Szamos, 1912. január (44. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-17 / 12. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. január 17.) 12. szám. RUHÁT FE^T, == VEGYILEG TISZTIT HÁJTÁJER PÁR szatmAr. = —----------------------i ................ Alapiitatott 1836-ban Sy ár főüzlet: Szatmdr, Kossuth Cajos-u. 10. felvételi üzlet: Kazinczu-ufca FT., (Eííila*uíca 2. Nagykároly»: Széchen^i-u. 34. UzWtlthcíyezís miatt a raktáron levő tífös, divat, Msz férfi es női rabját lesaülitott ária# ímsiton. Fér* élMtarr »rnv.tl dl Férfi «»ÍTáe «*év*tb»l »♦ke « Crt. i* kr.-tM. cm . 1 frt. %t kr -tél. Fi» 5yar»»«iél tény naévrébél S frt. 10 kr.-tél. Munkás Mréá »»árig . 1 frt 10 la.-tél. 1 Tég résen . . . 4 fr«. — kr.-téfl. 1 vég Imavétf . . . i irt. 4» kr.-tél. Ko»r.tu«» kelmék .— frt. ét tat-tél.--------- less»* péá'Uépíst kér --------WE ISZ IGNACZ Szatmár, Várdomb-u. 2 V~7\ 1 ö —I /L agy Wágner-íélo iéffkaeános kettős SOPCSapolÓ készülék és egy teijwen jókarban lévő, akár ogy- IjIuUU akár két ló után vásZOnfedeleS kocsi és egy sarok házas telek Árpád-tt. 44. sz. alak, melybaa jöUnb's: ia fűszer üzlet van. Mindaeskről értekezni lehet L/indenfeld DoiUO kOSílértál, Deák-téí*. B. Véc.sey-h saját egyházának kinai falait is betöri. De mindenesetre jó, ha addig fölnevel magának egy modern gárdát Magyarország elmaradottjai közül és a meghődolt uj hívőkkel indul abba a küzdelembe, a melynek ma is egy vezéralakja. Ha Magyarországon az igazi szociális szellem mind szé esebb rétegeket emel magához, e mnnkában Prohászka Ottokárnak legalább lesz annyi erkölcsi érdeme, mint a szociális elvek hivatalosan elkönyvelt hirdetőinek együttvéve. Kőris, szil, bükk, stb. szer- S/amfaanyag felfürészelve, továbbá kerékialpak, küllők, nyirfarudik beszerezhetők. — Telefon szám 206. Kosa Bertalan Szatmár, szerszámfa nagykereskedőnél. Ä képvisolőpz ülése. — Budapesti tudósítónktól. — Budapest, jan. 16. A költségvetési vita gyors tempóban közeleg befejezéséhez, A pénzügyi t rcához raa Földes Béla szólalt fel es figyelemre méltó szakszerű beszédében fejtegette és kritizálta a kormány pénzügyi politikáját. Az ülésteremben csak kevesen voltak, de még a folyosón sem volt valami nagy érdeklődés, A munkapárt semmi uj akcióba nem kezd addig, amig a irinisztareinök át nem veszi a tényleges pártvezetést, az ellenzék pedig a kormány akcióját várja. Kossuth Ferenc betegsége miatt nem jár be, Justh Gyula is távol van. csak Ri- kovszki István megjelenése élénkítette egy kicsit a folyósót. Lukács László benyújtja az epuropriációs javaslatot, melynél szinten csak rövid vitára van kilátás. Földes után Mez ssy Béla szólalt fel. A Wekerm-kormány szénbányaakcioj it vó delmezte. Szerinte az a fontos, hogy fenn állanak-9 ma is azok az okok, amelyek az előző kormány akcióját szükségessé tett ék. Ha igen, akkor ennek a kormánynak is folytatni kell az akciót, mert az a körülmény, hogy Wekerle helyett Lukács a pénzügyminiszter, nem változtathat annak helyességén. Sajnos, gyakran ismétlődik, hogy az utód animozitással vau az előd iránt, de ezt nem szabad a közrovására éreztetni. Fiú korcsolyák 1 és 2 korona. Korcsolya különlegességek, jég sarkok csúszás ellen Ragályinál. A Zsílinszky-fiuk bűn pőre. — Saját tudósítónktól. — Bpest, jan. 16. Második napja tárgyalja a budapesti kir. tői