Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-20 / 90. szám
2, oldal. SZAMOS (1912. április 20.) 90. szám. — Az uj belügyminisztériumi osztály egyik legfontosabb szerve lesz az állami hálózattól teljesen független országos rendőrségi telefon, melynek segítségével módunkban lesz egyes bűnesetekről pillanatok alatt értesíteni az egész országot, annak minden közbiztonsági hatóságát s smokkal egyidejűleg megkezdeni a nyomozást. Ezzel azután vége szakad annak a szomorú állapotnak, hogy egyes határvárosokban csak akkor értesültek egy-egy eseményről, amikor a hajszolt bűnös már régen túl volt árkon-bokron. Mozit épít a város. — Saját iudósitónktól. — Szatmár, ópr. 19. A folytonos drágaság a városok háztartásába is annj .ra reáfeküdt, hogy ma már a városok újabb és újabb jövedelmi források után kutatnak. Egyik újabb, azaz hogy legújabb jövedelmi forrásnak kínálkozik a mozi-sz'n- ház építés, amellyel a németországi városok már régebb idő óta eredményesen ope rálnak. Vajay Károly dr. kir. tanácsos, polgármester a legutóbb tartott városi tanácsülésen már föl is hívta a tanácstagok figyelmét erre a jövedelmi forrásra. A polgármester előterjesztése szósze- rint a következő: Ismeretes a Tekintetes Tanács előtt már a magyar városok egynémelyike által is felismert a külföldi, de főleg a német városokban már nagyban virágzó s úgy gazdasági, mint kulturális terén megbecsülhetetlen szolgálatokat tevő vállalkozás a mozgófényképszinházaknak, a kinemaskecs színdaraboknak, illetve ezek előadási jogának a közjövedelmek kihasználására való hasznnsitása. Egyszerre valami hallszik, zörög a haraszt, az avaron, bent az erdő mélyén megvillan valami szürkés-fehér alak. Jön is egyenesen felénk, néha meg-megáll, hallgatózik s az ütemes koppanásra megint elindul. Nem lehet kivenni tisztán, miféle állat ? A napnak már több mint fele elbújt, elsötétült, egy kis felhő is úszott reája s igy még homályosabbá lett az erdő. Végre kibúvik a szál erdőből izgatottságunk tárgya: egy nyúl. Kopott az árva nagyon. Kopott és sovány. Meglátszott az anyaság rajta. Amint a koppanások mindsürübben, hallatszanak egymásután jönnek ki itt- amott a nyulak. Néhol három is egy csapatban s keresztül bukdácsolnak egymás hátán. Nyomukba igyekszik egy márciusi kis süldő, — akkora, mint egy macskafiók — de nem győzi lábbal, se’ szuszszal. Fegyverünk még mindig mozdulatlanul feszül kezünkben. Nem ezekre várunk. Csak szem- pillantásunkkal intünk nekik egy búcsút az őszi viszontlátásig. De ezalatt mintha az alkony kissé derülne. Egy vékony fénysugár tűz bele a szálerdő nyilamába s e pilA magyar városokat eddig ezen vállalkozás és irányzattól visszatartotta azon aggodalom, hogy a közönséget a színháztól elvonja, ma már azonban a mi városunk is kinőtt azon kisvárosok sorából, ahol mesterséges utón hatósági befolyással kell a közönséget a színház látogatására szorítani, de minél tovább a színház helyzete és szerepe is hazafias és kulturális jellege mellett hovatovább szórakoztató, mulattató, ezzel kapcsolatban üzleti je'lege domboroeik ki s igy nem lehet ma már a színházlátogatás biztosítása miatt egyik szintén kulturális intézmény létesítését és azt meggátolni, hogv ily előadások egész éven át, tehát a téli hónapokban is tarthatók ne legyenek, mert hiszen a nyári hónapokban ezen színházak látogatására leginkább hivatott tanulóifjúság távol van, katonaság hadgyakorlaton van éa a munkás- osztály a szabadban keres szórakozást, vagyis egy ily vállalkozás csakis úgy válik be gazdaságilag és kulturailag is, ha ha az előadások egész éven át tarthatók lesznek. Én a magam részéről leghelyesebbnek vélném, ha a mozgófénykőp-sziDházat városi alapításban, tehát községi alapon létesítenénk, mert igy a vállalkozás egész jövedelme a közpónztárt illethetné, de nincs kifogásom, ha a közpénztár meg felelő dotálása mellett bizonyos évekre, a létesítés és kihasználás magánvállalkozónak tartatnék fenn. Tájékozásul megjegyzem, hogy Kassán, ahol egyébként egy közcélt szolgáló, várost szépítő egyesület létesítette a kassai Uránia-szinházat, a város 11 800 korona évi jövedelmet kap bér gyanánt s ezenkívül az összes közteher es fenntartás bérlőt terheli. A vállalkozás gazdasági része teljesen biztos s igy az eszmét a legmelegebben ajánlom a tekintetes tanács és a város közönségének figyelmébe. Folyton szaporodó kószkiadásaink