Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-09 / 229. szám
,v r r / J-:JL Negyvennegyedik évfolyam. ««■BBS Szatmár, 1912. október 9., szerda. IRBISlIHIINÉIIVRVBMmSnnHMHMIRIIMI 229. szám iRiHiiiimiiiiianci* POLITIKA! NAPILAP. A nép gazdasági nevelése. földmivelésügyi miniszter a tél folyamán 4000 gazdasági előadást akar rendeztelni az ország különböző részén. Szép ez a szám kétségtelenül, de az or* szágnak gazdasági téren való elmaradottságához képest bizony nyíltan kimondva, nagyon is kicsiny. Grendoijuk meg, hogy 12,000 községe van az országnak, ahol a mezőgazdasági kultúra terjedésére szükség van. 8,000 község tehát az idén is amolyan árva gyermek számba fog jutni, melyikre nem gondol senki, pusztán abból az egy zerü okból, hogy a földmivelésügyi miniszternek nincs elég pénze a gazdasági kultúra terjesztésére. Valami haladást mégis látunk a múlthoz képest, de sajnos, ez a haladás sokkal kisebb, mint sem hogy a növekvő igényeknek megfeleljen. Épen a földmivelésügyi miniszter adta ki a többtermelés jelszavát,. Vájjon ezt a jelszót követheti-e mindenki s lehe;-e ebből élő valóság, ha az ország íőldmivelői népét anyagi eszközök hiányában nem tudjuk megtanítani a helyesebb gazdálkodásra. A Halában a nép gazdasági nevelése még mindég nem megfelelő minálunk. A földmivelésügyi miniszter, aumkor gazdasági előadásokat rendeztet, voltaképen csak azokat a mulasztásokat akarja némi- képen pótolni, amiket már a falusi elemi iskolákban elkövetnek, azáltal, hogy a földművelők serdülő gyermekeit ramdenre megtanítják a világon, csak arra nem, amire élethivatása betöltése közben szükség van. Ha egy falusi nebulót, amelyik most került ki az iskola padjaiból, szoros vallatás alá fogjuk, az egy kis erőlködés után megtudja mondani, hogy milyenek a fi.dzsi szigetek társadalmi és gazdasági viszonyai, de ha azt kérdezzük tőle, hogy milyen a helyes vetésforgó, vagy pedig, hogyan kell a szőllöt helyesen metszeni, bizony a falusi elemi iskolából kikerült gyermekek túlnyomó nagy- része néma marad, nem tud a kérdésre helyes választ adni. A falusi iskolák tehát — ép úgy, mint iskoláink többi fajtái — nem az életre nevelik az ifjúságot Vájjon mi ennek aztán a természetes következménye ? Az iskolából kikerülő 14—16 éves gyermekek a gazdálkodáshoz nem értve, napszámmunka utáu I látnak s Szívesebben elm nnek vasúti pályatesteket tisztítani vagy gyári salakokot talicskázni, mintsem, hogy felváltanák odahaza az örrgedő szülőket a mezei n unkában. A falusi iskolásgyerekek túlnyomó nagyrésze a mezei munkákból legfeljebb a tehénpásztorkodást, vagy a libalegeltetést értik. De arról rzó sincs, bogy valami előrehaladottabb mezőgazdaság' ismeretet vinnének ki az iskolából az életbe. A írói szó sinc, hogy pl. az iskolából kikerülő gyerek figyelmeztetné az apját: „Nézze édes szülém, a maga ekéje nem jó ám, il\en ekével csak a leghátramaradottabb országokban szántanak most már.“ Nálunk arról szó sincs, hogy pl. az iskolából kikerülő gyermek az ott tanultak alapján elmagyarázná az apjának, hogy néz ki egy helyes trágyagödör s milyen kicsiny anyagi eszközökkel lehet att elkészíteni, Az öregek ezt persze nem tanulták, de a fiatalokat, a serdülő gyermekeket minden falusi tanító megtaníthatna ilyesm;re S ha az iskolából kikeriVő földművelő ivadék magával vinné az életbe a mezőgazdálkodás legújabb vívmányainak alapismeretét 8 ezeknek a vívmányoknak meghonosításával való érzéket, bizony ?