Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-06 / 252. szám
Negyvennegyedik évfolyam, Szatmár, 1912. november 6., szerda. 252. szám. Szatmár, nov. 5. „Szuronyok között.“ Ez most a leg- újabb jelszó. Őfelsége a király, — mondják és írják az ellenzéken — csak szuronyok között vonulhatott be magyar székesfővárosába. Arról hallgatnak, hogy ők azok, akik minden áron szuronyok között akarták fogadni a királyt; akik napokon ét fenyegetőztek, valóban nagy garral kiabálták szerte a világba, milyen zenebonát, éljen-abcug keveréket fognak rendezni a felkent uralkodó fogadtatására. Hátha megijed az udvar, vagy hátha megijed a kormány —• és valóban felvonultatja a szuronyokat.Csakhogy ez a számításuk is rosz- szul vágott be, mint minden egyéb tér- vezgetésük. A kormány nem vonultatott ki szuronyokat. Az egész útvonalon, a merre Őfelsége bevonult, sehol egyetlen szurony sem volt látható. Csak a rendőrség teljesítette rend- fentartó kötelességét a megszokott módon. Most hát odahazudják a szuronyokat, mivelhogy nem voltak ott. De ha ott lettek volna, akkor keseregnének és felháborodnának azon, hogy ott voltak a szuronyok, amelyeket ők akartak mindenáron, hogy a saját cselvetéseik eredményeit is a kormány ellen használhassák fel. Mesék. a „Szamos" Irta: eredeti tárcája Papolczyné Bartók Ida. (Folytatás és vége.) II. A sors Őfelségéhez bekoeogott egyszer egy toprongyos koldus, és mivel csodálatosképen Őfelsége éppen tűrhető kedvében volt, hát szóba is eredt a szegény emberrel. Mi járatban vagy? mit akarsz — kérdó tőle biztató hangon — hadd halljam. Szeretnék nagyon, nagyon gazdag lenni mondá esdő hangon, olyan gazdag mint — itt megnevezett egy mágnást, aki tényleg uz, r, sa ilágon a leggazdagabb embernek volt elismerve.) Jól van — mondá kegyesen a sors — miközben gúnyosan mosolygott — kívánságod teljesítve lessz. Káros iparfejlesztés. (She) Az általános gazdasági válság égbe nyúló figyelmeztető karja,— Szatmárnémetiben, — a hídon túl, a major-sor egyik oldalán kapaszkodik a magasba. Az asztalosgyár karcsú kéménye ez, melyet a tulspekuláció emelt az utókor számára intőnek, riasztónak, hogy ott álljon kitünően construált csinos alakja időtlen időkig, bizonyítani az arany igazságot, hogy csizmadia maradjon a kaptafánál. És most mindjárt szögezzük le a tényt, hogy mind á legközelebbi időig az asztalosgyár magánemberek magán- vállalkozásaként számított a szemünkben csakis, — a mihez semmi közünk sem lehetett. Alakulása, emelkedése, válságba jutása tisztára magánügy volt mindaddig, amig közügygyé nem avatta egy majdnem befejezett tény: hogy az asztalosgyár állítólag horribilis iparfejlesztési államsegélyt kap, a mivel tehát az állam fogja talpra ál itani. Ezzel egyszerre közügy lett a dolga, mindenkit érdeklő, az ugyanazon termelési ágat folytató kisiparosokat érzékenyen sújtó s a hatóságot, mint iparfejlesztési szervezetet kedvezőtlen világításban feltüntető — közügy. Szedd fel magad és eredj el személyesen az általad említett leggazdagabb emberhez — mondd meg neki, hogy én parancsolom adja át neked mindazon eszközöket, amelyekkel ő bir — és amelyek őt — a te hited szerint olyan boldoggá és gazdaggá tették! A szegény ember sem mondatta ezt kétszer magának. Felkeresi a grófot, — s ez talán már értesítve lett e különös szeszélyéről sors Őfelségének, mert igy beszélt a jövevényhez, mielőtt az szólhatott volna: Jól tudom mi járatban vagy szegény ördög — szólj mit akarsz tőlem és én kívánságodat teljesíteni fogom, — A szegény ember megszólalt: Add nekem kincseidet, birtokaidat, mindenedet, a mivel bírsz és ami téged oly mérhetetlen gazdaggá tett! — Én azokkal nem törődöm nem tudom mivel bírok — ispánjaim, tiszttartóim tartják számon — mert én egy Különös csaAz asztalosgyár magánemberek magánvállalkozása. A jobb idől en, az építő ipar zenitjén vagyonos szatmárné- metii polgárok alapították, tisztára helyes számítással, — hogy amennyiben a rohamosra változott építési kedv nem szűnik, itt a város termelő piacán, esetleg azon túl is: szolgálni fogják azzal, az óriásira felnövekedett fogyasztási felesleget anélkül, hogy működésűkkel egy hajszálnyit is rontanák a kis ipart, a melynek termelői az eddigvaló általános keresletet mindenkor bőségesen voltak képesek kiszolgálni. Kétségen kívül helyes alapon indult, rentábilis vállalkozásnak Ígérkező alapítás volt ez, az épitő ipar zenitjén, amelyet szívből üdvözölt a közfelfogás is minden irányból, örülve többek között annak is, hogy a magánpénznek van ilyen vállalkozási kedve, tényezőként jelentkezni Szatmárnémeti általános iparfejlesztéséhez, melyet évszázadok óta vívnak itt keserves harcokban — maguk a hivatott iparosok, jóformán minden felsőbb segítség nélkül. A remények azonban csalatkoztak n a rohamosra változott építési kedv csendes pangás, a kínos stagnálás jegyébe fordult, — az asztalosgyár pedig, a feleslegek kiszolgálására hivatott vállalkozás : munka, termelés nélkül ásito- zik félbenmaradt gyártelepe hatalmas ablakain keresztül s gazdái elszomorodva nézik tőkéik elmúlását. ládi átok folytán ha ezekkel a dolgokkal foglalkozom — azonnal megbolondulok! — Hadd ehessem azokat a eledeleket, a miket te eszel és hadd ihassam azokat a kitűnő italokat, a melyeket te iszol. — Én nem eszem sem finom ételeket és nem iszom drága italokat. Az én eledelem kukorica kenyér és italom a tej — romlott a vérem és az orvosom csak ezeket engedte megennem és innom! — Utazhassam oly sokszoF és olyan kényelmesen mint te. Legyen részem a gazdagok e kiváltságos örömében I Egyáltalán soha nem utazom — sziv- bántalmaim vannak — mindig itthol kell lennem Hadd legyenek szép és drága ruháim, mint neked — add nekem a te drága ruháidat I Nekem szép ruháim nincsenek. Nyomorék kezem, lábam, a ruháimat az orn agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t vevőközönségnek, mint legolc i isi forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. MEGÉRKEZTEK! az őszi és téli idényre rendelt valódi chewreaux és boxbőrK'1 úri, női és gyermek lábbeliek. A valódi AMERIKAI KING QUELTTI ^ a. Kizárólagos - .. *^i Jelen izámimk 8 oldal terjedelmű.
