Szamos, 1912. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1912-06-22 / 139. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. junius 22 ) 139. szám. Országgyűlés. — Saját tudósitónktól. — Budapest, junius 21. Már kora délelőtt sok munkapárti képviselő tartózkodott a Házban, a hol több bizottság ülésezett. Délfelé egészen benépesült a jobboldali folyosó, s a munkapárti képviselők élénken beszélgettek az aktuális kérdésekről, de a legnagyobb érdeklődéssel a Lukács miniszterelnök audienciájáról szóló híreket várták. Gróf Tisza István a szokott időben jelent meg a Házban és délelőtt a gazdasági bizottságban elnökölt. A kepviselőháznsk ma csak formális ülése volt: a további munkarendről határoztak és a bizottságok terjesztették elő jelen- téserket. Félegy órakor nyitotta meg Tisza az ülést, melynek napirendjére a legutolsó ülés napirendjétől eltérőleg, először ismét az elnöki bejelentéseket tette. Az elnök a parlamenti hirlaptudósitók szindikátusának kérésére javasolta a Háznak, hogy engedjék meg Pályi Edének ismét a parlamentbe való bejárását. A Ház ezt megengedte. A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága Beöthy László kereskedelemügyi miniszp • és Teleszky János pénzügyminiszter részvételével E'd ly Sándor elnöklése mellett ma délelőtt 9 órakor ülést tartott, a melyen megjelentek Jakabffy Imre, Nómethy Károly és Stetina József államtitkárok is. A bizottság letárgyalta, majd elfogadta Hegedűs Lóránt előadása mellett az 1912. évi már cius 5 én kötött cukoregyezményről iólesi- tett és a nemzetközi unió meghosszabbitá Sára vonatkozó jegyzőkönyv becikkelyezésé ről szóló törvényjavaslatot, Vadász Lipót előadásában a Japánnal és Portugáléval való kereskedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatot, Beöthy László kereskedelmi miniszter felvilágosítása után a központi statisztikai hivatal munkarendjéről szóló miniszteri jelentést. Sándor János ismertette ezután a vármegyei alkalmazottak illetményeit szabályozó 1904. évi X. törvénycikket, amelyuek mórjositásáról terjeszt be törvényjavaslatot a kormány. Több felszólalás után a bizottság ezt is elfogadta. Majd a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat került tár gyalás alá. Sándor János ismertette. Báró Lévay Lajos, Pap Géza és Haltai Ferenc hozzászólása után ezt is elfogadták, ezután még több kisebb törvényjavaslat került le- tárgyaíás alá. Az állam a városokért. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 21. A városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat egyik melléklete azt tartalmazza, hogy egyes városok mennyi államsegélyt kapnak. E szerint az állampénztárból éven- kint rendelkezésére bocsáttatnak a törvény- hatósági joggal felruházott városoknak a következő összegek: Arad 85 000, Baja 50.000, Debrecen 65.000, Győr 80.000, Hódmező-Vá^árh ly 75 000, Kassa 77.000, Kecskemét 46.000, Kolozsvár 81 C30, Komarom 50.000, Maros- Vásárhely 66.000, Miskolc 72.000, Nagyvárad 75.000. Pancsova 50.000, Péc-i 80 000 Pozsony 75 000, Selmec- és Bélabánya 50.000. Sopron 82 000, Szabadka 90.0 0, Szatmár Németi 70 <>00, Szeged 90 000 Széke sfehérvár 74.000, Temesvár 75 0 0, Újvidék 67.000, Versec 54.000, Zombor 52 000. Összesen 1.761000 koronát. Rendezett tanácsú városok: Abrud bánya 11.CC0, Bártfa 15 0C3, Bizin 14 000, Beregszász 19.CC 3, Beszterce 2O.0C3, Besztercebánya 22.0C3, Brassó 27.000, Breznó- bánya 10.C30, Csíkszereda 13 0CÖ, Cegléd 26.000 Dós 18.000. Déva 16.CQ0. Dicső- szentmárton 24.000 Dobsina 11 000, Eger 35.( 00, Eperjes 26.000, Érsekújvár 15.00", Erzsébetváros 12.C30, Esztergom 34.000, Fehértemplom 15.000, Felsőbánya 11.000, Fogaras 16.000, Gölnicbánya 11.000, Gyer- gyószentmiklós 15.000, Gyöngyös 27X30, Gyula 28 0C3, Gyulafehérvár 19X33, Hajdúböszörmény 20X33, Hajdúnánás 13 000, Hajdúszoboszló 14.000, Hátszeg 14CC0, Igló 13 0C0, Jászberény 24.CJ0, Jolsva 14.000, Kaposvár 26.0C3, Karánsabes 18C30, Karcag 17 000, Késmárk 22.0C3, Kózdi- vásárholy 14.500, Kiskunfélegyháza 29.0C3, Kiskunhalas 25 CIO, Kismarton 14.000, Kis- szeben 11.000, Kisújszállás 15.5000, Kolozs 13.000, Korpona 14.030, Körmöcbánya 10.000, Kőszeg 18C33. Leibic 10.CC3, Léva 14000, Losonc 18.500, Lőc-e 16.000, Lugos 20 000, Magyarkanizsa 13.000, Makó 