Szamos, 1912. április (44. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-17 / 87. szám
* 2. oldal. (1912. április 17.) 87. szám. horvát állapotokat, ami miatt a magyar kormányt teszi felelőssé. Amennyire elitéli a horvát trialisztikus törekvéseket, annyira kárhoztatja a kormány eljárását az abszolutizmus mialt. Konstatálja, hogy 36 év óta a horvátok igényeinek kielégítésére nem történt semmi. A trialisztikus törekvések Khut n báasága idejére vezethetők vissza. Legjobban sajnálja az ott élő magyar tisztviselőket. Épp azért szükségesnek tartja a Máv. üzlet vezetőségnek Zágrábból való elhelyezését Pécsre. JP. Ábrahám Dezső : Teljesen magáévá teszi Egry fejtegetéseit és neki is az a nézete, hogy a horvát kérdéssel nyilt ülésen kell foglalkozni. Támadja a kor mänyt a kivételes horvát állapotok miatt. Kifogásolja azt, hogy az 1868. évi kiegyezési törvény végrehajtva nincsen. Követeli ennek végrehajtását. Elitéli a horvát sajtó üldözését és tiltakozik az ellen, hogy ott a magyar lapokat is elkobozzák. Szükség van Horvátországban az erős kézre, de a tri alisztikus törekvések elnyomására nincs szükség alkotmányfelfűggesztésre. Benedek János: A horvát állapotokat veszedelmesnek tartja Magyarországra nézve is. Se a magyar, se a horvát közjog királyi biztost nem ismer, ilyet sem Magyarországon, sem Horvátországban elismerni és tisztelni senkise tartozik. Ä szatmári ipartestületi. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 16. Közel három évtizede annak, hogy a magyar törvényhozás megalkotta az 1884. évi tizenhetedik törvénycikket, mely szerint a törvényhatósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú városokban, valamint oly községekben, melyekben legalább 100, képesítéshez kötött mesterséget űző iparos van, az érdekeltek kétharmadának kívánságára az ipar és kereskedelmi kamara meg hallgatásával s a törvényhatóság jóváhagyásával az iparhatóság által ipartestületet alakíthassanak. Bár az ipartestületek többé-kevésbé autonom jogokat biztosítanak az iparosságnak, mégis ma, 28 esztendővel a törvény életbelépte után igen sok, számottevő iparos más feladatok megoldására nem volt meg benne az erő. A szenvedő embert látjuk minden túlzások dacára is müveiből kialakulni, aki keresi az enyhületet mindenben, de nem találja föl. Cseng a boldog szerelem után, de csak a megfizetett szeretkezésekből jut ki neki. Keresi a nyugalmat, a boldogságot, de csak szenvedésben van része. Fut a másnap után, de hiába, mert el- vásik lelke s csömörre ébred föl. Élete a szenvedések, a csalódások láncolata volt, ezer bajához még a szegénység is társul szegődött s terhesebbé tette az életet. Nem volt szerencséje semmiben, nem jutott számára semmi jó az éret asztaláról. Még a dicsőségnek sugaras melegében sem részesült, a szerencsében. Kortársai nem ismerték föl igazi nagyságát és nyomorultul tengődni hagyták. Tiz évnek kellett semmivé válni halála után, hogy SZAMOS város van Magyarországon, melyekben nincs meg az ipartestület, melyekben az iparosok nem élnek ama törvény biztosította jogukkal, hogy iparáguk belső életére vonatkozó, hosszú tapasztalatot és szakértelmet igénylő ügyeiket magok intézzék el. Ennek az elzárkozódásnak oka pedig az, hogy a céhekből kit lakúit ipartársulatok évszázadok, vagy évtizedek óla gyűjtött vagyonukat féltik. A szatmári ipartestület megalakulását is ez késleltette 28 esztendeig. Távol áll tőlünk, hogy ezeknek az ipartársulatoknak a régi, évszázados hagyományokhoz való kegyeletszerü ragaszkodását lekicsinyeljük. Teljes őszinteséggel ismerjük el az apóról fiúra maradt hagyományok ápolását. A haladó kor azonban föltartózhat- lanul rohan előre a természetes fejlődés szülte igények végre oly erővel léptek hóm • loktérbe, hogy többé a szatmári iparosság sem maradhatott tétlenségben s elhatározta, hogy igenis fölhasználja törvényadta jogait és ipartestületben tömörül. Szatmáron a képesítéshez kötött ipart űzők száma 655. Ezek közül az ipartestület alakulását kérő ivet 440 en Írták alá, vagyis kétharmada az iparosságnak. Az előkészitö-bizottsűg kérését a rendőrkapitányság, mint elsőfokú iparhatóság a törvény intézkedésének megfelelően áttette a debreceni ipar- és kereskedelmi kamarához, honnét ma a következő válasz érkezett : Szatmár-Nómeti szab. kir. város tek. rendőrfőkapitányának. 4413—912. számú átiratára közöljük, hogy a szatmárnémetii ipartestület megalakítását a kamara szükségesnek tartja és a jelenlegi megalakítási óhaj- nyilvánitás alapján megalakithatónak is tartja. Bizton reméljük, hogy Szatmár- Németi szab. kir. város törvényhatósága saját részéről is hozzájárulását fogja adni. A kamara külön is felkéri a t. neve ismertté legyen. A múlt század hetvenes évei óta emléke folyton emelkedőben van s egész iskola támad a régen por ladó költő nyomában. A sátáni iskola őt kiáltja ki fejének s hirdeti fennen eszméit. Kortársai gondolkozását jól ismerte, tudta, hogy nem értik őt: Nem kisér halotti pompa, Ismeretlen sirba térek, S halk búcsúzó gyászzenémet Szivem, e gyász dob kopogja. (Kosztolányi Dezső fordítása.) Elismerésben nagyon kis része volt életében. Verseit a legelőkelőbb lapok alig közölték s addig követői közül akadémikus is került ki, Jean Richepin. Halálakor sem ismerték még, de később uj phoenixkónt föltámadott poraiból és az *j életre keltett költő élni fog sokáig, nagyon sokáig, nem csak az irodalomban, de.az embereknek ajkán is. czimet, hogy a megalakítást lehető sürgősen elősegíteni szíveskedjék. A Kereskedelmi és Iparkamara nevében : Debrecxeni Lajos Rác* dr. elnök. s. titkár. Illetékes helyről azt a hirt nyertük, hogy az elsőfokú iparhatóság pártolóan terjeszti a tanács elé az ipartestület ügyét azzal, hogy a megalakulás kimondásához hozzájáruljon. Mi, akik jól ismerjük a tanácsnak iparfejlesztési programját, egy percig sem kételkedünk benne, hogy azonosítani fogja magát az ipar- és kereskedelmi kamara álláspontjával s hogy a szatmári iparíestü- Jet legkésőbben a jövő hó elején véglegesen jogérvényesen megalakul. Az ipartestület eddigi ellenzőinek meg nyugtatására pedig ezúttal ismételten kijelentjük, hogy a kérvényezők a kérvényben határozottan kijelentették, hogy az ipartár- sutátok vagyonát érinteni nincs szándékuk, hogy az ipartestületet attól teljesen függetlenül alakítják meg. „fjaragszonj rád .. Nagykárolyi társasjáték — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 16. Ha ez a kis közigaz. atási társasjáték nem vágna mélyen a zsebbe (és pedig az állam zsebébe) nagyon kacagnánk rajta. Nem afajta szánalmas kacagás lenne ez, hanem egészséges, humorfakasztotta lelkethizlaló nevetés. De. mert itt az állam pén zéről egy állami segélynek elherdálásáról van szó, hát igenis komolyan foglalkozunk vele, bár jól tudjuk, hogy u nagykárolyi nyekergő sipládák testüleleti nyelvöltögetés- sel felelnek majd. ügy történt a dolog, hogy Nagykároly város pályázatot irt ki egy városi polgári fiú- és leányiskola építésére. A pályázatra 42 ajánlatot kaptak, köztük 10 olyan pályázó volt, kik az összes munkálatot vállalták. A döntés az elmúlt vt-sárnapon (ártott városi közgyűlésen történt, amikor is minden bizottsági tag kapott egy lepedőnyi ösz- szohasonlitó táblázatot, melyből kitűnt, bogy a legolosóbb ajánlatot egy szatmári épitő- vállalkozó cég nyújtotta be. Az ilyen pályázatoknak hivatalos elnevezése „árlejtés“, ami annyit jelent, hogy a város miné( alacsonyabbra szeretné „lej- tetni" az árat. Nagykárolyban azonban az á" helyeit a bosszú vitustáncát „lejtették“. Bosszút, 20000 koronás bosszút akarnak állani Szatmáron, amiért az elcsent pénzügyigazgatóságot hosszú 18 év után igaz utón vissza akarja szerezni. Az összehasonlító kimutatás szerint — melyet az elegancia kedvéért nem Írták, hanem drága pénzen kinyomatták, az egyik szatmári cég a munkát 307160 korona 70 Üzlet áthelyezés táron levő r5f8s, diVal, 1(ész férfi es nfii rabját leszállított árban árusítom. Férfi öltöny szövetből . . la K 80 f-től 1 vég vászon . . . . 8 K — f-től. Férfi nadrág szövetből . . a K 40 f-től 1 vég kanavász . . . . 8 K 80 f-től. Fiú gyermeköltöny szövetből 4 K ao f-től Kosztüm kelmék . . . — K 84 f-től. Unnkae erős nadrág . . a K ao f-től —— Becses pártfogást kér. ■■ WEISZ IGNÁCZ SSü
