Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-17 / 12. szám

XLIV. ♦v’iiyaT*, bzatmór, január ho 17., szerda. 12. 5?ám. Van egy főpapunk, csodálatosan ékesszavu, ragyogóan tiszta elméjű, aki már eljutott az indexre ke­rülés magaslatáig. Főpapoknál — ha idáig jutnak — ez a csuda mindennek. Innentől már csak lefelé vezet ut ke­netes, ostyákba burkolt aligazságok kö­zött. Sokan vannak — ó, nagyon sokan — akik meghunyászkodtak az első csa­pásra, amely Róma felől suhintott felé­jük és a ázatosan összehuiódVa, keresz­tet vetve, szépen letérnek a magasba vivő ösvényről évezredes hazugságok kedvéért. Van egy főpapunk, aki a szentelt korbácstól még magasabbra emelte büszke és okos fejét. A támadásra, a melyet nem érdemelt, megdöbbenve tor­pant vissza, de már metit is tova a maga leiknemetötének egyedül idvezitő utján. Es amerre jár és amerre két, apostoli bátorsággá' szórja szét nagy­szerű tanait. Anatole France az egyház Bodnár Gáspár, az irodalmi szakosztály elnökének beszéde, mellyel a Kölcsey-kör Szabadiskolájának előadásait megnyitotta. Nekem jutott — bár érdemtelenül — a szerencse, hogy mikor a Kölcsey kör élet­működését ismét sikerült szálon fogni: az ö munkásságának úgyszólván legelső lépé­sénél a bevezető hangot megüssem, meg­szólaltassam. És ne csudáikozzanak raji a mélyen lisztéit hölgyeim és uraim, ha kissé elfogódik a lelkem e pillanatban. Szeretnék ugyanis lelkem tartalmának közepébe markolni; szeretném összes ki­fejezésbeli erőmet megmozgatni, hogy né­hány perc alatt és néhány szóval mondjam el, a mit mondanom lehet, mondanom kell. De nem könnyű feladat ám ez. Hiszen elébem mered e lázas kor, előttem hullámzik ez a nyugtalan társadalom a mag« gigászi törekvéseivel, mondhatni szédületes, ingerlékeny vágyaival. Hát melyik ütőerére bocsássam keze­met? Melyik idegét érintsem? Mily utat, ösvényt jelöljek ki azon szerény törekvés­ben, a mivel a mi körünk szolgálni akar a nemzeti társadalomnak és benne a mi szé­szószékén, — ez Prohászka Ottokár, a székesfehérvári püspök. * A minap megint volt alkalmunk hallani szavát, mely súlyos igazságoktól áthatottan rengett Az egyházi ember az igaz szociálizmusról tartott előadást, a szociális szellemről, amelytől irtózva ret­teg a tuiajdon egyháza és félve fél az „intelligens“ magyar közönség. így har­col Prohászka Ottokár egyszerre két ha­talmas ellenféllel, de nagyszerű hevében egy pillanatra sem veszi tekintetbe azo­kat a veszedelmeket, amik az ő szemé­lyét érhetik. Az apostolok nagyszerű fanatizmusa ez, párosulva egy gyönyörű céllal a való életre nevelni a „délelőtt pikettirozó, délután ta­rokkozó, este kalábriászozó, éjjel mu­latozó, reggel hosszan alvó, nappal nem dolgozó, zsidót szidó és adósság­ban tuldokló magyar társadalmat*. Tessék ezt a főpapot meghallgatni, pen fejlődő városunknik a szabad iskola megnyitásával a nagy, a beláthatlan területű nemzed közművelődés terén. ♦ * * Két irány az mégis mely visszautasit- haflan erővel kínálja magát arra, hogy első sorban súlyt vessen az én lelkem mérlegében. Az emberek ma jobban, mint valaha az Életnek két javáén küzdenek leghevesebb, legláthatóbb törtetéssel, úgyszólván izzó szenvedelemmel. Az anyagi jólétért és a megismerés, a tudás lehetőségéért. Ki tagadja, hogy mind a két törekvés, sőt küzdelem nem csak jogosult, de az Élet elviselhetővé tevése szempontjából szük­séges is. Ámde, ha az Élet