Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-20 / 65. szám
9E1M0S (1918 »iwsus 20 > 65. s:.ác . az egész kifogásuk. No és ez a kifogás nagyon is érthető. Félnek a konkurrenciától. Tehát zsebbe vág a dolog. Ez a haimi-i vasút elleneseinek az összes védőargumentuma. Helyezzük már most ezt az indokot az igazság mérlegének egyik serpenyőjébe, a másikba pedig azokat az indokokat, melyek a vasút tervét létrehozták s azokat, amelyek a majd fölépülő vasút létjogosultságát a napnál is világosabban megvilágítják. Az uj vasút nem egyes embereknek, hanem a vármegyének érdekeit szolgálja. Az avasi járásnak, annak a hírhedt fészeknek, hol az emberek mais az ököljog korát élik, 14 községét kapcsolja be közvetlenül a kultúrába. Ezen a vidéken nemhogy vasút, de közutak sincsenek. Ez a vidék teljesen el van zárva a kultúrától, aminek bizony igen szomorú bizonyítéka az a számtalan sok bűneset, melyek annyi dolgot adnak a köz- igazgatásnak és anyagot a zsurnalisztikának. Ez a vasút egy csapásra 10—15000 katasztrális hold földet, annak terményeit hozza közelébb Szatmárboz. Mostanáig ennek az óriási területnek gyümölcstermése csak úgy kótya-vetyén vándorolt ki a lengyelek közé. A szilvatermése például minőség tekintetében jóval fölötte áll a hírneves boszniai szilvának, de eddig Magyarország nem látta haszná , mert az élelmes lengyelek kiszállították külföldre — osztrák tartományokba. De nemcsak Szatmárvármegye egy részét hozza közelebb az uj vasút Szatmárhoz, hanem Ugocsamegyéből is legalább 10—15 községet von a város érdekkörébe. Az uj vonal mentén hatalmas, eddig ki nem használt őserdők terülnek el. Azt már azután a legkeményebb ellenkezők sem vonhatják kétségbe, hogy amint ezeket az erdőket, melyek eddig csakis a vasút hiánya miatt állottak lábon — irtani kezdik — a tüzelőanyag anyagára lényegesen csökken. Legvégére hagytuk a indokoknak, a mit a legelejére kellett volna tennünk, az rediának költői működése. Hozzáfogható keveset, nagy költő, aki hozzá 30 esztendeig volt munkása az irodalomnak, — nem irt. Ebben is mutatkozik bizonyos különcködés, mert a meddőségnek ez a nagymórvüsége nem nevezhető rendes állapotnak. Nem, mint megrovandó dolgot említettük ezeket, csak mint a költő sajátos lelkületére nézve jellegzetes jelenséget. Mert a meddőség még nem hiba. Akármilyen keveset is tudjon teremteni a művész, csak legalább amit ad, az megüsse a remekmű mértékét. Ez nagyon fontos igazság. Herediának szerencséje volt, hogy egy oly nagy nemzet ismerte el fiiának, mint a francia és minden meddősége mellett is méltányolva nagy és kiváló tulajdonságait, a biztos megélhetést nyújtotta neki uj hazájában s az anyagi javadalmakon kívül az elismerésnek koszorúját is reátüzte homlokára. E etrajzi adataiból még kettőt jegy- zünk ide. Az egyik az, hogy az Akadémia 1894-ben tagjai közé választotta. A másik a záró követ jelenti pályafutásában s ez halálának évszáma. Meghalt 1905-ben 63 éves korában, mint a Arzenál könyv- tárnoka. Külső életkörülményeinek egy érdekesebb momentuma van és ez származása. uj vonal menti trachit és bazalt bányákat. Ma a vármegye utait — uey, ahogy a negyedik vármegyéből nagy költséggel és körülményesen beszerzett kövekkel burkolják Ha az uj vonal megnyílik, ugyanakkor megnyílnak a milliókat érő trachit és bazalt banyák, melyek nemcsak a vármegye szükségleteit fedezik majd bőven, de még kereskedelmi cikket is képeznek. Ezek után kézenfekvő, hogy a vármegye 200,000 koronás hozzájárulása elenyészően csekély ahhoz a nagy kulturális és főleg financiális eredményekhez képest. Arról eddig nem is irtunk, hogy az anyagi, tehát közgazdasági előnyökön kívül a nemzeti politika szempontjából is eminens érdeke a vármegye magyarságának, hogy az uj vasutvonat létesüljön. Az uj vasútvonal oláhlakta vidéket metsz körösztül. Régi akszioma, hogy ahol vasút van, oda a vassínek beviszik a kultúrát, vagyis, erre az oláhlakta vidékre beviszik a magyar kultúrát, a magyar nemzeti állam eszméjét, diadalát. Nemcsak a vármegye, de az ország ellen vét, aki a halmi-bikszádi vasút léte- sülése ellen állást foglal. Amint megbízható helyről értesültünk, a vasutjsegélyezósét úgy kontemplálják, hogy a vármegyei útalap 1 millió 400 ezer koronás kölcsönének konvertálása után fönma- radó