a bevételeknek iiy közvetlen forrásokból való fokozását igénylik s ez, mint egyik legbiztosabb jövedelmi forrás, el nem mellőzendő. Kérem tehát ezen ügy megfelelő előkészítésére elnökletem alatt egy szü- kebb körű, főjegyző, főkapitány, gazdalanatban megvillan bárom gömbölyű magas alak: három suta. Lassan jönnek, tévetegen mog-megállanak, majd libasorban kilépnek a tisztásra, 40 lépésnyi távolságra. Az édes anyaság ártatlan bájával kö zelednek ; semmi félsz nem látszik meg rajtuk. Rózsás orrocskájukat összeütik egymással, pillantgatnak jobbra-balra, majd csöndes ügetéssel vonalunkon keresztül vágnak a hátunk mögött elterülő cserjésbe. Viszontlátásra 1 Azalatt közelednek a hajtók csöndé sen; a nap is mindjobban derül s már egész sugárkévét szór az avarra. Táncoló szúnyogok nagy rajban röpködnek a fénysugárban s egy mély hangú dongó bug körülöttünk. Fegyverdurranás! Utána a második. Valaki duplázott. Kíváncsian tekintünk az állás vonalán végig. Egy hatalmas bak nyargal az utón keresztül, fittyet sem hányva a duplának. A nap lerázta magáról a tolakodó holdat, teljes fényben ragyogó orcája s kipirultan, kacagva nézi a duplázó vadászt s a vígan nyargaló bakot. sági tanácsos és főmérnökből, továbbá Fogarassy Sándor, Vaj \j Imre dr., Ta- nódy Márton dr., és Keresztszeghy Lajos dr. bizottsági tagokból álló bizottsggot kiküldeni, akikhez még majd, az ügygyei már foglalkozó ftgy-kót egyént is meg fogok hívni, hogy első sorban arról határozzunk, vájjon az alapítást mely alapon, vagyis városi vagy magánvállalkozás utján vigyük-e keresztül s a részletkérdéseket megbeszéljük. Addig is minden esetre szükséges, hogy a tekintetes tanács az elsőfokú rendőrhatóságot, a rendőrfőkapitányt hívja fel, hogy ilyen- féle engedélyeket esek oly feltétel alatt adjon ki, hogy azok bármikor visszavonhatok legyenek, illetve, hogy az ilynemű színházakra vonatkozólag alkotandó szabályrendeleti intézkedések érvénye, a netalán kiadandó ilynemű engedélyeire is kiterjed s e címen semmiféle kiadással engedélyes nem élhet, az ügy nyilvántartása céljából, ilyen engedélyek kiadásáról a városi tanácsot értesítse. A tanács ezt a javaslatot elfogadta s átirt a főkapitányhoz, hogy további en gedélyeket ne adjon ki. Vitrioldráma Szatmáron. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 19. Dőli rendkívüli kiadásában a .Szamos“ már hirt adott arról a szerelmi drámáról, amely ma, a kora reggeli órákban játszódott le a város egyik uéptelen és ‘csöndes negyedében, a Z »rda-utcaban. Egy szegény, szerelmében csalódott nyomdászsegód állott bosszút hűtlenné lett kedvesén, aki másfél évvel ezelőtt viszont a férfin torolta meg a csapodárságot és ugyarcsak vitriollal öntötte le és csúfította el az egész arcát. A pikáns és izgató momentumokban bővelkedő drámáról tudósítónk a következőket jelenti: Ma reggel nyolc órakor egy dúlt arcú, egész testében remegő ember állított be a „Szamos" szerkesztőségébe. Illedelmesen köszönt, Olárovics Árpád néven bemutatkozott, inujd izgatott, szinte siró hangon a következőket mondta : — Levelet hoztam. Ezt a levelet egy szerencsétlen ember irta, aki egy fél órával ezelőtt vitriollal leöntötte azt a nőt, aki másfél évvel ezelőtt ellene követett el szintén vitriolos merényletet. Most pedig megyek a csendőrségre és feljelentem magamat. Ezzel lelett az asztalra egy zárt borítékot, amely a Szamos szerkesztőségének volt címezve és távozott. A levél, a maga egyszerű nyelvén, stiláris és ortográfiái hibáival együtt igy szól: Tek. Szerkesztősét)! Nem tudom, hogy még visszaemlékezik, a t. Szerkesztő ür arra a vitriol merényletnek, mely egy és fél előtt történt, egy Olárovits Árpád nyomdászai, de azt hiszem, hogy igen. — Ennek az ügynek most megint 2 szerencsétlen ember az áldozat én meg az asszony Demeter Etelka volt Ta- másy G-né. Mielőbb belefognám a mondani valómba, azt akarom moi dani, hogy az egész bajnak az okozója az ő nénje Jelinek Gyuláné, ez a nő, akit már a rendőrség is már ki akarta tiltani a város bél csúnya dolgok miatt, ezaz asszony is ezt akarta, hogy 9n- gemet leöntöttók, ez az asszony is Különleges csipkéié-s- ÓT/*. . T>A 1 Szatmár. = Gyári főüzlet lés, hűen minta után AX« J Icljt-l X <i 1 Kossuth Lajos - utea 10 szám. FelvéteU űztelek; Kazlnczy-utca 17. sz. Aíliia-uíca sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Alapittatott 1886n x.
