Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-09 / 229. szám

,v r r / J-:JL Negyvennegyedik évfolyam. ««■BBS Szatmár, 1912. október 9., szerda. IRBISlIHIINÉIIVRVBMmSnnHMHMIRIIMI 229. szám iRiHiiiimiiiiianci* POLITIKA! NAPILAP. A nép gazdasági nevelése. földmivelésügyi miniszter a tél folyamán 4000 gazdasági előadást akar rendeztelni az ország különböző részén. Szép ez a szám kétségtelenül, de az or* szágnak gazdasági téren való elmaradott­ságához képest bizony nyíltan kimondva, nagyon is kicsiny. Grendoijuk meg, hogy 12,000 községe van az országnak, ahol a mezőgazdasági kultúra terjedésére szük­ség van. 8,000 község tehát az idén is amolyan árva gyermek számba fog jutni, melyikre nem gondol senki, pusztán ab­ból az egy zerü okból, hogy a földmi­velésügyi miniszternek nincs elég pénze a gazdasági kultúra terjesztésére. Valami haladást mégis látunk a múlthoz képest, de sajnos, ez a haladás sokkal kisebb, mint sem hogy a növekvő igényeknek megfeleljen. Épen a földmi­velésügyi miniszter adta ki a többterme­lés jelszavát,. Vájjon ezt a jelszót követ­heti-e mindenki s lehe;-e ebből élő való­ság, ha az ország íőldmivelői népét anyagi eszközök hiányában nem tudjuk megta­nítani a helyesebb gazdálkodásra. A Halában a nép gazdasági nevelése még mindég nem megfelelő minálunk. A földmivelésügyi miniszter, aumkor gazda­sági előadásokat rendeztet, voltaképen csak azokat a mulasztásokat akarja némi- képen pótolni, amiket már a falusi elemi iskolákban elkövetnek, azáltal, hogy a földművelők serdülő gyermekeit ramdenre megtanítják a világon, csak arra nem, amire élethivatása betöltése közben szük­ség van. Ha egy falusi nebulót, amelyik most került ki az iskola padjaiból, szo­ros vallatás alá fogjuk, az egy kis eről­ködés után megtudja mondani, hogy milye­nek a fi.dzsi szigetek társadalmi és gaz­dasági viszonyai, de ha azt kérdezzük tőle, hogy milyen a helyes vetésforgó, vagy pedig, hogyan kell a szőllöt helye­sen metszeni, bizony a falusi elemi isko­lából kikerült gyermekek túlnyomó nagy- része néma marad, nem tud a kérdésre helyes választ adni. A falusi iskolák tehát — ép úgy, mint iskoláink többi fajtái — nem az életre nevelik az ifjúságot Vájjon mi ennek aztán a természe­tes következménye ? Az iskolából kike­rülő 14—16 éves gyermekek a gazdál­kodáshoz nem értve, napszámmunka utáu I látnak s Szívesebben elm nnek vasúti pályatesteket tisztítani vagy gyári sala­kokot talicskázni, mintsem, hogy felvál­tanák odahaza az örrgedő szülőket a mezei n unkában. A falusi iskolásgyere­kek túlnyomó nagyrésze a mezei mun­kákból legfeljebb a tehénpásztorkodást, vagy a libalegeltetést értik. De arról rzó sincs, bogy valami előrehaladottabb me­zőgazdaság' ismeretet vinnének ki az is­kolából az életbe. A írói szó sinc, hogy pl. az iskolából kikerülő gyerek figyel­meztetné az apját: „Nézze édes szülém, a maga ekéje nem jó ám, il\en ekével csak a leghátramaradottabb országokban szántanak most már.“ Nálunk arról szó sincs, hogy pl. az iskolából kikerülő gyermek az ott tanultak alapján elma­gyarázná az apjának, hogy néz ki egy helyes trágyagödör s milyen kicsiny anyagi eszközökkel lehet att elkészíteni, Az öregek ezt persze nem tanulták, de a fiatalokat, a serdülő gyermekeket min­den falusi tanító megtaníthatna ilyesm;re S ha az iskolából kikeriVő földművelő ivadék magával vinné az életbe a me­zőgazdálkodás legújabb vívmányainak alapismeretét 8 ezeknek a vívmányoknak meghonosításával való érzéket, bizony ?