vényszék esküdtbirósága a Zsilinsz^y- huk bünpöiét. * A c-abai rérudráma tárgyalehet azokat a mélységes bányákat kiaknázni. És s/étszómi kincseit, hogy belőlük minden embeifit annyit szerezzen, annyit kapjon, amennyit csak akar. Amennyit csak elbír. Ezekből a kincsekből a magyar nemzet is szerzett, hozott már elég bőven. Nagy ércdarabok t Fenyeskedik is vele. Egy-egy csillogása, egv egy hatalmas, messzeszálló hangja, egy-egy merész röpiilése, egy egy vallóé képe szinte kényszeríti a müveit népeket, hogy feléje nézzenek. Hogy ezt a szigetet a szárazon, a magyarok hazáját észrevegyék. Petőfi lüzes meteor, melynek fényé bevilágított Európa majd minden országába. Liszt Ferenc zongorájának hangjni lázba hozzák a világ szivét. Munkácsi ecsetje csudás ámulatra ragadja ez egész emberiséget.. A. magyar győzelmének tapsol Európa. A magyar ész géniusza utat tör a tudomány ösvényein. Nem is az a mi bajunk, hogy szellemtelen és vértelen a mi Géniuszunk. Nem is tagadhatj i ma már senki, hogy tisztességes helyet nem tudtunk szerezni a müveit népek, az emberiség kultúrájának birodalmában. Mi ott tar t'u ok, a hol tartanak a legműveltebb népek, nemzetek. I:t európai kultúra él. A mi bajunk az, hogy még raiudi elszigetelten élünk a nemzetek közt. Hogy gyönyörű nyelvünk, ez a kedves, ez a viharos majd lágy, fuvolás nyelvünk utat ne n tudott törni a kultúra nag országában. Hegy 'azokból a hatalmas, nagy értékű érkekből a világosságot, a megériést. a fényt, az általános műveltséget nem szórhattuk még szerte szét a leikekbe, mint az célos búzát, me'y- ből kenyerünk van A széliem búzáját, a szellem kenyerét még nem termelhettük meg földünk minden zugában. Nem tehettük földünk minden pontját oly tiikö darabbá, mely Humbold szerint a nagy mindé ség, a köz művelődést tükrözi vissza. A megismerés, a tudás, a műveltség erejével és világosságával nem érinthettünk meg minden agyat, minden szivet, minden ideget és vértöl lüktető ütőeret. Hát uraim, ha az iskolát, a kötött iskolák tanításává] nem végezhettük el ezt az igazi szociális munkát • . . meg kell tennünk, el fogjuk vígezni az Élet iskolájával. A szabad tanítással, iskolával. E nagy, e hatalmas nemzeti cél szolgálatához állunk mi is, mikor csekély erőnkhöz mérten szórni akarunk a közkin- csekböl, * kultúra, a tudomány nagy, mérhetetlen banyáiból a szellemnek nemes érceit akarjuk világosságra hozni a lelkekben. Az agyban, a ßzivben egyaránt. Ez a mi utunk, ösvényünk, melyen a mai előadással megindulunk. És indulunk nem azért, hogy itt olyan lombikot használjunk, melyben uj, ismeretlen és kiforratlan tudományos tételeket fűzzünk és találjunk fel, állapitsánk meg. Nem a mi hivatásunk! Mi arra fogunk törekedni, hogy a már készen levő állandósított ismereteket, megértéseket, tehát szellemi kincseket azon lélektani utakon vezessük mások mások leikébe, a m ly utón mi is hozzájutottunk. Mi nem keMyeket akarunk a leikekbe vetni. Mi nem tagadni, oldani akarunk. Mi nem zűrzavart, mi világosságot akarunk. Mi a lelkek kohólyába oly aranyat szállítunk, a melyet az a kohó könnyen és biztosan feldolgozhat, hogy tényónól a tudás, a megértés világosságáról áldások forrásai fakadjanak. Ezen utón . . . ezen törekvésünk kezdetén meleg magy tr szívvel üdvözlöm önöket ... és a szabad iskola kurzusát ezennel megnyitom.
