Szamos, 1912. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-20 / 65. szám
Negyvennegyedik évfolyam. Szatmár, 1912. március 20.. szerda. 65. 5zám. Világháború. ( —y—r.) A nagyhatalmak lágy, összhangzó koncertjébe sivitó, disszonáns hangok vegyültek. A világbéke biztosnak hitt talaja inog. Fegyvercsörgés — ideges mozgolódás zavarja meg az uton-utfélen hirdetett béke cse'.depségét. A világbáke hőmérője, a tőzsde higanyoszlopa a legutóbbi 24 óra alatt megdöbbentően esett, A világ minden részéből nyugtalanító híreket továbbítanak a táviratok. A régóta rebesgetett érvágás előtt állu: k. Világháború készül. Oroszország támadásra készül Törökország ellen. A tripoliszi árnyék veszedelmesen nő s nagyon közel állunk hozzá, hogy XIII. Leó pápának jóslata, a XX. század világháborúja átlépi a béke küszöbét és lángoszlopok hirdetik majd a béke apostolá nak szomorú kudarcát. A diplomácia kertjében félve ápolt semlegesség a fölborulás előtt áll. Oroszország féltékenykedóse erősebb a cár eddig világhíres, de maholnap már hírhedt békeszereteténél. Kétségen felül áll, hogy Oreszor- szág komolyan gondolkodik Törökország megtámadásáról. A helyzet Achilles sarkát a Dardanellák képezik. Minden mozdulat, melynek szinterét a Dardanellák képezik, Oroszországnak fájdalmat okoz. Hogy mennyire komoly az orosz— török konf.iktus, annak legbiztosabb hőmérője a londoni tőzsde, ahol tegnap óriási árhanyatlás volt. Különösen az orosz értékek ettek eddig még nem ta pasztáit skálával. Az orosz értékek esése természetesen a francia piacon sem maradtak nyom nélkül. Mindez azonban csak bevezetése egy óriási krízisnek, mert csak természetes, hogy a* Orosz- és Törökországgal nekszusban levő államok is megérzik a krízist Ha a diplomáciának nem sikerül a habotu tüzét hamarosan lokolizálni, akkor a lángok legelsőben a Balkánon futnak végig, vagyis akkor Ausztria— Magyarország is obligóba kerül, aminek azután különösen Magyarország belpolitikájának mostani zilált állapolában ki- számithatlan következményei lehetnek. Most — sajnos — úgy áll a helyzet, hogy egy világháború küszöbén állunk. Uj vasút Szatmárvárm egyében — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. márc. 19. Sztitmárvármegye törvényhatósági bizottságának holnapi rendkívüli közgyűlésén szőnyegre kerül a halmi—bikszádi helyi érdekű vasút ügye abból az alkalomból, hogy a vasul engedélyére a már megszavazott 200,000 korona hozzájárulási összeg födözésére vármegyei pótadó kivetésének kimondásai kérte. Hir szerint a megyebizottsági tagok egy része a kérvény ellen szándékozik állást foglalni. Mi — ahelyett, hogy nevén nevezve a gyermeket, reámulatnank azokra az érdekrugókra, melyek a vasútvonal ellenzőinek akcióját mozgatják, teljes tárgyilagossággal állítjuk föl a hanni—bikszádi vasútépítési mozgalomnak mérlegét. Az olvasó belátására bízzuk annak u megállapítását, vájjon a TKSut építőinek, vagy pedig az építés kerékkötőinek van-e igazuk. A vasút ellenzőinek minden argumen- tálásai abban merülnek ki, hogy hiszen visz már egv vasút Bikszádra, hat minek oda másik? Minek a konkurrencia.Pont. Ez Jósé Maria Heredia. Irta: Dr. Barna János. Az antik világ művészetének örökbecsű alkotásaiból bizonyos dermesztő hideg árad ki, ami lelkűnkben a legmelegebb érzelmeket is képes fagypontig le hűteni. Csodálattal telik el a szivünk, ha látjuk a görög klassikus ko-nak fenséges szobrait, de csodálatunk meleg bensőséges szeretetté csak ritkán fog átalakulni. Ezt a hidegséget emeli a márvány fehérsége is s legmagasabb fokát éri el akkor, ha a művész valakinek, lehet az politikus, iró, vagy «sászár, a személyiség nem fontos, — arcvonásait akarta a fehér márvány tönkből kifaragva megörikiteni. Ezeken a mellszobrodon, nem találjuk az élet megnyilatkozásának legkisebb nyomát sem. Ezekből az arcokból nem sugárzik ki sem a fájdalomnak kesarüsége, sem a szív örömeinek derült melege. Mintha kihalt volna belőlük minden érzelem, minden élet. Az arcot adta vissza csak a szobrász vésője annak jellegzetes vonásaival, de a m szivet nem tudta meglátni az ember bense- jében. Szeme nem tudott a külsőn keresztül fúródni; a léleknek meglátása nem adatott meg nekik. Lehetséges, hogy talán nem is akarták ezt kifejezni, mert nem tartották szükségesnek az emberi léleknek ilyetén való napfényre hozását. Ilyen volt Heredia is, ez az idegen vórü spanyol-kreol származású költő, aki 1842-ben Kuba szigetén született, de fiatalon Franciaországba kerülve a francia környezet hatása alatt a francia múzsának lett koszorús papjává. Az idegen nevű és gondolkozásu Heredia uj hazájában is megőrizte a spanyol fajnak legjellegzetesebb tulajdonságát a túlzásokban, a szélsőségekben való excellálását. Ez a faji öröksége jut kifejezésre egész költészetében. Leconte de Lisle irányának és eszméinek is csak azért lett követője, mert megegyezett spanyolságával. Hatása alól nem vonta ki magát soha-em, mert ezzel meg kellett volna tagadnia önmagát, elveit és egész belső lelki világát is. Mint költő nem volt termékeny, alig irt valamit, múzsája a legmeddőlbek egyike az egész világirodalomban. Egyetlen verses könyvét ötven éves korában adta ki 1892-ben. Kötete nem valami hatalmas foliáns. Két elbeszélő költemény és kerek számban száz szonett, ennyi az egész. A hosszabb lélegzetű poémák a spanyol hőskorban játszódtak le, az egyik Cidről, a nagy nernzeú hősről, a mórverő lovagról s^ól : a másik Amerika rengetegeiben vezet és Pizarronak, a kalandor hóditónak marcona alakját rajzolja meg- Mind két költeménynek nagy szerkezetbeli hibái vannak, alakjai elmosódottak és csak a részletek pompád, színes részletei nyújtanak némi ká-pótlást a fenti hibákért. A kötet többi, de egyszersmint értékesebb részét a szonettek képezik. Ennyiből és nem többől áll HeHurut pasztilla Köhögés ellen a legjobb, ára ÖO/III. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában Nagykőrösön. 40 (l o.) J«í«b SBÉwiixk IS oldal tavjedakn*.