összeget szánjak a halmi—bikszádi vasút segélyezésére. Hat ez — magyarán mondva — egy csöppet sem több annul, miot amikor valakinek azt mondják, hogy nesze semmi fogd meg jól, hunyd be szemed nézd meg jól. Ugyanis: ha ezt a konverziót ma, amikor a pénzvilág fölött vészes, fekete felhők tornyosulnak, hogyha ma hajtják a konverziót körösz ül a 95 százalékos árfolyam és 3 százalékos stornódij után, marad 25000 korona, vagyis: marad semmi, mert, hogy egy vasút építésénél 25000 korona ekvál a semmivel. Már mo^t egyesegyedül azon múlik ennek a vasútnak az ügye, vájjon a józan, Ezzel az eredettel magyarázható meg egész működésének iránya is s gondolkozásának összes sajátossága. A költészetre vonatkozólag elfogadta mesterének, Leconte de Lisle-nek nézeteit, de tovább ment egy lépéssel, mert ezeket az alapelveket még jobban megmerevítette. Leconte de Lisle nél nagyritkán kiérezni egy szenvedő, vergődő léleknek sóhajait, vágyódásait, panaszos följajdulásait; addig Herediánál soha egy pillanatra se szakad ketté a szív melegségét és érzelmeit takaró palást, hogy csak egy szemvillanásra is benézhessünk abba a titkos műhelybe, hol érzései, örömei, vagy kínlódásai születnek az embernek. Alakját jégpáncél borítja, melyet nem olvaszt föl a sziv- melege. Kemény és súlyos szavakkal kárhoztatja azokat a költőket, akiknek munkála taiban előtérbe nyomulnak és fölszinre kerülnek mindazok a sok igazi, még többször hazug vallomások, melyek a szív és lélek kedély hullámzásait vannak hivatva megörökíteni. Ezek az érzelmi momentumok az ember énjének képezik jogas tulajdonát s nem tartoznak a nagy világ itélőszéke elé s viszont a költőnek sincs joga ezek elmondásával traktálni olvasóit. (Folytatjuk.) előrelátó elemek lesznek-e túlsúlyban a megyebizottság hóin ipi ülésén, vagy pedig a szükkörben mozgó, nagyon is kis érdekekért lelkesülő és a saját zsebüket mindenek fölé helyező helyi apró nagyságok ? Szatmár, márc. 19. A pénzügyigazgatóság áthelyezése körül felébredt féltékenység még mindig lázban tartja Nagykároly városát és a küldöttség, amelyet az érdekeik megvédése végett menesztettek Budapestre — még a mai napi sem érkezett vissza. A kilincselt két dr. Falussy Árpád exfőispán — Szatmárnémeti testi-lelki barátja — vezeti, aki befolyását, ösmerettsé- gét, tapasztalatait, beszélöképességét, jó megjelenését, összeköttetéseit, politikai meggyőződését és pártállását egyáltalában nem sajnálja a szorongatott várostól, de éppen abban az időben bocsátja mindezeket rendelkezésre, mikor Nagykároly összes vezetői és tényezői rég letettek minden reménységről, hogy a pénzügyigazgatóság áthelyezését megtudják gátolni. Nagykároly város tehát tényleg arany betűkkel irathatná be a dr. Falussy Árpád nevét a történelmébe, ha valamely véletlen folytán éppen pont most megszűnhetne az exfőispán actiójának szükségessége, mert eddig az ő részéről ártatlan szereplési visz- ketegnél több semmi sem történt, Nagykároly pedig végre megtalá ta a Bayard lovagját, ami ottani híradás szerint mindkét részről elégséges a megörökitóshez. Kérdjük azonban, hová Íratja majd a dr. Falussy Árpád nevét Nagykároly városa, az exfőispán tevékenysége befejeztével, mikor kisül majd, hogy ennek a nagy ágálás- nak, áldozatkészségnek, szóáradatnak, kalauzolásnak, barátkozásnak az a súlyos ára van megszabva, hogy a szorongatott Nagykárolynak legalább kettőszázezer korona hozzájárulást kell megszavazni a Falussy Árpád vicinálisára, a nagykároly—érendrédi helyi érdekű vasútra ellenértók képen ? mérnöki irodája Bercsényi-u. 33. victiom szaiicm Tisztelettel van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy a Victoria szálloda éttermeit deczember 1-én megnyitottam. Törekvésem oda fog irányulni, hogy nb, vendégeim kívánságait úgy a figyelmes kiszolgálással, mint elsőrendű magyar és francia ételekkel és legjobb italokkal kielégitsemt Abonnenseket házon kívül is mérsékelt árak mellet, elfogadok, diners és souper megrendelés szerint. Esténkint elsőrangú cigány-zenekar játszik Szives látogatást kér Kertész Antal. (!;) vendéglős. RUHA FEST, — VEGYILEG TISZTIT HÄ.ITÄ.IEP PAb SZATMÄR. = Alapittatott 1886-ban Syár főüzleí: Szaímór, Kossuth ßajos*u. 10. felvételi üzlet: Kazinczj?*utca 17-, Gífila*utca 2. Nagp^árolp: Szédpanpi-u. 34«