* öregek is szívesebben járnának el a té1: továbbképző tanfolyamokra, sőt mi több, ezekre a tanfolyamokra évről évre ke­vésbé volna szükség, mert az iskolás gyermekek hamarosan átformálnák az egész háznép gondolkozását s apa, anya, 8erdüitebb korú testvér egyaránt keresné az alkalmakat, ahol a modern gazdálko­dás ismereteit ellehetne sajátita^’. Szép dolog kétségtelenül az a 4000 gazdasági előadás, de vájjon ki hiszi azt, hogy 1—2 órás, a legtöbbször felületes előadásokkal valaha a gazdasági elma­radottságot ki lehet küszöbölni. Valamit hosználnak, az kétségtelen. Hu mást nem, azt, hogy a kultúra iránt való szomjú­ságot felébresztik. De azt e célt velük, hogy a 4000 gazdasági előadás bevé­gezte után legalább 4000 ember fog megtanulni helyesebben gazdálkodni, bi­zony aligha érjük e' Mind erről persze a földmivelésügyi miniszter nem tehet, a földmivelésügyi minisz'erekben hála Is­tennek benne van a gazdálkodó nép fo­kozottabb kiművelésére irányuló törekvés. Biki Károly 1845—1912. Nagy veszteség érte városunk társa- da!iEát, KözelebbiŐ1 a református egyházi közéletet, a Biki Károly esperes lelkész el- hunytávai. Az éa és szív embere, a meg­testesüli szelidió.g, a köz fáradhatatlanul tevékeny munkása, több hónapi sinlődözés után visszaadta b lkét leremiőjének, igaz részvétet keltve, őszit.to fgddlm-.t hagyva maga után mindazoknak szivében, a kik őt közelebbről ismeiték, s mindazoknak, a kik az ö irodalmi és egyházépitp munkásságát, a tanügy iránti lelkesedésének jeleit lát— h újak. A gyakorlati élet követelményeivel számolt vő nem.-s ideálizmus volt életének vezérszö.óuieke s az tette őt a köíelessóg- teíjesités példányképóvé s minden szépnek és jónak lelkes hívévé. Életrajzi adatait a következőkben kö­zöljek : Született 67 évvel ezelőtt Tepén, ne­mesi szülőktől. D jinokrutikus érzelmeire jehemző, hegy nevét egyszerű „i* vei s aem „y“-nal irta. Gimnáziumi és techno­lógiai tanulmányait a debreceni református fu kólában végezte, ugyancsak Debrecenben nyert segédleíkészi es segédtanári állást. Innen ment 1873 bin lelkésznek Győrt lökre s csakhunar megnősü l, nőül vevőn, most utánira vigasz.alhatallanul kesergő s éltek mindvégig imádásig, szeletelt nejét Bínky Katalint. Aőg lehet képzelni is e föl­dön boldogabb családi életet, mint, a mily. nek tanúja volt a győ teleki kis parókh'én. 26 évi ielkószdége ideje a’att az egy- h'z egeszen újjászületett; szép templom, második iskoU felfutása, a ptpilak dHzes átalakítása tanúskodtak tevékenysége mel­lett Valóban nem rosszukat, hanem rende­zeti viszonvo1'11 hagyott maga után, midőn 1900-ban elfogadta a szatmári egyház meg­hívásét és ide jött lelkésznek. Ifeni tevékenysége ismeretes olvasó­ink élőt' s crak röviden jegyezzük fel e lekezeli'1', hogy a ref. tanitónőképző intézet fiOAUu-ija a |t.gn gyobb részben az ő 6 creme. A ref. leányinternátus, a megújí­tó't templom fpu et, a kántori lak, mind az ő bölcs v-zetésének jelei. K'v Hí gondot fordított a lelkiekre Í3. A pro!, nőnevelés előmozdítására megala kHolta a Szaimá^vármegyei Lorévffy Zsu­zsámmá egyesülő ; annak kebelében ha­vonként szónko'-iató, nemesítő és tunuls gos estélyeket rendezett. Kiváló szeretettel karolta fel a külterületen szétszórva élő jf. hívek lelki gondozását, azokat összegyűj­tötte, időnként vallásos estélyeket tartoa nekik. A buzgó, kedves midoru s irodalmi téren is ismert nevű lelkészt, a szatmári egyházmegye is méltánylásának s bizalmá­n agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­“ • — közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellet. Szatmár és vidéke legnagyobb elpőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron lévő nyári áruk az eddigi árnál jóval olsóbban szerezhetők be Jeleli somunk 8 oldat iepjedel.mil

Next

/
Oldalképek
Tartalom