jelenségeit vizsgál­juk, azt kell tapasztalnunk, hogy az anyagi jó éiért folyó küzdelem bár hevesebb, álta­lánosabb — nem mindenki, sőt aránylag igen kevesek számára hozza meg csak a minimális eredményt is. Jólétet, gazdagságit, földet, birtokot az Élet, ez u nagy Komédiás, uem ad min­denkinek. A legszerényebb szociális törek­vések is még mindig Utópiának maradnak. Mikor Táncsi-i, a forradalom izzó lázni­amikor a komoly szociális munkáról be­szél. Nem a divatozó szociálizmusról, hanem arról, amely a nyugati államokat nagygyá és gazdaggá, lelkileg és szelle­mileg emelkedettebbekké tette. Tessék meghallgatni, amikor egy főhercegasz- szonyt dicsér. Istenem, ezt minden fő­pap és minden káplánocska szívesen megtenné, de nem úgy, nem abban a szellemben, ahogy Prohászka csinálta. Prohászka nem a gyémántdiszes toalet­tet, hanem az egyszerű mosóruhát vette és a főhercegnőn, ezt dicsérte, ennek adózott minden elismerésével. „Mert mindnyájan tudjuk, hogy ahol a toalettekből túlsók van, ott a lélekből kevós van“. Ezek csak olyan kikapott monda­tok innét, de akárm-lyik mondatát ide iktathatnék : a bölcseség és a szép for­más mázán mindenütt vakító fénynyel tör át az igazság, amely glóriát von e nagyszerű ember feje fölé. Szinte úgy látszik, hogy Prohászka egyszer még a T— n—iinTm II" mi n~ - ~ ~IT[nn~xr* nak közepette azt követelte, hogy itt, ezen a földön, . . . melyet Petőfink Isten kalapja bokrétájának nevez szertelen fantáziájával. . minden emberfiának legalább húsz hold földje legyen : a szolid, mindig bekülékeny Jókai igy irt: — Bolond ke’ Táncsics. Tszen akkor a holdat is fel kellene parcellázni. Jókai humorában szociális igazság van. Húsz hold földe ebből a maroknyi hazai földből, ebből az ősök vérétől megázott humusból nem lehet minden emberfiának. Idegen nemzetek pedig nem igen hajlandók nekünk földet osztogatni. Sőt. . .? De van az Életnek, az embernek egy más, óriásibb, hatalmasabb birodalma. Van a nemzetnek egy széditöen nagy java. Ez a tudás. A megismerés. A kultúra. A hol a felvilágosodás a Nap. A megtisz­tult érzések a Hold szolid fénye. A tiszt«, salakatlan szellemi örömök a csillagok. A felszántott értelem, a reudezetlen gondolko­zás a talsj, a melyen szilárdan állhat a nagy világban a maga kis világával. E javakat illetőleg az Élet nem fös­vény. Sőt bőkezű. Kínálja őket. Csak szt követeli, .,ogy tudjuk a módját, miképpen kell azokból szerezni, meríteni. Miképpen íj agy választékú cipőraktárát ajánljuk a t. vevő­közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia“ mellett, Szatmár és vidéke legnagyobb eipőraktára. FIGYELMEZTETÉS! Az előre halódott téli idény miatt a még raktáron lévő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók Hurut pasztilla Köhögés ellen a legjobb, ára 50 fill. 3 doboz 1.30 fill. Egyedül kapható Gerő Sándor Magyar Korona gyógyszertárában Nagykőrösön. mf= Hirdetések: Réerpónzfizetés mellett. a le^jutAnvosabb Árban kftzAl- tetoek. — A* apróhirdetések kór.an -ni üdén »zó 4 fillér. NytKtér sors 20 fillér. —----------­bz erkesztoseg es Kiaaomvatai: Rékóczi-utcza 9. szám. cs Telefonszám: 107. Mindennemű dijak Szatmáron. a lap kiadóhivataléban fizetendők. Előfizetőéi dij : Helyban: 1 évre 12 K. */* évre 6 K. V« évre 3 K, 1 hőr»1 K Vidékre :.. .. 16............. 8............ 4...........1‘50 Eg y »ram ára 4 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom