Szamos, 1913. május (45. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-20 / 114. szám

2 nldai. SZAMOS (1913. május 20.) 114. szám, V legyen földje, mert a parasztnak joga van ahhoz, hogy földje legyen. A világon nincs példa már ily hallatlan lekötöttségre és amig az a nagy szót nem merik kimondani, nem lesz itt semmi. De szabaddá kell tenni a munkást politikailag is, hiszen ez volt Kossuth sza­badságharcának alapgondolata is a nemes­ség, mely az alkotmány sáncaiba beviszi magához a jobbágyságot. így akarja a gyáripar is bevinni a dolgozó munkásságot. Nem hálát vár ezért, mert a hala szó hi­ányzik a politika szótárából, hanem igaz­ságérzetből és az összetartozás érzetéből akarja ezt keresztül vinni. Ezért ellene van a pluralitás bármely formájának. Dante szavaival folytatta, hol a pokol legszerencsétlenebbjei azok, akik életükben közönyösek voltsk, semmivel sem törődtek se jót, se rosszat nem tettek. Nem is be­szélek róluk, mondja Dante. Ha Magyaror­szág továbbra is bennemarad e nemtörő dömségben, az ő sorsa is ez lesz, a jövő kor szótlan halad el mellette s nem is fog beszélni róla. Tartsunk össze és dolgozzunk, mert nem foly hátra az időknek árja, előre duzzad feltarthathnul, a gyáva csügged, az erős bevárja, s ha benn vagyunk a főso­dorban, vásznunk dagad, hajónk előre megy! A viharos tetszéssel fogadott előadás után Gratz Gusztáv tartott gazdasági poli­tikánk vezérelveiről és az iparosodás felté­teleiről magas nívójú, értékes előadást. Az idő elhaladottsága miatt sajnos rövidebbre kellett szabnia beszédét, de igy is megös- mertük az alapos tudóst s a kitűnő debat tért. Azt fejtegette, hogy mért nincs közép­osztályunk s ebben találja az okát, bogy hiányzik az a lentről fakadó, örökké meg- frissitő erő, melyből a nemzetei a politikai s gazdasági előbaladást merítik. Sport lett ma a politika, hajtóvadászat, anélkül, hogy tudnók, mit érnek az elesett vadak s mi haszna van az áldatlan hajszának ? A tár­sadalomnak gyökeres regenerálódásra van szüksége, s ezen nem lehet házszabály re­vízióval segíteni: itt dolgozni és küzdeni kell. Mi az ipart akarjuk erővé duzzasztani, mások a mezőgazdaság fejlesztésével akar­ják erősíteni ezt az országot, össze kell fogni itt minden tehetségünkkel, a magunk elméleti ős gyakorlati tudását az egyetlen nagy cél szolgálatába állítani, az országot gazdaságilag gazdaggá tenni. Lehetetlen nem látni, mennyit dolgozott a Gyáriparos Szövetség tiz év alatt a mag talaján, ieha tetlen behunyni a szemet a kétségtelen ha­ladás előtt. De tovább s mindig tovább kell mennünk, mintha mind egy nagy szimfó­niának hangszeiei volnánk, s a nagy har­móniára keli törekednünk, ha látszólag el lentétek vannak is közöttünk. Mezőgazda, gyáros: egy a célunk mindkettőnknek. Végül az összeférhetetlenségi törvény revízióját sürgette, mely az ország gazda­ságilag legértékesebb elemeit rekeszti ki a törvényhozásból. Gratz Gusztávot lelkesen megéljenezte a közönség, ifj. Chorin Ferenc dr. eddig arról a ragaszkodásról beszélt, mely id. Chorin Ferencet Szatmár városához fűzi. Szeretné, ha Szatmár város fejlődésébe ve­tett hite, melyet a város eddig is oly szé­pen beváltott, teljesen megvalósulna. Csaba Adorján főispán betegsége miatt táviratilag mentette ki az ülésről elmara­dását. Dr. Kuthy Sándor debreceni ügyvéd, a Szövetség agilis titkára, megemlékezett id. Chorin Ferenc betegségéről, mely lehe­tetlenné tette, hogy kedvenc tervét, Szat- márra iejövetelót megvalósítsa. Azután fel­olvasta a következő táviratokat: Végtelenül sajnálom, hogy a gyár­iparosok mai közgyűlésén gyengélkedő sem miatt részt nem vehetek, és nem fe­jezhetem ki újólag szeretőiemet és ra­gaszkodásomat Szatmár város és annak hazafias polgársága iránt. Kívánom, hogy a város iparosításáért tett erőfeszítések célra vezessenek s a város gyáripara jobb jövőnek nézzen elébe. Téged, a gyárosokat s a város polgárságát szívből üdvözöl barátod, Chorin Ferenc. A gyűlés tapssal adott kifejezést Cho rin iránti szeretetének s egyhangúlag hoz­zájárult Szántó elnök javaslatához s a gyű­lésből meleghangú sürgönyt küldött Chorin Ferencnek. A távirat szövege következőké­pen hangzik : Chorin Ferenc urnák a Gyáriparos Szö­vetség elnökének Budapest. A Gyosz. debreceni fiókja vándor­ülése Szatmár város