* öregek is szívesebben járnának el a té1: továbbképző tanfolyamokra, sőt mi több, ezekre a tanfolyamokra évről évre kevésbé volna szükség, mert az iskolás gyermekek hamarosan átformálnák az egész háznép gondolkozását s apa, anya, 8erdüitebb korú testvér egyaránt keresné az alkalmakat, ahol a modern gazdálkodás ismereteit ellehetne sajátita^’. Szép dolog kétségtelenül az a 4000 gazdasági előadás, de vájjon ki hiszi azt, hogy 1—2 órás, a legtöbbször felületes előadásokkal valaha a gazdasági elmaradottságot ki lehet küszöbölni. Valamit hosználnak, az kétségtelen. Hu mást nem, azt, hogy a kultúra iránt való szomjúságot felébresztik. De azt e célt velük, hogy a 4000 gazdasági előadás bevégezte után legalább 4000 ember fog megtanulni helyesebben gazdálkodni, bizony aligha érjük e' Mind erről persze a földmivelésügyi miniszter nem tehet, a földmivelésügyi minisz'erekben hála Istennek benne van a gazdálkodó nép fokozottabb kiművelésére irányuló törekvés. Biki Károly 1845—1912. Nagy veszteség érte városunk társa- da!iEát, KözelebbiŐ1 a református egyházi közéletet, a Biki Károly esperes lelkész el- hunytávai. Az éa és szív embere, a megtestesüli szelidió.g, a köz fáradhatatlanul tevékeny munkása, több hónapi sinlődözés után visszaadta b lkét leremiőjének, igaz részvétet keltve, őszit.to fgddlm-.t hagyva maga után mindazoknak szivében, a kik őt közelebbről ismeiték, s mindazoknak, a kik az ö irodalmi és egyházépitp munkásságát, a tanügy iránti lelkesedésének jeleit lát— h újak. A gyakorlati élet követelményeivel számolt vő nem.-s ideálizmus volt életének vezérszö.óuieke s az tette őt a köíelessóg- teíjesités példányképóvé s minden szépnek és jónak lelkes hívévé. Életrajzi adatait a következőkben közöljek : Született 67 évvel ezelőtt Tepén, nemesi szülőktől. D jinokrutikus érzelmeire jehemző, hegy nevét egyszerű „i* vei s aem „y“-nal irta. Gimnáziumi és technológiai tanulmányait a debreceni református fu kólában végezte, ugyancsak Debrecenben nyert segédleíkészi es segédtanári állást. Innen ment 1873 bin lelkésznek Győrt lökre s csakhunar megnősü l, nőül vevőn, most utánira vigasz.alhatallanul kesergő s éltek mindvégig imádásig, szeletelt nejét Bínky Katalint. Aőg lehet képzelni is e földön boldogabb családi életet, mint, a mily. nek tanúja volt a győ teleki kis parókh'én. 26 évi ielkószdége ideje a’att az egy- h'z egeszen újjászületett; szép templom, második iskoU felfutása, a ptpilak dHzes átalakítása tanúskodtak tevékenysége mellett Valóban nem rosszukat, hanem rendezeti viszonvo1'11 hagyott maga után, midőn 1900-ban elfogadta a szatmári egyház meghívásét és ide jött lelkésznek. Ifeni tevékenysége ismeretes olvasóink élőt' s crak röviden jegyezzük fel e lekezeli'1', hogy a ref. tanitónőképző intézet fiOAUu-ija a |t.gn gyobb részben az ő 6 creme. A ref. leányinternátus, a megújító't templom fpu et, a kántori lak, mind az ő bölcs v-zetésének jelei. K'v Hí gondot fordított a lelkiekre Í3. A pro!, nőnevelés előmozdítására megala kHolta a Szaimá^vármegyei Lorévffy Zsuzsámmá egyesülő ; annak kebelében havonként szónko'-iató, nemesítő és tunuls gos estélyeket rendezett. Kiváló szeretettel karolta fel a külterületen szétszórva élő jf. hívek lelki gondozását, azokat összegyűjtötte, időnként vallásos estélyeket tartoa nekik. A buzgó, kedves midoru s irodalmi téren is ismert nevű lelkészt, a szatmári egyházmegye is méltánylásának s bizalmán agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő“ • — közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellet. Szatmár és vidéke legnagyobb elpőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron lévő nyári áruk az eddigi árnál jóval olsóbban szerezhetők be Jeleli somunk 8 oldat iepjedel.mil
