Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-17 / 87. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmér, 1912. április 17„ szerda. 87. szám. A kormány lemondása, Szatmár, ápr. 16. (—V—r) A minisz'erelnök még iöl sem szállt a bécsi gyorsvonatra, az ellenzéki árokpartokon már is meggyui- tották az örömtiizeket annak örömére, hogy a kormány megbukott. A legvérszegéuyebb vidéki napilapok is különkiadásoztak a korminy „bukásának“ örömére Pedig, amikor e sorokat írjuk, a kormány még sem meg nem „bukott“, sem le nem „mondott“. E két szó között ugyanis lényeges külömbség van. A Khuen-kormány a mai napon tényleg beadja a lemondását, de ez nem azt jelenti, hogy megbukott. Tovább is ülhetnének azokban a bársonyszékekben, ha csak íelényit is engedtek volna az önérzetükből, mint amennyit a Bécs felé sandító negyven- nyolcas honmentők engedtek. Khuen lemondásának oka az, hogy Auífenberget Bécsben nem akarják meneszteni, hogy a miniszterelnököt arra akarták kényszeríteni, hogy a delegációban ugyanazzal az emberrel tárgyaljon, aki egyedüli okozója volt a rezolució fölborulásának. Erre Khuen nem volt kapható s ezért inkább lemond, semhogy a magyar kormányt megalázás érje egy olyan ember miatt, ki nem késik a legkisebb alkalmat is megragadni arra, hogy a magyarság ellen táplált antipátiáját fitog- tis^a. A bécsi erőskóz, amely az unbedingte Unterwerfung igájába akarta a magyar minisztériumot hajtani, ezúttal a lev góbé ütött, mert a magyar kormány kedö tisztelettel félre állt a megalázás csordultig megtelt poharától. Kár volt azonban az öröuitüxeket meggyujtani, mert olyan viharos, zivataros időket ólünk, hogy ezek a lángok könnyen végig futhatnak az országon s nyomukban nem öröm, de pusztulás marad. A válság most már rövidesen véget ér De azt még a legbeavatottabbak s*m tudnák megmondair, hogyan. Bárki vállalja is a kormányelnökséget, számolnia kell a munkapárttal, amelyet a bécsi intrika most már az ellentállás terére tolt. A delegáció e hó 23 án ül össze. Addig a kibontakozásnak meg kell törtéibe, mert különben nem lesz ujonco- zás. Az ellenzéknek őst lenne alkalma a tulajdonképpeni elléntálláara, de ebből nem lesz temmi. Nem pedig azért, mert Bécscsel nem akar, illetve nem mer szembeszáHani, mert ezzel veszélyeztetné eddigi harcának tulajdonképpeni célját : a hatalmat. Hiszen köztudomású, hogy a véderő- reform megakadályozása, a választójogi követelés mind csak arra valók voltak, hogy eltakarják velük tulajdonképpeni céljukat, a hatalomrajutást. Hogy pedig ebből semmi sein lesz, az természetes. Bécs megfizeti a selmákat, de kezet nem fog velük Most azután végleg lehűl a lepel a nagy színjátékról és a nép szemtől* szemben meggyőződhetik róla, hogy a feketesárgának kikiáltott ,rormány inkább lelépett a hatalom polcáról, semhogy megaláztftssK magát és ugyanakkor a íölpántlikázott kurucok szépen levetették gombrajáró párducbőrüket s egy rabszolgát is megszégyenítő hctrét- görnyedve lesik Becs kegyeit. Ä képviselűqáz ülése, — Saját tudósitónktól. — Budapest, április 16. Návay Lajos elnök fél 11 órakor nyitja meg az ülést. A jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül hitelesítik. Éinök bemutatja az összeférhetetlenségi zsűri Ítéletét Széchenyi Emil gróf ügyében, mely kimondta, hogy Széchenyi Emilnek a Minerva