vendégszerető kö­zönségével hála és köszönettel vette Méltóságod méiy szeretettől áthatott so­rait. Kívánjuk, hogy Szövetségünk nagy feladatain csodalatos frisességövel soká munkálkodjék s küldjük a fiók, vendé­geink és egész Szatmár városa forró üd­vözletét. — Vajay Károly polgármester, Szántó Győző elnök. Kimondhatatlanul sajnálom, hogy nam üdvözölhetlek Téged és társaidat városomban, de pár nap előtti komoly rosszullétem folytán orvosom határozot­tan megtiltotta az utazást és bármily összejövetelen való részvételemet. Szere­tettel és nagyrabecsüléssel köszönt mind­nyájatokat, Kelemen dr. Végül megemlítjük, hogy a Szövetség jelenlévő vezórfórfiai a mai gazdasági vi­szonyok között nem tartották célszerűnek a szatmári fiók megalakítását. Azonban érte sülösünk szerint megígérték, hogy a gazda­sági helyzet jobbrafordulásával a fiók meg­alakítási munkálataiban teljes erejükből támogatni fogják a szatmári érdekeltséget. Ma még a fiók fenntartásával járó áldoza­tok nem hoznák meg a kellő eredményt. Gyűlés után Szatmár sz. kir. város a vendégek tiszteletére bankettet adott a Pannónia dísztermében, melyen csaknem 100-an vettek részt. Számos felköszöntőt mondtak el: Az első felköszöntőt Szántó Győző mondta Szatmár városára és Vajay polgármesterre, Thurner Albert, Páskuj Imre, Chorin Ferenc, Vajay Károly (Szántó Győzőre s a debreceni fiókra) Gratz Gusz­táv, Schusitzky József (dr. Pirklerre és a rendezőkre) mondtak tósztokat. A szatmári rendezőkön kívül a ván- dorüiés fényes sikere Szántó Győző, a deb­receni fiók elnökének is sikere, aki fárad­ságot nem kiméivé, utazott, levelezett, fá­radt, csakhogy a Szövetség szatmári bemu­tatkozása méltó keretben történjék. Gratz Gusztáv és Chorin Ferenc a va­sárnap délutánt Debrecenben töltötték, hol több gyárat tekintettek meg, este tisztele tükre Szántó Győző bankettet adott az An goi királyné fehér termében. IZti kubikos talicskák olcsón beszerezhetők KÓsa Bertalan és Fiánál Telefon 206. távirat, telefon. A vasárnapi beszédek. Appoijyi Jordán — Vadász Nyírbátorban. Budapest, május 19. Apponyi Tordán üres és semmitmondó beszédet mondott, mely a szituáció további alakulására nézve teljesen közömbös. A fú­zióról, mint szükségről emlékezett meg. de az akció részleteiről óvakodott nyilatkozni. Tudván azt, hogy minden részletes nyilat­kozás csak nyilvánvalóvá tenné a függet­lenségi frakciók között fennálló ellentéteket, a legőszintébb volt Lovászy Márton, aki azt hangoztatta, hogy a jelenlegi rezsim meg­buktatására nézve mindannyian egyetérte­nek. A rombolásban valóban mindig egysé­gesek voltak az ellenzéken, de amint al­kotni kellett, kitűnt a képtelenség. Hogy milyen szerencse volt az or­szágra, hogy a koalíciós politika további folytatásának a munkapárt diadalra juttatá­sával elejét vette, arra éppen tegnap Va­dász Lipót, az uj igazságügyi államtitkár mutatóit rá igen találóan nyírbátori pro- grammbeszódóben. Vázolta hallgatóságánál, hogy a jelenlegi siralmas gazdasági viszo­nyok közütt micsoda katasztrófát jelentene az, ha a hatalmas közös jegybank helyett a Justh által kontemplált erőtlen önálló bank működne. De rámutatott arra is, hogy ha az ország védelmét tovább is tökéletlen állapotban hagytuk volna, bizton akadt volna ellenség, amelyik bennünket megtá­mad. Az államtitkár programmbeszéde nemcsak választói körében, de az egész nemzeti munkapártban igen jó benyomást keltett. Korányi Frigyes meghalt. Budapest, május 19. Ma délben pontban tizenkét órakor meghalt Korányi Frigyes báró. a nagyhírű orvostanár. Korányi Frigyes báró, aki az ország legkiválóbb belgyógyásza volt, 1828. december 20-án született Nagykállóban. Perozel Dezső halála. Bpest, május 19. Perczel Dezső, a legtöbbet emlegetett magyar politikusok egyike, aki a szerencse változandóságát valamennyi politikusunknál jobban tapasztalhatta, vasárnap reggel bony­hádi kastélyában meghalt. Perczel igen előkelő, gazdag családból származott; az atyja igazságügy miniszter volt, majd a királyi Kúria elnöke lett Már meglett ember volt, mint Tolna vármegye alispánja, tekintélyes állásban, mikor 1887- ben mandátumot vállalt. 1892 ben Bánffy Dezső mellett a képviselőház alelnöke, 1894- ben pedig Bánffy kabinetjében belügyminisz­ter lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom