöke, 1894- ben pedig Bánffy kabinetjében belügyminiszter lett.
