Szamos, 1912. július (44. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-09 / 152. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. julius 9.) 152. szám. Városi közgyűlés. Munkát a helyi iparnak! Ez volt a szálló ige a tegnapi városi közgyűlésen. Ami pedig ezt fölidézte, az a polgári fiúiskola építési munkálatainak vállalatba adása körül kifejlődött parázs vita volt. Két indítvány állott sjemben egymás sál, ícindakettő jogosult és megokolható, de egyik mellett sem nyilatkozott meg a közgyűlés többsége, hanem döntés nélkül adta vissza az ügyet a tanácsnak, — boldoguljon vele, ha tud. Az egyik álláspont az volt, hogy a munkálatot Tarján és társa budapesti cég mint legolcsóbb : kapja az asztalos, lakatos, és mázoló munkák kivételével, amelyekre helybeli iparosok még a Tarjánénál is olcsóbb ajánlatot adtak. A másik álláspont kiindulási alapja a helyi ipar védelme volt. E szerint helyi vállalkozóknak kell adni a munkálatokat még áldozat árán is, mert ebben az esetben a he’ybeli iparosok érdeke meg van védve s a vállalati nyereség is a városban marad. Mindkét felfogás a legkiválóbb bizottsági tagokat vitte a harcba. Különösen az első álláspont mellett hozott fel súlyos érveket Keresztszeghy Lajos dr., aki azt hangoztatta, hogy a város vállalatainak komolyságát kockáztatja, ha a pályázati eredményeken tuiteszi magát és drágább ajánlatot fogad el. Azonkívül 11.600 korona sokkal jelentékenyebb összeg, hogysem azt a város föláldozhatná, aztán ezzel az összeggel úgy sem a helyi iparosokat, hanem csak a helyi vállalkozót boldogítaná. A helyi ipar érdeke megvédhető a fővárosi vállalkozóval szemben is, mikor a főbb munkálatokat, az asztalos, lakatos, mázoló munkát a város kiveszi a vállalatból 03 közvetlenül adja ki a helyi iparosoknak. A téglát a vállalkozó úgyis kénytelen helyben besae.ezni, kőmü veseket és fuvarosokat jsom hozhat Pesttől, banem csak helybelit alkalmazhat. Hol van tehát a helyi ipar sérelme? Az ellenkező álláspont mellett Nagy Barna dr., Glatz József dr., Tauódy Márton dr. és Tanódy Endre dr. szólalt fel. Végre is úgy határozott a közgyűlés, hogy visszaadta az ügyet a tanácsnak újabb javaslattétel végett. A közgyűlés lefolyásáról egyébként tudósításunk a következő: Polgármesteri jelentés. A közgyűlést Csaba Adorján főispáu nyitotta mi g. Ezután Pirkler Ernő dr. ol vasta föl Vajay Károly dr. kir. tan., polgár- mester havi jelentését. A jelentés első része a városi közigazgatás áilapotávál és a folyó év első felének ügyforgalmával foglalkozik. Megállapítja, hogy magánál a központi igazgatásnál, tehát: a tanácsnál és polgármesteri hivatalnál 601 ügydarabbal több érkezett be mint a múlt óv hasonló szakában. És ez úgy van a közigazgatás minden ágában : rendészetnél, közegószségi szolgálatnál, köz ségi- és adószámvevőségekuól, gazdasági hivatalnál és műszaki hivataloknál. A tisztviselők elismerósreméltó munkásságot fejtettek ki s ha mégis voltak észrevételek az eljárás nehézkessége és körü!- ményes volta ellen, úgy a hiba nem a tiszt viselőkben, hanem a rendszerben keresendő. Néhány üdvös újítást be is vezetett a tanács a községi számvevőségnél. Végül a po'gármesteri jelentés oda konkiudál, hogy a vá”os népessége elég nagy, gazdasági és kultur élete pedig elég fejlett a hoz, hogy a közigazgatás áttérhessen a nagyobb városokban régen bevált ügyosztály-rendszerre, ami az ügyek eiiutézósét egyszerűsíti és sok becses munkaerőt fölszabadit az elő- admányozás nyűge alól, miáltal méltányo- sabb munka megosztás mellett több pozitív eredményt lehet fölmutatni. Megokolja ezután a polgármester, hogy miért nem vette az uj szervezést eddig tárgyalás alá s kijelenti, hogy azt legközelebb napirendre tűzi. Meleg szavakkal emlékezett meg a jelentés Jeney György és Fechtel János bizottsági tagok haláláról s a közgyűlés polgármester indítványára mindkettőnek órde meit és emlékét jegyzőkönyvében megörökítette és a gyásztól sújtott Jeney családnak, valamint a kir. kath. főgimnáziumi tanárkarának részvétét fejezze ki. Ezenkívül még egy őszinte részvét nyilatkozat jutott ki Hatvani Péter családjának. Árvaszéki ülnök választás. Közgyűlés a városi árvaszéknél megüresedett kül tagságra egyhangúlag Visky Károly nyug. kúriai bírót választotta. Rendészeti szakbizottság kiegészítése. Tankóczi Gyula főkapitány mint a rendészeti szakbizottság elnöke előterjesz tóst tett a szakbizottság kiegészítése iránt, mivel a bizottság tagjainak csekély érdeklődés megbénította a bizottság