biz ositó társaságnál elfoglalt igazgatósáéi tagsága nem összeférhetetlen. Jelenti, hogy a horvát kérdés fontosságára való tekintettel engedélyt adott Egry B Iának, P. Ábrahám Dezsőnek, Bakonyi Samunak, Zichy Aladár grófnak, Polonyi Dezsőnek és Batthyány Tivadar grófnak a napirend előtti felszólalásra. Napirend előtt. Egry Béla: Bírálat tárgyává teszi a UJ3 Charles Baudelaire. Irta: Barna János. dr. (Folytatás és vége.) Nyugtalan a lénye és csüggedő lelkén hosszú gyászmenetek vonulnak át halkan s a remény zokogva sir föl szive mélyéből és i.z iszonyú félelem kitűzi szivében gyászlobogóját. Mint a szélvésztől fölkorbácsolt tenger, úgy háborog benne a bánat. Szivében ott sziszeg egy sárga viper t s bármit tesz, bármit cselekszik, fölsziszeg, hogy megéri e az estét. Benső érzelmeit rettentő szomorúsággal tárj i föl: Az asszony körme-foga tépte össze, Szivet keressz, felfalták a vadak. Szivein! lebujja ronda vad tömegnek, E palota : dözsölnek, verekednek . . . Mily illatos oh meztelen nyakad. (Pekry Ki oiy fordítása.) Az élet minden sivársága közepette is egyetlen fázis a nő illatos nyaka. Ez az, mi felüditi megvánnyadt lelkét. Össze van törve egészen s mint a repedt harang, olyan a lelke s miként annak a hangja tompa és nem tud érces - hangot adni, épp úgy van ő is; éneke el- csuklik, hangja bágyadttá válik, mint a sebesült harcosé, aki utolsót sóhajtva felhörög. Látjuk, szivét a kétség, a bu, az unalom marcangolják s ezek a lélekkinzó érzelmek jutnak kifejezésre költészetében. Belső énjét igyekszik mindig adni s n- m akarja leplezni sohasem legkinzóbb lelki vajúdásait sem. Ezért nem egyszer ellentmondások fo'dúlnak elő poézisében. Megeset', hogy amit ma dicsérőndenek talált, azt holnap hideg gunyjával öntötte végig. Keserűségében a sátánhoz fordult s bánatában zsolozsmát /eng hozzá, hogy azután hangulatit megválórásával az igaz vallásos érzés váljék úrrá egész valóján. Mindezek a szélsőségek beteg ideg- rendszerének működésére ve/elhetők vissza. A láz szülte meg dalainak jórészét s ez láttat vele sokszor borzalmas képeket. Hajszolva keresi a boldogságot. Mindent megpróbál, hogy birtokába juss n, hátha a nyugalmat, hátha a boldogságot kapja szenvedéséért cserébe. Nyugtalanul vergődve haladt szomorú végzete felé s a mámor és üde hajszolásában törékeny, sorvadó szive összetörött. Porig lealázva, az istentelensóggel kacérkodó poétának 'érdé megcsuklik és imára kulc-clja össze kezeit. Imádkozni akar. Az imádság balzsamos liirőjóben tisztára, fehérre ak-rja mosni lelkét. Visszatér istenhez, akitől elszakadt. A gyermekkor vallásos ideáljai újra föl- élednek szivében. Bünbánólag veri mellét, szánja már bűneit « utálattal fordul el kicsapongásainak színterétől is. Naplójában benső átalakulását hiven lefesti, de költeményeiben már nem jut érvényre az újjáalakult költő, mert az uj eszmék nem alkalmasak nála arra, bo.y a szunnyadó költőt munkára sarkalják. Költészete csak keservek, szenvedések, lelki válságok és érzéki képek megrajzolására bírt érzékkel, ruha fest, == fíAjJLÁ JER PÁR SZATMÁR. = VEGYILEG TISZTIT lmt)1 ^ -Si V1V 1 AlaplttatoM t886-ban wyár főüzlet: Szatmár, Kossuth £ajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazincz^-utca 1^., Glltila*utca 2. Hágádról? : SzécHenyi-u. 4JeKess ssämunk iO oldal térj ©iá «Imii.