32.000, Máramarossziget 20.000, Medayes 20.000, Mezőtúr 24X33, Modor 12.000, Munkács 19.000, Nagybánya 20 000, Nagybecskerek 2, 0C3, Nagyenyed 16 0C0, Nagykanizsa 30.0C3, Nagykároly 24.000, Nagykikinda 27X33, Nagykőrös 21.000, Nagyrőce 11X30, Nagyszeben 24.C )0, Nagyszombat 19 0C3, Nyíregyháza 33.000, Nyitra 34.000, Pápa 23 000, Poprád 14.C30, Rimaszombat20.000, Rózsahegy 18.500, Rozsnyó 14.000, Ruszt ll.CCO, Sátoralj ujhely 19 C30, Segesvár 17.500, Sepsiszentgyörgy 16X30, Szakolea 15.000, Szamosujvar 18.000, Szászrégen 17 C00, Szászsebes 17.COO, Szászváros 17.000, Szókelyudvarbely 17.C30, Szekszárd 19.000, Szentendre 17.000, Szentes 35 C00, Szentgyörgy 11.0C3, Szepesbéla 10X33, Szepesolaszi 10C30, Szepesváralja 12 CC3, Szilágysomlyó 17.000, Szolnok 34 0C3, Szombathely 30 000, Torda 20.000, Tren- csén 17 000, Turkeve 14.0C3, Újbánya 12.000, Újpest 22 C30, Ungvar 24C30, Vác 18 500, Vajdahunyad 13 500, Veszprém 20.030, Vizakna 13 000, ZiLegerszeg 21.500, Zenta 35.000, Zijah 17.000, Zólyom 1/ 030, Zsolna 12X30, Összesen 2,090.CC3 ko.ona. Németii ifjak kérése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 21. A németii polgári olvasókör agilis igazgatója Komáromy István törvényhatósági bizottsági tag még a tél folyamán A koldus. Olyan finom, olyan átlátszó, olyan kedves kicsi történet ez, hogy szinte félek papírra vetni. — Hátha megfosztják ezek a hideg betűk friss, álmatlan zománcától. — Fiatal, bájos asszonyka mesélte el nekünk nagyobb társaságban ; — körülöttünk divatos asztalkák, perzsa szőnyegek és a raffinált párisi lukszus minden apróságai. Miért tett reánk olyan benyomást ez az egyszerű kis história és miért hatott a romlott párisi világnak ebben e kis zugában úgy, mint egy régi klasszikus történet, amely minden időben és mindenütt hatásos marad? Talán azért, mert világos, kedves oázis volt ebben a romlott, tulfinumult világban, — Talán azért, mert ahogy néha egy-egy véletlen mozdulat elég, hogy látni véljük az asszonyt a ruhák dacára, úgy elég néha egy pár szó, hogy a nő lelkét meglássuk. Különös lelki kényszerűségről beszéltünk. Ki ne érezte volna vagy egyszer azt a kellemetlen állapotot, hogy amint végigmegy az utcán, nem képes ellentállani annak a kívánságnak, hogy megszámolja a cégtáblákat, vagy összeadja a házszámokat : — ez a különös számolási düh, amikor az ember mindent összead, amit ösz- szeadni lehet s ha az ablakon néz ki, megszámolja, hány férfi és nő ment el az ablak alatt, az utcán megolvassa a gáz- lámpákat addig, mig egy bérkocsi el nem megy mellette és aztán újra kezdi. Más kor, ha pamlagon fekszik, összeszámlálja, hogy hány kötet könyv van a szemben levő könyvszekrényen, Az agyvelőnek ez apró betegségeiről folyt a beszéd. Bevallottuk apró gyengéinket ; különös szeszélyeinket és megnyugtattuk egymást azzal, hogy a másik még rosszabb, még idegesebb, mint jó magunk. Csak egy fiatal asszony nem szólt semmit, hallgatott bennünket és csodálkozni látszott a mi furcsaságainkon. Nagyon csinos, bájos kis asszonyka volt, sze- szelid kifej ezésü arcát simára fésült haj környezte. Megkérdezték őt is: Hát ön asszonyom, ön ment ezektől a modern bajoktól; semmiféle ideges érzése nem volt — soha ? Keresgélni látszott emlékeiben, nem tudott semmi efféléről. Éreztük mindnyájan, hogy igazat mond, hogy őt tényleg nem bántják efféle idegbajok. Nyugodt, csendes modora, érintetlen jóhire megkülönböztette őt ezektől a párisi divatbáboktól, akiknek mindig annyi bajuk van az idegeikkel. Szerénységét azonban bántotta, hogy igy megkülönböztette magát a többiektől, hogy csák ő ne szoljcn semmit, mikor a többiek mind bevallották gyengeségeiket. — Hát Istenem, nem megmondtam, hogy ón összeszoktam volna adni a bérkocsiszámokat, vagy ha bútoraimat számlálnám, mikor lefekszem. És mégis a múltkor történt velem valami különös, mert ha jól értem önöket, valami ösztönről beszélnek, vagy talán jobban mondva egy belső erőről, amely néha arra kényszerit bennünket, hogy rögvest megtegyünk valami egészen közönbös dolgot, mintha az életünk függne tőle, — Kértük nagyon, hogy mondja el esetét. El is mondotta az ő szerény, kedves modorában. Négy-öt napja történt velem ez a dolog. Elindultunk sétálni Suzannal, a kis leányommal, — hisz ismerik ugy-e —