működését. Közgyűlés tehát néhány bizottsági taggal kiegészítette ezt a szakosztályt. Fontosabb azonban az, hogy a törvényhatóságon kivül álló elemeket is bevont a bizottságba és pedig Banner Antal, Katona Nándor kir. főmérnököket, Kótai Pál faipari szakiskolai igazgatót, Kovács István vizmüigazgatót és Köröskényi Jenő mérnököt. A vámszedési jog meg- hosszabitása. A Szamoshidon gyakorolt vámszedési jog meghosszabbítása iránt a kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztés szövegét a közgyűlés eifogadtá s a felirat sürgős felküldésével a tanácsot megbízta, mivei a vámszedési jog augusztus hóban lejár. Szakbizottsági javaslatok. A gazdasági szakbizottság javaslatairól legközelebb hirt adtunk. A közgyűlés a javaslatokat változatlanul elfogadta. Á villamvilágitási szakbizottságtól három javaslat került a közgyűlés elé. Ezeket is elfogadta a közgyűlés. Tárgyuk : a villám világítási igazgató, az üzemi alkalmazottak és a vili. szakbizottsági tagok jutalékának megállapítása volt. A rendészeti ügyekkel szemben a közgyűlés szeszélyes kedvében volt. Két telekfelosztási kérelem közül egyiknek helyt adott, a másikat elutasította. Magánkérelmek. Végül közgyűlés Éder Ezékiel kereskedőnek kilátásba helyezte a községi kötelékbe fölvételt. Nagy Gáborné szülésznőnek oklevelét kihirdette és Csomay Aladár dr. alkapitánynak 4 heti szabad-ágot engedélyezett. A szalmáfmeggei cpéplőgép- tulajdonosok szövetsége. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, julius 8. Vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza közgyűlési termében igen élénk érdeklődés mellett alakult meg a „Szatmárvár- megyei cséplőgéptulajdonosok szövetsége. A szövetség igen üdvös célokat tűzött maga elé, amelyeknek megvalósulása a nagy lelkesedést tekintve, már a közel jövőben remélhető. Beható eszmecserére adott alkalmat különösen a munkásbetegsegélyzö kérdése, amelynek ezidöszerinti szervezete nyomasztó terheket ró minden cséplőgép tulajdonosra. Közfelkiáltással választották meg a tisztikart. Elnök Schott Henrik. Alelnökök Scheller Ignác, Bornemisza Endre, Friedman Jenő Ó3 Schmied Antal. Jegyző Ga- leczky Adolf. Pénztáros Rozsnyay Lajos. Ellenőrök Burger Jenő és Kálmán Leopold. Választmányi tagokká egyhangúlag megvalasztattak Asztalos Zsigmond, Balló Ferenc, Balog János, Barbu! Gábor, Farkas Sándor, Galeczky Ignácz, Haris Alajos, Ivány András, Kiausz Beftalan, Kónya Károly, Lázár Dezső, Luby Lajos, Mátyás Mihály, Novák János, Paál Géza, Schott Emit, Szabó Lajos, Trencsényi József, Tóth Ferenc, Weinberger Lipóí, Weisz Lipót és Weisz Samuel. A gyűlés a dé i órákban a tisztikar éltetésével ért véget. Még egy uzsora. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, julius 8. Szatmármegyében ma már igazán nem megy újdonság számba, ha a lap^k nyolc van, száz, meg kétszáz pereentes uzsora esetekről emlékeznek meg. Olyan megszokott, mindennapi eset az már, hogy szinte unalmassá válik a vele valé foglalkozás. Csupán az újságírói hivatás hozza magával, hogy minden egyes uagycbbszabásu uzsora pörről megemlékezzünk és magát a száraz tényt regisztráljuk. Csodálatos, hogy az egymást követő feljelentések dacára folytonosan mind nagyobb tért hódit az uzsora nálunk Szatmármegyében. Hiába valók a szigorított törvények, a példás büntetések az uzsora nem szűnik meg és nem fog megszűnni sohasem. Legalább is addig nem, amig minden egyes esetet az illető károsultak nem fognak a hatóságok tudomására hozni. Amig a paraszt, a szegény kiuzsorázolt nép fölhagy azzal az idegenkedéssel, amelyiyel a törvénykezéssel szemben viseltetik. A legújabb tömeges uzsora eset Szől- lősgyulán történt. Több ottani szegény ember, névszerini: Jakó Gyula, Veres Jó- zsefnó, Lázsi Pálué, Engi Ambrus, Weisz Áron, Nagy Zsigmond, Kocsis Áronná, Zöldi György és Doha János megjelentek a csendőrségen és előadták, hogy Izsák Salamon szőílösgyulai kereskedőtől váltóra vettek föl pénzt és a kereskedő nem keve sebb mint nyolcvan-kilencven százalék kamatot számított. A végső kétségbeesés vitte rá ezeket az embereket, hogy zsarolójukat följelentsék. Mert Izsák Salamon kimóletlenüi ló- peti föl velük szembe ós ha valamelyikük nem rendezte pontosan az adósságát, úgy nyomban foglaltatott nála és árverést kórt Gallérok gó'zmosása = flá JFR kézimunkák, glacé kezíyük tüköríénynyel hófehérre _bútorok, szőnyegek íisztitása. Sy ár főüzlet: Szatmár, Kossuth ß.»u. 10- felvételi üzlet: Kazincs^-u. űltíila*ü. 2. Nag^árolj?: Széchen^i-u. 34- Állapíttatott 1886.
